158531. lajstromszámú szabadalom • Eljárás folyékony fém, különösen aluminium kisnyomású öntésére

3 158531 4 hető, a rendszer nyomása állandóan optimális értéken tartható, a belövési sebesség pontosan beállítható és állandó értéken tartható. A talál- •. mány révén az öntési jellemzők minden egyes öntvénynél a legkedvezőbbek és azonos szemcse- a szerkezetek, valamint a kívánt minőségi és szi­lárdsági értékék állandóan azonos szinten való tartása biztosítható. Az öntési ciklus folyamata és időtartama független a munkavégzéstől, an­nak megszakításától és újra kezdésétől. io A találmány szerinti kisnyomású öntőeljárás lényege, hogy minden egyes öntési ciklusban az öntés előtt az öntőkemenoéfoen a fém feletti zárt térben depressziót hozunk létre, majd ezt a külső légkör nyomásával kiegyenlítjük, mi- 15 közben az öntőkemence terében levő hidrogént a levegő oxigénjével egyesítjük és azt lecsapat­juk, utána a levegőből visszamaradt nitrogénnel mindvégig állandó nyomáson és hőfokon tartva, lövelljük a kokillaba, illetve az öntőformába. 2 o Az öntés következtében az öntőkemencében végbemenő nyomásváltozást önműködően kom­penzáljuk úgy, hogy a kemencében levő nyo­másnak, ill. belíövéssebességnek optimális érté­ken való állandó tartását a munkahenger du- 25 gattyújának meghatározott helyen történő meg­állításával ciklusonként biztosítjuk. Az olvasztó­kemencébe az olvasztott öntőanyagon, illetve fémen az öntőkemenoébe való átszívás előtt túl­nyomással nitrogént buborékoltatva nyomunk „. át. Az egyes öntési ciklusok folyamatosságát és ciklusokon belül az egyes öntési műveleteket önműködően szabályozzuk. A találmány szerinti eljárást példaképpen fo­ganatosító berendezés elvi felépítését a rajz vázlatosan, részben metszetben ábrázolja. Az el­járást részletesen a rajzzal kapcsolatosan ismer­tetjük. A berendezésnél az 1 olvasztótégely, ill. ol­vasztókemence terét a pihentető 2 öntőkemence terével a beömlő 4 csővezeték, a 2 öntőkemen­ce terét a 3 kokilla öntőterével kiömlő 5 cső­vezeték köti össze. Az így képzett zárt rend­szerben történik a folyékony fém vitele az öntőformába. A 2 öntőkemence terét a 8 és 32 csővezeték a nitrogéngáz 6 tartállyal és a 8 és 31 cső­vezeték pedig a szabályozó 7 szivattyú terével kapcsolja össze. A levegő és a gáz áramoltatá­sát és annak irányát 9 munkahengerrel mecha­nikus kényszerkapcsolatban levő dugattyús sza­bályozó 7 szivattyú végzi. A kettős működte­tésű 9 munkahenger 10 csővezetékei a 11 mű­ködtető szelepen és 36 csővezetéken keresztül csatlakozik a sűrített levegő 12 tápvezetékéhez, amelyben a 13 nyomáscsökkentő szelep és a 14 légtartály van iktatva, amelyet a 1.2 tápvezeté­ken és a 36 csővezetéken, valamint a 15 mű­ködtető szelepen keresztül a 16 kokilla-tartó­mozgató szerkezettel 17 csővezetékek kötik össze. A 2 öntőkemeneét a megengedettnél nagyobb nyomás ellen a 8 csővezetékbe iktatott 24 biz­tonsági szelep védi. A 4 csővezetékben a 29 zárócsap van elhelyezve. A 2 öntőkemeneében elhelyezett, 18 fűtőtest az elektromos hálózatról táplált 19 transzformá­torhoz csatlakozik. A 19 transzformátor, illetve annak fokozatai kapcsolását a 20 hőerzékelővel vezérelt 21 kapcsoló végzi. A 2 öntőkemencé­ben a folyékony anyag szintjét a 22 szintjelzők érzékelik és elektromos kapcsolatban vannak a fényjelző . 2,3 lámpákkal. , Az üzemeltetés kezdésekor a folyékony ön­tőanyagnak, előnyösen fémnek az 1 olvasztóté­gelyből, illetve kemencéből a 2 öntőkemencébe történő átszívása előtt, a 6 tartályból kompri­mált nitrogént a nyomáscsökkentő 25 szelep nyitásával a 32 és 8 csővezetéken keresztül vezetjük a 2 öntőkemence terébe. E túlnyo­mású gázt a. 4 csővezetéken keresztül az 1 ol­vasztótégelyben levő folyékony anyagon át bu­borékolva áramoltatjuk, az anyagba zárt káros gázok kimosására. Ezután a nyitó-záró 34 sze­lepet lezárjuk és a 11 műíködtető szelep megfe­lelő állításával a 9 munkahengerrel működtetett 7 szivattyúval a 31 és 8 csővezetéken keresztül a 2 öntőkemeneében vákuumot létesítünk, amelynek hatására az 1 olvasztótégelyből az anyag átáramlik a 2 öntőkemencébe. A 7 szi­vattyú 31 csővezetéke a 28 áteresztő csapon át van a 8 csővezetékkel összekötve. A 32 csőve­zetékbe kiegyenlítő 33 edény van iktatva. Az öntőkemenoébe való anyagátszívás után, a 29 zárócsapot elzárjuk és a 7 szivattyúval újra vákuumot hozunk létre, a fémben maradt hid­rogén jobb kiválása céljából. Ezután a 8 cső­vezetéket 37 levegőcsapon keresztül a szabad légtérrel hozzuk összeköttetésbe s így a 2 ke­mencében a nyomás a légköri nyomással lesz egyenlő. A kiegyenlítődés alatt a 2 öntőkemen­ce terében hidrogén egyesül a levegő oxigén­jével s majd a 7 szivattyú falára lecsapódik, miközben a 34 levegőcsapot zárjuk. E művelet igen nagy mennyiségű felszabaduló hidrogén tartalom esetén többször is megismételhető. A hidrogén és oxigén jelenlétét - a 2 öntőkemence fém feletti szabad terében a 18 fűtőtest sza­badizzó vezetékéneik izzási színével ellenőriz­zük. Az élénkszínű izzás az oxigén, a sötétszí­nű izzás pedig hidrogén jelenlétét, jelzi, amit a kemence falába helyezett csillámlemezen át szemlélünk. Ezután a már oxigénmentessé vált nitrogént használjuk fel az öntéshez szükséges 1—2 ata túlnyomás fenntartására, és az olvasz­tó kemencén való átfúvásra is. Az öntésnél a 2 öntőkemencében az oxigén­mentessé vált nitrogént a 11 működtető szelep ellenkező beállításával a 7 szivattyú által komprimáljuk. Az öntvény igénye szerint opti­mális nyomással és . sebességgel a kiömlő 5 csővezetéken keresztül a fémet a 3 kokillaba belöveljük. Az öntési nyomás állandóságát a 38 manométeren ellenőrizzük és a 27 nyomás­érzékelővel, például kontáktmanométerrel sza­bályozott 30 időrelé útján a már beállított ér­téknek megfelelően azt biztosítjuk. Külön jel­zőberendezéssel, pl. elektromos lámpa kigyúj­tásával, vagy más jelzőeszközzel ellátható. Az 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom