158438. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiazepinszármazékok előállítására

5 158438 6 tagként, példának okáért formaldehiddel, acet­aldehiddel, propionaldéhiddel, bütiraldehiddel, izobutiraldehiddel, aeetonnal vagy butanonnal melegíthetjük valamilyen oldószerben, így pl. rövidszénlánoú alkanolban, ós a reakcióelegyet 5 ezt követően hidrogénnel redukáljuk valami­lyen alkalmas hordozóra lecsapott szulfidált nemesfémkatalizátor jelenlétében. Katalizátor­ként például szullfiáált palládiumot vagy pla­tinát szénen, míg oldószerként metanolt vagy .„ etanolt használhatunk. A katalizátorral akti­vált hidrogén helyett azonban más redukáló­szereket, pl. hangyasavat is alkalmazhatunk a reduktív alkilezéslhez. Az eljárásnak ezen vál­tozata értelmében a nevezett I. általános kép- ,_ letú vegyületeket hangyasawal és egy rövid­szénláncú alifás aldehiddel melegítjük, előnyös módon oldószer nélkül. A találmány szerinti eljárással kapott I. ál­talános képletű vegyületek közül azokat, me­lyekben a Z helyettesítő hidrogénatom, átala­kíthatjuk továbbá Z helyén rövidszénláncú hidroxialkilcsoportot tartalmazó I. általános képletű vegyületekké. A hidroxialkil-csqport bevezetése céljából az említett kiindulási anya-' gokat előnyösen valamilyen oldószerben egy alkilénoxiddal, mint pl. etilénoxiddal vagy tri­metilénoxiddal, vagy egy rövidszénláncú alkán­diol reakcióképes monoészterével melegítjük. Az alkándiolok alkalmas mpnoészterei pl. a halogenidek, így a 24>róm~etanol vagy a 3--bróm-propanol, vagy a megfelelő kloridok. Ol­dószerként előnyösen valamilyen rövidszénlán­cú alkanolt, így pl. metanolt vagy etanolt használunlk. 1 mól rövidszénláncú alkándiol 35 reakcióképes monoészternek 1 mól fentemlített piperazin- vagy hexahidro-líH-l,4~diazepin­-jszármazékkal végzett kondenzációs reakciójá­nál 1 mól sav hasad le. Jóllehet ez a sav meg­kötődik a dibáziíkus reakciótermékhez anélkül, 40 hogy ez a reafccióelegy bázikus reakcióját meg­szüntetné, előnyös mégis valamilyen savmeg­kötőszert pl. egy alkálifém-karbonátot, így nátrium- vagy káliumlkarbonátot adagolni az elegyhez. 45 A találmány szerinti eljárás egy további vál­tozata értelmében olyan I. általános képletű vegyületet, melynek Z helyettesítője hidrogén- „ atom, át lelhet alakítani Z helyén 3—9 szén­atomos alkanoiloxialkil-csoportta'l helyettesített I. általános képletű vegyületté. Ezeket a vég­termékeket úgy állíthatjuk elő, hogy oly I. általános képletű vegyületeket, amelyek a pi­perazin- vagy a hexahidro-lH-l,4-diazepin-gyű­rűben szabad iminocsqportot tartalmaznak, va­lamely alkanoiloxi-alkanol reakcióképes észte­rével reagáltatjuk. Előnyösen az alkanoiloxi­-älkanolok hromidjait vagy kloridjait alkalmaz­zuk, ilyenek pl. az eicetsav-(2-hróm-etilészter), az e!oetsav-(!3-brám-ipropilészter), az önantsav­-'(2-bróniHetilészter), valamint a megfelelő Mór­vegyületek. Ezt a kondenzációt előnyös módon valamilyen oldószerben valósítjuk meg. Erre 65 a célna alkalmas oldószerek például a szénhid­rogének, mint pl. benzol vagy toluol, továbbá az alkanolok mint pl.. aceton vagy metiletilr­keton. A kiindulási anyag 1 móljának 1 mól reak­ciókomponenssel végrehajtott reakciója során moláris mennyiségiben sav szabadul fel, ezt pl. valamilyen alkálifém-karbonáttal, így nátrium­vagy káliumkarbonáttal, vagy valamilyen ter­cier szerves bázissal, mint pl. piridinnel kötjük meg. A tercier szerves bázist feleslegben alkal­mazva oldószeriként is használhatjuk. Ugyanezen végtermékhez úgy is juthatunk, ha olyan I. képletű vegyületeket, melyekben a Z helyettesítő rövidszénláncú hidroxíalkil-cso­portot képvisel, pl. valamely rövidszénláncú al­kánsafv így pl. ecetsav, propionsav vagy vajsav anhidridjével, vagy a megfelelő savhalogenid­del melegítjük. Célszerű ennél a kondenzáció­nál, amely ugyancsak sav lehasadása köziben megy végbe, valamilyen savmegkötőszert, pl. egy tercier szerves bázist, így piridint hozzá­adni. A feleslegben levő tercier szerves bázis oldószerként is felhasználható. Oldószerként még halogénezett szénhidrogéneket, pl. kloro­formot is alkalmazhatunk. . Valamely I. általános képletű és Z helyén rövidszénláncú alkanoiloxialkil-csoporttal he­lyettesített vegyületnek hidrolízisét a Z helyén rövidszénláncú hidroxialkilnhelyettesítőt hordo­zó megfelelő vegyületté valamilyen bázissal, mint pl. alkoholos alkálilúggal, így metanolos vagy etanolos nátron- vagy kálilúggal, vagy pedig valamilyen ásványi savval, pl. tömény sósavval valósíthatjuk meg. A találmány. szerinti eljárással kapott I. ál­talános képletű vegyületeket ezt követően kí­vánt esetben a szokásos módon alakíthatjuk át szervetlen és szerves savakkal képezett addí­ciós sókká. Így pl. valamely I. általános kép­letű vegyület szerves oldószerrel készült olda­tát a sókomponensként kívánt savval vagy an­nak oldatával elegyítjük. A reakció számára előnyösen olyan szerves oldószereket válasz­tunk, amelyekben a keletkező só nehezen oldó­dik, hogy azt szűrés útján elkülöníthessük. Ilyen oldószerek pl. a következők: metanol, aceton, metiletilketon, továbbá aceton-etanol, metanol-éter és etanol-éter elegy. Gyógyszerként történő felhasználáshoz a sza­bad bázisok helyett azok gyógyszerészetileg el­viselhető savas addiciós sóit is alkalmazhatjuk, vagyis olyan savakkal képezett sókat, melyek anionjai a szóbajöhető adagolás mellett nem toxikusak. Előnyös továbbá, ha a gyógyszer­ként felhasználásra kerülő sók jól kristályosít­hatok és egyáltalán nem, vagy csak kevéssé higroszkóposak. Az I. általános képletű vegyü­letekkel való »őképzésre pl. a következő sava­kat használhatjuk: sósav, hidrogénbromid, kén­sav, foszforsav, metánszulfonsav, etánszulifon­sav, /?-ihidroxietánszuifonsav, ecetsav, almasav, borkősav, citromsav, tejsav, oxálsav, borostyán-3

Next

/
Oldalképek
Tartalom