158535. lajstromszámú szabadalom • Késleltetett gázhatású alaktestek

3 158535 4 10 keinek segítségével a tartós, egyenletes .inszek-. tieid hatás egyedül nem oldható meg, mivel a hatóianyag észrevehető elpárolgása, ill. elgőzöl­gése nem következik be: Ezeknek a keverékek­nek a hatóanyagtartalma még 4 hétig tartó, szobahőmérsékleten végzett eltartás mellett is gyakorlatilag ugyanaz marad, úgy hogy a kí­vánt célra ezek a készítmények nem felelnek meg. Az 1 207 144 sz. német közzétételi irat tárgya olyan tartás rovarölő hatással rendel­kező gázosító szer, amely 0,0-dimetil-CK(2,2--diiklórvinil)-fosz>f orsavészter hatóianyagból, rnon­tánviaszfoól és hidrogénezett gyapotmagolajbói vagy dibutilftalátból áll. Ezeknek a készítmé­nyeknek a hátránya, hogy belőlük használat köziben a hatóanyag és a lágyító keveréke is­mét kiosepeg, ami toxikológiai szempontból megfontolást igényel. Végeztek kísérleteket a természet termékei­nek a. hatóanyaggal való átitatására is. így az 1072 218 sz. szabadalmi leírás szerint 8%-nál kevesebb víztartalommal bíró fát használnak az 0,0-dimetilX)-(2,2-dikiórwnil)-fosz.í:orsavész­ter elpárologtatásá'hoz. Ennek az eljárásnak a hátrányai nyilvánvalóak. A természet termékei 25 felépítésükben soha nem egységesek. Ez. áll ki­váltképpen egy olyan eltérő szerkezetű anyag­ra, mint a fa. Hogy csak néhány eltérést em­lítsünk, gondoljunk a szijács és á-.bélfa közötti különbségre, valamint a tavaszi és őszi fából 30 készült lemezek felépítésében mutatkozó kü­lönbségekre. Ezek a szerikezeti tulajdonságok fajtáról-fajtára, de még egy fafajtán, belül is jelentős ingadozást mutatnak aszerint, hogy a fa milyen környezetiben fejlődött. A szakember. 35 számára ismeretes, hogy a fa az impregnálás során milyen különbözőképpen tud viselkedni, amikor gyakorlatilag minden darab különböző. Ahhoz, hogy a hatóanyag egyenletes elpárol­gását megvalósítsak, az adagolást minden darab *0 fára egyenként kellene kidolgozni. Hasonló megfontolások érvényesek egy, a ke­reskedelemben kapható termékre, ahol az 0,0--dimétil-0-)(2,2-diklórvinil)-<foszíforsavészter ha- 45 • főanyaghoz hordozóanyagiként szépiacsontot használnak. A tintahalnak a csontjai — amelyek ugyancsak egytől-egyig külöriböznek egymástól —' az alkalmazás során további hátrányt jelen­tenek abból a szempontból, hogy nem minden- 50 hol és nem. kellő mennyiségben állnak rendelke­zésre, A természet termékei ezért a probléma megoldására nem alkalmasak. Az 1 230 259 sz. német közzétételi irat olyan 55 tartós inszekticid hatású alaktesteket ír le, amelyek meghatározott összetételű, illékony, rovarölő hatású, szerves fosziforvegyületet és hőre képlékeny, vízben nem- oldódó makrome­léküláris anyagot, kiváltképpen pölivinilklori- 60 dot vagy vinilklorid tartalmú keverékpolime­reket tartalmaznak. Mint az utóbbi közzétételi iratból kitűnik, a polivinilklorid hatóanyag-fölvevőképessége, a gg fosaforsavészternek a műanyagra gyakorolt lá­gyító hatása ellenére is korlátozott. így például a 2.5% O^-.dimetil-O^S^-diklórvinin-foszfor­savésztert tartalmazó porított polivinilklorid­keverék nedves (lásd: 1 230 259 sz. német köz­zétételi irat, 5, hasáb 65. sor). Másrészt a kísér­letek azt mutatták, hogy a csak hatóanyagból és polivinilkloridból előállított készítmények mint gázosító szerek nem használhatók, mivel már viszonylag rövid idő eltelte után nem ad­nak le elegendő hatóanyagot. Ezekhez a keve­rékekhez tehát éppen úgy, mint az 1 207 144 sz. német közzétételi iratban ismertetett mon­tánviasszal készült keverékekhez jelentős meny­nyiségű lágyítót kell adni. Az 0,0-dimetil-0--(2,2-diklórviml)-:foszforsavésztert tartalmazó poliviríilklorid-készítmények hatásának a lágyí­tó mennyiségével való összefüggését az 1. táb­lázat szemlélteti. 1. táblázat 20% hatóanyagot tartalmazó polivinilklorid alaktestek (12 x 12,5 x '0,5 cm) hatásának időtar­tama, a lágyító mennyiségével való összefüggés­ben, 50 m3 nagyságú tériben, házilégy (Musca domestica) ellen használva. Lágyító (Dioktiliftailát) % ' A hatás időtartama hetekben, amikor a legyek 50%-a 24 óra alatt elpusztul 5 10 20 2 4 10 Amint az a táblázatból kitűnik, jelentős mennyiségű lágyító, szükséges ahihoz, hogy a vizsgált alaktestek, mint szilárd gázosító sze­rek kielégítően tartós inszekticid hatást fejtse­nek ki. Ha lágyítót nem, vagy nem elegendő mennyiségibén használnak, úgy az alaktestek felülete hatóanyagban igen gyorsan elszegénye­dik. Az álakteste'k belsejébőr nem tud elegendő hatóanyag a felülethez vándorolni, s így a szer hamarosan elveszti hatását. így bár egyrészt szükséges a jelentős meny­nyiségű lágyító bevitele, másrészt a több lágyító hozzáadása a hatóanyagmennyiségnek költségét növeli. így például 20% lágyítót és 18% ható­anyagot tartalmazó polivimlklorid-alaktestek gázálló csomagolásban de a gyakorlati felhasz­nálás során is a lágyító.és hatóanyag keveréké­nek jelentős mennyiségét ismét kiizzadják. A keverék agresszív tulajdonságai valamint az ez­zel összefüggő toxikológiai megfontolások miatt ez igen hátrányos. Mivel másrészt a polivinil­klorid az OjOndimetil-O-íía^-diklórvini^-foszfor­savészter hatóanyagnak és a lágyítónak csak korlátozott mennyiségeit képes felvenni, ezt a hátrányt csak oly módon lehet kiküszöbölni, 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom