158448. lajstromszámú szabadalom • Piránkarbonsav-anilid-származékokat tartalmazó növényvédőszerek és a hatóanyagok előállítási eljárása

7 158448 5. példa: Búza vetőmagvakat pácoltunk az (I) hatóanyaggal, 250, 125 és 60 g hatóanyag/100 kg vetőmag koncentrációban 10 percig. Összehasonlítás végett a vetőmagvakat a (II) és (III) vegyületek azonos alkalmazási mennyiségeivel kezeltük, azonos módon. Az alábbi 3. táblázatból látszik, hogy az (I) hatóanyagnak kielégítő a sziisztémikus hatása a fertőzés ellen, nevezetesen kb. azonos mérteikben mint az ismert (III) vegyületé. Az ismert (II) vegyület ezzel szemben csak egészen gyenge szisztémifcus hatású. Ebből következik, hogy az (I) hatóanyag meglepő mértékben felülmúlja az ismert (II) vegyületet. Az így kezelt vetőmagvakat 14 nappal később elvetettük. A vetőmagvak kikelése után a már 3—4 levelet eresztett növényeket mesterségesen fertőztük a búza-lbarnarozsda (Puccinia triticina) spóráival. 4 héttel ía fertőzés után megvizsgáltuk a kezelt növényeket és a kezeletlen -kontroll növényeiket a rozsda megbetegedés szempontjából. Az alábbi 2. táblázatiból látszik, hogy az (I) hatóanyag 250 és il2i5 g hatóanyag/100 kg vetőmag alkalmazási koncentráció esetén teljes védelmet biztosít a barnarozsda fertőzés ellen. Hasonlóképpen hatékonynak bizonyult az ismert (III) vegyület. Ugyanakkor az ismert (II) vegyület a fenti mennyiségéket alkalmazva semmiféle hatást nem mutatott. Ebből következik, hogy az (I) hatóanyag nagymértékiben felülmúlja az ismert (II) vegyületet, ha vetőmagpáeolószerként használjuk. 2. Táblázat Vetőmagkezelés: télifoúza páco]ása. %-os barnarozsda-megibetegedés Hatóanyag az alábbi g hatóanyag/100 kg vetőmaggal történő pácolás esetén 350 li25 60 I II III kezeletlen 6. példa: 0 0 00 100 0 5 00 100 18 100 15 100 Búzamagvakat vetettünk cserepekbe és amikor a növény elérte a 2-levélHstádiumot, akkor 250, 125, 60, 30 és 15 mg hatóanyag/l permetüé koncentrációjú (I) hatóanyaggal négyszer kezeltük, összehasonlítás céljából azonos módon alkalmaztuk az ismert (II) és (III) vegyületeket. További növényeiket kezeletlen kontrollként hagytunk meg. 7 nappal a permetlével történő bepermetezés után gondosan levágtuk a kezelt leveleket. 5 héttel később az újonnan nőtt, a hatóanyaggal érintkezésibe nem került leveleket búzabairnarozsda spóraszuszpenziójával fertőztünk és nedves helyiségbe állítottuk. 12 órával késő!blb_a növényéket a melegházába helyeztük. Fertőzés után 3 héttel megvizsgáltuk a megbetegedés fokát. 10 15 20 25 30 3. Táblázat Télibúza Búza-barnarozsda %-os bairnarozisda-megbetegedés az alábbi mg hatóanyag/l permetlé aíikalmazási koncentrációk esetén 250 125 60 30 15 Hatóanyag 45 50 55 60 C5 I 0 II 15 III 0 kezeletlen 100 7. példa: 0 35 3 100 5 100 10 100 15 100 15 100 30 100 25 100 A melegházban .cserepekben nevelt búzanövé-. nyéket 2-leveles-stádiumukban kezeltünk az alábbi találmány szerinti vegyületekkel, 400, 200, 100 és 50 mg hatóanyag/1 permetlé koncentrációban : (A) = 2-metil-<5,6-dihidropirán-3Hkarbonsav-35 ^(m-metilanilid) (B) = 2-metil-5,6-difódiropirán-3-karbonsav-(o-metilamlid) (C) = 2-metil-5,6-dihidropirán-3-karbonsav--(pHmetilanilid) 40 (D) = 2-metil-5,6-dihidiropirán-3-karbonsav-(m-metoxianilid) (E) = 2-metil-5,6-diihidropirán-3-karbonsav-(o-metoxianilid) (F) = 2-metil-5,6^dihidropirán-3-karbonsav-(p-metoxiani lid) Azonos módon és hatóanyag koncentrációval alkalmaztuk fungicid szerekként az ismert (II) = 2,3-dihidro-5-ikarboxanil;ido-6-metil-!l,4--oxatiin és (IV) = zinketilén-bisz-ditiokaribamát, vegyületeket. A kezeletlen kontrollnövényeket csak hatóanyag-mentes csapvízzel locsoltuk. 5 nappal a kezelés után mindkét kezelt levelet levágtuk a szár tövén. 5 héttél később búza-feketerozsda (Puccinia graminis) spóraszuszpenziójával erősen fertőztük az újonnan nőtt leveleket, ezután 12 órát nedves kamrába helyeztük, majd a melegházba vittük. A fertőzés után 3 héttel megállapítottuk a megbetegedés fokát. Mint ahogy az alábbi 4. táblázatbál, látható, az (A)—i(F) talájmátny szerinti vegyületek ki-4