158448. lajstromszámú szabadalom • Piránkarbonsav-anilid-származékokat tartalmazó növényvédőszerek és a hatóanyagok előállítási eljárása

9 158448 10 váló, az ismert vegyületekét messze felülmúló szisztémifcus hatással rendelkeznek: a búzarozsdával szemben. A (IV) összehasonlító szer semmiféle szisztémiikus hatást nem mutat. 4. Táblázat % búzanövények feketerozsda megbetegedése az alábbi mg Vegyület hatóanyag/l permetlé koncentrációval történő kezelés esetén 400 200 100 50 •(A) 0 0 0 5 (B) 0 0 0 3 (C) 0 15 23 35 (D) 0 0 3 10 (E) 0 0 10 1:5 (F) . 0 0 15 25 (II) 10 35 60 100 (IV) 100 100 100 100 kezeletlen 100 100 100 100 8. példa: „Heine VII" fajtájú búza-vetőmagvakat az (A)—(F) találmány szerinti vegyületékkel (lásd a 7. példát) 200, 100 és 50 g hatóanyag/100 kg vetőmag koncentrációban 10 percig pácoltuk, szokásos módon egy pácoló dobban. Összehasonlítás végett a búza vetőmagvakat hasonló módon kezeltük az ismert (II) vegyülettel. 14 mappái a kezelés után elvetettük a vetőmagvakat és a búzanövényeket 3—4-íleveles stádiumig történő fejlődésük után búza-sárgarozsda (Pucolnia striiformis) spóráival fertőztük. 4 héttel a fertőzés után megvizsgáltuk a növények rozsda-tmegíbetegedését és meghatároztuk a fertőzés fokát. Az alábbi 5. táblázat bemutatja, hogy az (A)—(F) találmány szerinti vegyületeknek igen jó a szisztémikus hatásuk a búza-sárgarozsdával szemben, pácoló eljárást alkalmazva. Az összehasonlításul szolgáló (II) szer ezzel szemben az említett körülmények között nem mutat semmiféle hatást. - . 5. Táblázat búzanövények %-os sárgarozsdamegbétegedése az alábbi mg Vegyület hatóanyag/100 kg vetőmag koncentrációval történő kezelés esetén 200 100 50 (A) 0 0 15 (B) 0 10 31 (C) 0 15 35 (D) 0 3 20 <E) 0 16 41 (F) 0 23 48 (II) 100 100 100 kezeletlen 100 100 100 10 15 20 25 9. példa: „Flämiragstreue" fajtájú zab^vetőmagvákat erősen fertőztünk a zabüszög (Ustilago avenae) spóráival. A fertőzött vetőmagvákat az (A)—(F) találmány szerinti vegyületekkel (lásd a 7. példát) 100, 50 és 25 g hatóanyag/100 kg vetőmag koncentrációban 10 percig pácoltunk a szokásos módon, pácoló dob-íban. Összehasonlítás vé-~ gett vetőmagvakat az isimert 2,3-dihidiPQ-5-karboxanilido-6^metil-l,4-oxatiiin-4Hdioxid (III) vegyület azonos mennyiségével kezeltünk. 14 nappal később elvetettük a vetőmagvakat. A buga képződéisíének befejeztével megvizsgáltuk a növényeket zabüszög-ífertőzés szempontjából. Az alábtbi 6. táblázatból látható, hogy az (A)—(F) találmány szerinti vegyületek kifejezetten joitab hatásúaknak bizonyultak az üszög ellen, mint az összehasonlító-szer (III). 6. Táblázat zab %-os üszögöm egbetegedése az alábbi mg hatóanyag/100 kg Vegyület vetőmag koncentrációval történő kezelés esetén 100 50 25 30 (A) 0 0 0 (B) 0 0 0 (C) 0 0 5 (D) 0 0 3 (E) 0 5 15 35 (F) 0 0 5 (III) 0 13 35 kezeletlen 08 71 64 40 10. példa: 45 50 55 60 „Heine VII" fajtájú télibúzát a 3-levélstádiumban az alábbi találmány szerinti vegyületekkel (I) 2-metil-5,6-dilhidinopiran-.34í:ailbonsia!vanilid és (A) 2-metil-5,6^dihidropirán-3-Jkanbonsav-(m-metilanilid) valamint az ismert vegyületekkel (II) S.S-dihidiro-S-kairboxanilido^e-imietil-l ,4--oxatiin és (III) 2,3-Hdihidrio-.5-lkai1boxaniilido-6-metil-1,4-oxatiin-4,4-dioxid 120, 60, 30, -15, 7,5 mg hatóanyiag/1 permetlé koncentrációban kezeltünk. A kontrollnövényekét csak vízzel permeteztük. A hatóanyag rászáradása után a növényéket a búza-sárgarozsda spóraá'zalékálval fertőztük és 12 órát nedves kamrába helyeztük. 4 héttel a fertőzés után megvizsgáltuk a növényeket a sárgarozsda-niegbeteigedés szempontjából. Az eredmény az alábbi 7. táblázatból látható. Ebből kiviláglik, hogy a talái-5