158535. lajstromszámú szabadalom • Késleltetett gázhatású alaktestek

5 158535 6 hogy a készítményekben' vagy a hatóanyag vagy a lágyító ill. egyidejűleg mindkettő menynyiségét csökkentik. A .hatóanyag mennyiségének a csökkentése a szer hatását, a .lágyító mennyiségének a csökkentése pedig a hatóanyag diffúzióját, és így ugyancsak a szer hatását lerontaná. Ezért a pólivinilkloridból, 0,0--dimetil-Ö-i(2,2-diklórvinil)-foszforsavésztérből és lágyítóból álló aláktestek alkalmazásánál . célszerű azokat egy kartonpapírtálcán elhelyezni, amely a hatóanyag és lágyító lecsepegő keverékét felfogja. . . Az 0,0-dimetil-G-i(2,2-diklórvinil)-foszforsavésztert és polivinilkloridot tartalmazó készítmények további hátránya, hogy még abban az esetben is ha a maximális mennyiségű, 20% lágyítót tartalmazzák, a hatóanyag egy jelentős része nem jüt a felületre, és ezzel a hatás szempontjából elveszett. Azok az aláktestek, amelyeket 1-6 héten át a gyakorlatban szokásos körülmények között alkalmaztak és amelyek megfelelő biológiai hatást már nem mutattak, a kémiai elemzés alapján (éxtrakció után I. R. mérés) eredeti hatóanyagtartaliTiuknák 50—60 %-át még mindig. tartalmazzak. Ez a megoldás ezért egyáltalán nem gazdaságos. . Végül tekintetbe kell venni azt is, hogy a polivinilkloridiból, lágyítóból és 0,0-dimetiW3--(2.,!2-dikló;rvinil)-foszforsavészterből álló alaktestek készítése berendezés szempontjából jelentős ráfordítást igényel, mivel a keveréket extrudálni kell, ami a megfelelő gépi berendezést szükségessé teszi. Továbbá, mivel az alaktestek készítése magas hőmérsékleten (170—180 C°) történik, a hatóanyagban veszteség áll be, ami a kezelőszemélyzet védelmére szolgáló számos intézkedést igényel. Az 1 230i259 sz. német közzétételi irat hordozóanyagként kizárólag hőre képlékeny, vízben nem oldódó, makromolekuláris anyagokat igényel, melyek a következők: polimer vinilvegyületek, poliolefinek, -alkrilátok, -vinilaoetátok, -viniiidénvegyületek, szintetikus és természetes elasztomerek, így kaucsuk, valamint cellulózműanyagok. A legelőnyösebben használható v'imlvegyületek pl. a polivinillhalogenidek, mint a -klorid és -fluorid, poliakrilát- és -metakrilátészterek, pl. polimetilakrilát és -metilmetakrilát, továbbá polimer benzolszármazékok, így polisztirol és polimerizált viniltoluol. Ezek közül kiváltképpen előnyösek a yihilkloridpolimérek és . -keverékpolimérek, amelyek jó fizikai tulajdonságaik mellett — a leírás szerint — az alkalmazandó inszefctieid hatású szerves foszforvegyületekre jól elviselhet ők. , Hangsúlyozni kell, hogy a 'bejelentés szerint a kívánt hatást vagyis azt, hogy a hatóanyagot ellenőrzött adagokban, folyamatosan és, egyenletesen hónapokon át a környező légtérbe juttassuk nem térhálós, ihanem hőre képlékeny anyagokkal sikerült elérni. A 289 915 sz. svájci szabadalmi leírásból kitűnik, hogy a bedolgozott hatóanyaggal készített, '. keményített, formázott masszák, pl. a fenil-formaldehidgyanták keményített termékei 5 gyakorlatilag értékesítihető inszetkticid .hatást a gáztérbe már nem fejtenek ki. A szakember ebből azt a következtetést vonja le, hogy ezek a hőre keményedő műanyagok ilyenfajta készítmények előállítására egyáltalán nem alkálit) masak. _ . Ezeket a szakiirodalomban nyilvánosságra hozott eredményeket saját kísérleteink is megerősítették, amennyiben az 0,0-dimétil-0-(2,2-di-15 klórvinil)-ifosaforsavészternek telítetlen poliésztergyantákba való beépítésével a gáztérbe tartós inszek'ticid hatást kifejtő alaktesteket előállítani nem sikerült. Ezeknek a készítményeknek a felülete hatóanyagban gyorsan elszegé-20 nyedik és a háromdimenziós, térhálóSj hőre keményedő polimerek hálós szerkezete következtében hatóanyag az . alsóbb rétegekből nem, vagy nem elegendő mennyiségben tud a felülethez diffundálni. Ennék pedig az a következ-25 menye, hogy az ily módon előállított alaktestek a megfelelő hatással nem rendelkeznek. Azt találtuk, hogy hosszú ideig tartó késleltetett gazhatással rendelkező aláktestek, így la-20 pok, golyók, szalagok, tabletták, rudak állíthatók elő O,0-dimetil-0-i{2,2-diklórvinil)-.f:oszforsavészterből, telítetlen poliészterekből és ezekre polimerizálható vmilvegyületeíkből, ha • az alaktestek szilárd töltőanyagokat — adott eset-3S ben folyékony töltőanyagokkal kombinálva — tartalmazn'ak, és a hatóanyag és telítetlen poliészter súlyaránya 1:4—2:1. Ezek az aláktestek az irodalomból • ismert hőre képlékeny masszákat. tartalmazó készít-4U menyekkel összehasonlítva még más jelentős előnyökkel is rendelkeznek. Á találmány szerinti aláktestekhez például a következő töltőanyagok használhatók: szilárd töltőanyagok, mint üveg, szizál, kender, csalán, 45 kókusz, len. és más növényi . termékek vagy szintetikus szálak. Használhatók továbbá töltőanyagként bizonyos ásványi anyagok, így titándioxid, vasoxid, kaolin, kvarc és más iners anyagok. 50 Folyékony töltőanyagokként mint. vivőanyagok a fenti célra számításba jönnek pl. a dioktilftálát, .klórparaffinok vagy: alkilszulfonsavarilészterek. A legelőnyösebbnek a fenti szilárd és folyég5 kony töltőanyagok kombinációinak alkalmazása mutatkozott. A töltőanyag mennyiségét emellett úgy kell megszabni, hogy a hatóanyag és a telítetlen poliészter aránya 1:4—2:1, előnyösen 1:3—1:1 60 legyen. Azt találtuk, hogy a hőre keményedő műanyagok, kiváltképpen a telítetlen poliésztergyanták az előbbi összetételben az említett felhasználási célra a hőre lágyuló másszákkal 65 szemben a következő előnyökkel rendelkeznek: 3