158560. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üvegből, vitrokristályos anyagból készült tárgyak fizikai és/vagy kémiai tulajdonságának módosítására
7 1585Ö0 8 mázza, e kis mennyiség a tárgy és a kqzeg közös felületén egyenletes vastagságú hártyát gyorsan létrehoz. Amennyiben ilyen olaj, mint nem kívánatos szennyeződés van jelen, annak a köztes felületen keresztiül történő iondiffúziót gátló hatását antrakinonnak, mint adjuvánsnak hozzáadásával csökkentlhetjük. Az antrakinon meglehetős gyorsan párolog a kezelés hőmérsékletén és ezért az adjuvánsnak további mennyiségeit kell beadagolni folyaimiatosan vagy szabályos időközökben az eljárás folyamán, hogy azok az elpárolgott adjuváns-mennyiséget pótolják. A találmány szerinti eljárás megvalósulásakor felhasználható egyéb adjuvánsok a halogének, tehát a fluor, klór, bróm és jód. A kezelési hőmérsékleten, melyen ezek az adjuvánsok gáz alakúak,' azok egy része a közegben feloldódik, a maradék pedig elillan és ezért további adjuváns-menhyiségeket kell, előnyösen folyamatosan, beadagolni. Ha adjuvánsként üveg kezelésénél fluort használunk, ez elősegítheti az Üveg hoimályosodását. Célszerűen legalább egy olyan adjuváns anyagot használunk, amely alkáliföldfémfoől vagy alkáliföldfém sójából áll, melyben tartalmazott anion a kezelés alatt álló anyagban nincsen jelen számbavehető mennyiségben. Így pl. a csaknem teljes egészében kalciumkarbonátból álló márvány kezelésekor ajánlatos adjuvánsként kalciumot vagy valamely kalciumsót, így kalciumszulfátot, -foszfátot vagy -borátot használni. Valószínű, hogy ilyen anionoknak színergetikus hatásuk van a kezelt anyaggal együtt a diffúziógát gyengítésénél. Általában a közeg súlyára számított 1% adjuváns anyag hozzáadása már jó, sőt gyakran kiváló eredménnyel csökkenti a diffúziógát erősségének „mérgező"' anyagok hatására bekövetkező növekedését. Ha az a veszély forog fenn, hogy lúgos anyagok okoznak szennyeződést, akkor olyan adjuvánst lőhet alkalmazni, amely O oxigénionok akceptoraként működő legalább egy anyagot tartalmaz, amilyenek pl. a C02 , N0 2 r , S2 0 7 , Cr 2 07 + """, P0 3 ~\ Ez az anyag az ionizált oxigénnek legalább egy részét eltávolítja egy gáznemű fázis. lecsapásával, ill. képzésével vagy más módon. Savas hatású adjuváns anyagokat is használhatunk, így pl. S04 vagy P04 ionokat szolgáltató anyagokat, hogy elkerüljük a lúgos szennyezést, különösen, ha a szennyező anyag ásványi, tehát nem szerves eredetű. -Alifás szerves anyagok okozta szennyeződést elkerülhetünk vagy csökkenthetünk, ha adjuvánsként az eljárásban alkalmazott hőmérséklettel összeegyeztethető szerves aromás vegyületeket használunk. Ilyen aromás szerves vegyület alkalmazásának nem akadálya az, ha ez a vegyület a kezelési hőmérsékleten csak mérsékelten párolog vagy nagyszámú apró buborékot fejleszt vagy fokozatosan lcibontódik és pl. szénné alakul. Megfelelő aromás szerves vegyületek a polifenilénoxidok és poliszulfonok, melyek 400—500° közelében a következőkre bomlanak le: C, CO, C02, H 2 0. Az adjuváns anyagok egy másik felhasznál-5 ható csoportját alkotják azok az anyagok, amelyek a kezelés alatt álló tárgyból vagy éppen a regeneráló anyagiból érkező helyettesített ionokat tartalmazó komplex vegyületeket hoznak létre. Ilyen komplex vegyület pl. a 10 [FeMi(CN)5 ]iLi, melyben M a tárgyból távozó helyettesített egyvegyértékű iont, pl. K+ vagy Na+ iont jelent, és amely a következőkre diszszociál: [Fei Mí(CN) 5 ]~ és Li + ; hasonló komplex vegyületek, melyek Fe helyett Ni-t vagy Co-ot 15 tartalmaznak; Na3 [KCafPO^], mély ezekre disszoeiál: Na+ és [KCa^PO,^] . Így, ha olyan közeget használunk, amely Na+ ionokat diffundáltat az üvegbe káliumionok helyettesítésére, a közeg adjuvánsként ionizált sókat, 20 pl- kaloium- és nátriumfoszífátokat tartalmazóhat, melyek az üvegből távozó káliumionokkal komplex vegyületet képeznek. Ha olyan regeneráló anyagot használunk, amelyből az eljárás folyamán kálium- és nátriumionok egyaránt fel-25 szabadulnak, pl. annak következtében, hogy a regenerátor káliumionokkal túltélítődik, az említett sók a regenerátorból származó káliumionokkal is komplex vegyületet hoznak létre. E komplex vegyület képződésekor több nát„0 riumion áll rendelkezésre az üvegbe való drffundáláshoz, vagyis a regeneráló anyag hatása felerősödött. Bizonyos esetekben a diffúziógátat úgy is csökkenthetjük, hogy a közegbe olyan anyagot 35 viszünk be, amely a kezelés alatt álló tárgyból távozó elem vagy legalább egy elem ionjainak vegyértékét módosítja. Így adjuvánsként használhatók olyan anyagok, amelyek ömlesztett sófürdőkben redox reakciókat elősegítenek; 40 ilyen anyagok <az oxidok (pl. Fe2 0 3 ), cianidok és 'krómátok. Ily módon bizonyos iónokat, mint amilyenek a Ca++ és Mg++ , Ca, ill. Mg egyszerű elemekké lehet átalakítani, melyek viszont csökkentik a tárgy és a közeg köztes félületé-45 nél levő diffúziógátat. A tárgyból a közegbe átvándorló legalább egy elem ionjainak vegyértékét módosító adjuváns hatását olyan elektromos térrel lehet erősíteni, 50 amelyet a közegnek egymástól kölcsönösen elszigetelt részeivel érintkező elektródák között hozunk létre. Így pl. üveglap kezelésekor azonos vagy különböző összetételű ömlesztett sófürdőket lehet érintkeztetni a lap szembeniek vő 55 oldalaival, egymástól elszigetelt kamrákban, és ezekbe a fürdőkbe elektródákat meríthetünk. Az elektromos tér jelenléte a már említett célokon kívül egyéb célokat is szolgálhat. így 60 pl. ha megfelelő elektromotoros erőt alkalmazunk üveglap szembenifekvő oldalain levő fürdőkbe merített. elektródákra, amint fentebb ismertettük, és ha a sófürdőkhöz vagy a bennük levő regeneráló anyag,(ok)hoz valamely sót, így 65 kloridot vagy bromidot adunk, akkor valamely 4 \
