158497. lajstromszámú szabadalom • Eljárás izotiazolonokat tartalmazó készítmények előállítására

7 158497 8 vázHat szerint valamely iners szerves oldószeres közegben reagáltatunk. Az oldószerek közül cél­szerűen az aromás szénihidrogén, halogénezett aromás szénhidrogén, amid, észter, alifás szén­hidrogén és éter csoportba tartozó oldószereik használhatók. Különösen jól bevált a találmány szerinti reakciónál benzol, toluol, heptán, etil­éter és dioxán oldószerként való felhasználása. Az egyszerű szerkezetű izoeianátokikall a fenti reakció simán végbemegy, míg a kevésbé reak­cióklépes hosszú széniláncú vagy aromás izo­eianátok reakciójánál katalizátor vagy egyéb reakciót elősegítő vegyszert, mint pl. tercier­-anúnt alkalmazhatunk. A tereier-aminok. kö­zül a piridint és trieitilaimint említjük. A reaik­cióhőmérsékletmek döntő szerepe nincsen, azon­ban a felsorolt reakciókát rendszerint —20 C°­tói 80 ''C°-ig terjedő vagy 80 C° feletti hőmér­**» sékléten kivitelezzük. A hidiroxialkil-származéfcok kivételével a ta-' lálmány oltalmi körébe tartozó 2-tiofcarbamoil­csoporttal és néhány 2-karbamoil-osoporttaI szubsztituált izotiazoílon, valamint ezek sói, va­lamely szubsztituált diszulfid-aminból egy cik­lizálószer, kiváltképp egy halogénezőszer jelen­létében állíthatók elő. A találmány szerinti (l ) általános képletű izotiazolonok és savanyú ad­díciós'sói élőállítására irányuló eljárás — amely képletben Y szubsztituens jelentése 1—18 szénatomos allkil-csoport, 3—6 szénatomos cikloalkil­csoport, legfeljebb 10 szénatomos aralkil­csoport, aril-esoport, halogén atommal vagy rovidszénMncú alkil-csoporttal szubsztituált alkil-csoport, rövidszénláncú dialkilamimo­alikil-esoport, 1—8 szénatoimos alkilacil-cso­port, szultfonil-csoport, cián-csoport, vagy valamely (4) képletű íkarbamoil-csoport, ahol R11 sziubsztitiuens valamely 1—18 szénatomos allkil-csoport, rövidszénaáncú alkil^szulfonil­csoport, airilszullfoinil-csoport, hallagénatom­mial vagy rövidszénléneú alíkil-csoporttal szubsztituált arilszulfonil^csoport, vagy vala­mely (2) általános képletű karlbalkoxialikil­csoport, aíhol Rln szubsztituens jelentése rövidszénláncú alkil­csoport és RIV szubsztituens jelentése 1—4 szénatomos al­kilén-csoport, vagy valamely (3) általános képletű aril-csoport, ahol Rv szubsztituens jelentése rövidszénláncú aillkil­csoport, halogénatom, nitro- vagy 1—4 szénatomos alfcoxi-csoport és n jelentése '0—3 közötti egész szám, míg R és R1 szubsztituens jelentése hidrogén- vagy halogénatom, valamint rövidszénláncú alfeil-csoport — azzal jellemezhető, hogy legalább 3 mól ekvi­valens halogén ezőszert valamely (VII) általános képletű diszulfidamiddal — ahol X és Z szubsz­tituensék jelentése hidrogénatom vagy rövid­széríláncú allkil-csoport, míg Y sztubsztituens jelentése a fentiekkel azonos — reagáltatunk. 5 A lentiek alapján tehát az ' említett izotia­zolonok a (VII) általános képletű diszulfid­-amidokból — ahol X és Z szubsztituenseik je­lentése hidrogénatom vagy rövidszénláncú alkil­csoport, míg Y szubsztituens jelentése a fen-10 tiakkel azonos — gyűrűzárással állíthatók elő. A gyűrűzárást előnyösen úgy végezzük, hogy a diszulfid-amidot valamely halogénezőszerreö reagáltatjuk. A tipikus halogénezőszerek közül a Mórt, brómot, szulfurilkloridot, szulfuril-15 bromidot, N^klorszukcinamidoit, N-brómszu/kcin­amidot iés hasonló vegyületeket soroljuk fel. A halogénezőszerek közül különösen bevált a klór és a szulfurilkilorid. 20 A diszulfidamid ciklizálása akkor megy vég­be, ha 3 mól ekvivalens halogénezőszert, ill. pontosabban megjelölve 3 mól ekvivalens ha­logénatomot alkalmazunk reakció köziben. A halogénezőszer feleslegével .azt érjük el, hogy 25 az izotiazolon a 4- és/vagy ö-^helyzistíben halo­géneződik. Ha a reakció közben 5 móleikvi­vallens halogénezőszer van jelen, akkor csak egy ihalogénatom vihető be, míg két halogén­atom beviteléihez legalább 7 mólekvivaSlens ha­„Q logénezőszer felhasználása szükséges. A 4- és ^helyzetben különböző hadogén­atomoikikal szubsztituált izotiázOlonokat úgy ál­lítjuk elő, hogy valamely, az említett helyze-5 tekben már egy halogént tartalmazó izotiazo­lonból indulunk ki és ezeket halogénezzük. így pl., ha 4-bróm-J 5-4klór-3-izotiazolan. ^előállí­tása szükséges, akikor ezt 5-klór-3-izotiazolon brómozásával vagy a 4-foróm-3-izotiazolon kló­rozásával állítjuk elő. A kiindulóanyag!ként (használt izotiazolont ter­mészetesen a fentiekben leírt diszulfid-amidból gyűrűzárással állítjuk elő. A „szekunder halo­génezés"-sel megjelölhető műveleteiknek vagy ezek változatainak lefolytatása a szakirodalom­ból széles körben ismeretessé vált. A hőmérséklet szerepe a reakció lefolyta­tásánál nem döntő, mivel a gyűrűzérás tetszés szerinti hőmérsékletem végbemegy. Általában előnyös az, ha 0—100 C° közötti hőmérséklet-5" tartományban dolgozunk. A. gyűrűzárási reakciót valamely iners, nem vizes oldószerben végezzük, ilyen oldószerként benzol, toluol, xilol, etilacetát, etiléndifcílorid és hasonló oldószereik használhatók. 55 • Az izotiazicllonium-sókat az izotiazolondklkail egyidejűleg a gyűrűzárási reakció köziben ké­pezhetjük, ha az előállított vegyületben Y szubsztituens jelentése. 1—18 szénatomos alkil-50 vagy legfeljebb 10 szénatomos arálkilcsoportot jelent. Az ilyen sók szerkezetét a (VIII) álta­lános képlettel szemléltetjük, amelyben Y szubsztituens jelentése az imént elmondottak­kal, míg R és R1 szubsztituensek jelentése pe-65 dig a fentebb közöltekkel azonos. Kívánt vagy 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom