158410. lajstromszámú szabadalom • Kopáskiegyenlítő nagynyomású fogaskerékszivattyú

5 158410 G sal előálfitott 43 nyomódugattyúnak 44 résökkel ellátott 45 csapja van, amelynek alsó végén 4$ váll van. Amikor a 45 csajpot a 10 vezérdugatytyú 47 furatába bevezetjük, a 46 váll a 48 kiugrás mögött a 47 furaltbia ugnik ba. A 43 nyomódugattyú rögzítése a 45 csapon lévő 49 bütyökkel tönténik, amely a 10 vezérdugattyú 50 hornyába nyúl be. A bevezetés megkönnyítésére 51 orr szolgál. A nyomódugattyú külső élét 52 lekerekítéssel látjuk' el, hogy a leé'lezést kiküszöböljük, A nyomódugalttyú 53 felületét 54 furatokon kererszltüil nyomóközeggel tápláljuk és így hidrosztatikusán tehermentesítjük. Erre a tehermentesítésre a következők miatt van szükség: A kislkeiréktengely áthajlábaikor és kopás esetén a vezérdugattyú, felfüggesztési ponjtja körül, kis forgómozgást végez a fogkapcsolódás közelében. Ennél a forgómozgásnál a vezérdugajttyú külső átmérőjénél lévő nyomásteréknék a ház balső átmérőjénél is kismértékben el kell tolódniok. Hogy ezek a tolódó mozgások ne legyenek akadályozva, szükség van a nyotnóteirelk hidrosztatikus tehermentesítésére, a ház belső átmérője felé. A középső 43' nyomódugattyú hasonlóképpen van kialakítva, azonban tengelyirányú 55 áttörése van, amely a szállított közeg levezetésére szolgál. A 8. ábrán a IX—IX vonal mentén és a 9. ábrán a VIII—VIII vonal mentén vett metszetben ábrázolt szivattyúnak a töitődaráb részbeni tehermentesítésére szolgáló berendezé. sei vannak. Bebizonyosodott, hogy a töltődanafo kopásnak van kitéve, .mivel a vezérdugattyúnak a belsőfogazású kerék fölött a töltődarabra ható nyomása nagyobb, mint a belső nyomás. A következőkben ismertetett megoldás ezt a hátrányt kiküszöböli. A 10 vezérdugattyú szélesebb, mint a 4 belsőfogazású kerék és az 56 beszúrás által képezett 57 gallér útján az 58 tengelyirányú tárcsára támaszkodik. Az 58 tengelyirányú tárcsa az 59 csap körül forgathatóan van elhelyezve, és a 3 kiskeréktengiélyen lévő 60 furaton fekszik fel. A 10 vezérdugattyú csupán az 58 táesa 61 fe-1 lületelemére támaszkodik. A fogfcapicsolódás. tartományában a 10 vezérdugattyú nem a tengelyirányú tárcsára támaszkodik úgy, hogy ez. ott a 4 belsőfiogazátsú kerekeit a kiskerék fogoldalaiba tolja. Fennáll annak a lehetősége, htogy a töltődamb külső átmérőjét kissé nagyobbra választjuk úgy, hogy a 10 vezérdugattyú a 61 helyen először nem fekszik fel, hanem csak akkor, amikor a töl/tődarab befutott. Az 57 gallér rugózó hatása következtében a keletkező toleranciákat át lehet hidalni. A töltődarab felfügfeszitésére szoilgáló 62 csap mindkét végén le van tompítva és az 58 tárcsa 63 résében eltolhatóan van vezetve. Az 58 tengelyirányú tárcsának nyomóteret létesítő 64 kivágása van, amelyben 56 dugattyú mozog és ezt körkíeresatmetszetű 66 tömítőzsinór tömíti. A nyomóteret 67 furaton át tápláljuk. A 65 dugattyú gyűrű alakú úgy, hogy a dugattyú és a tengelyirányú 68 házrész között csak kis súrlódás lép fel. A 3 kiskerektengely altba jlásafcor az 58 tengelyirányú tárcsát, gyakorlatilag lebegő helyzete következtében, a 10 vezérdugatityú a 3 kislkeréktengelyre utána tolja. Az 58 tengelyirányú tárcsák és a 3 kiislkeirékitengeily órintkezéai felülebét a 69 furaton kereszitül olajjal lehet kenni. A szivattyú fent leírt kivitelénél a belsőfogazású kerék és a töltőd-arab közötti felületi nyomást csökken, mivel a vezérdugatityú nemcsak a belsőfogazású kerékre, hanem a tengelyirányú tárcsán keresztül annak csapjára és a kiskeréiktengeilyre támaszkodik úgy, hogy a nyomás nagyobb felületen oszlik el és az összikopas csökken. Azonkívül figyelembe van véve az a probléma is, hogy a belsőfogazású kerék egy újjonnan felszerelt szivattyúnál nem fekszik föl egyidejűleg a töltődarabon a vezér-dugattyúval a tengelyirányú tárcsákon. Ha a töitődaráb új állapotában nagyobb átmérőjű, akkor a vezérdugattyú nena nyomódik neki a tengelyirányú tárcsának, de a nyomótér tömítése biztosítva van. A szivattyú üzeimibdhélyezésielkíor' ezért a töltődarábon a kopás nagyobb lesz (induló kopás), mindaddig, amíg a vezéirdugaittyú gallérjával a tengelyirányú tárcsán felfekszik. A 10. ábra a 10 vezérdugatityú megtámasztásának további lehetőségét ábrázolja a 3 kiskerékitengelyre és az 59 csapra, az 58 tengelyirányú tárcsa segítségével. A tengelyirányú tárcsa 61 felületeleme 70 furat és 71 rés segítségével rugalmasan van kialakítva úgy, hogy a 72 rész átrugóziásával a belsőfogazású keréknek a töűitődarabon való felfekvése és a vezórdugatytyúnak a tengelyirányú tárcsán való felfekvése közötti különbséget ki lehet egyenlíteni. A 11—14. ábrákon a 10 vezérdugattyú felfüggesztésének további lehetőségét ábrázoltuk. A 73 tengelyirányú tárcsa a 3 kisikerektengelyen van ágyazva és furattal van ellátva, amelybe 74 csap nyúl be, amely viszont a 10 vezérdugattyúban van ágyazva. Ha a 75 nyomóterek következtében a ház közepe felé erőt fejtünk kii, a 10 vezéirdugaittyú a 4 belsőfogazású kereket a fogkapesolódásnál a 2 kiskerék fogoldalaira nyomja és egyben a 73 tengelyirányú tárcsát a 3 kiskeriéktengely középpontja körül elfordítja, míg a 4 belsőfogazású kerék az 5 töltődarábon fel nem fekszik. Ez a megoldás kiküszöböli azt a hátrányt, amely az ismert megoldasoknál eddig fellépett, nevezetesen, hogy az 5 töltődarab kopásakor a belsőfogazású 77 kerék középpontjának helyzetváltoztaítása folytán a hajtómű eltolódott, azonban a tengelyirányú tárcsán és a vezéirdugatityúban a vezérlő élek, valamint a nyomó tereik helyzete megmaradt. A 14 ábra szerinti séma ezeket az összefüggéseket teszi érthetővé. A töitődaráb kopásakor a belsőfogazású kerék 79 ill. 79' gördülőkörével a kiskerék 78 gördülőfcörén gördül le. A 2 belsőfogazású kerék 77 középpontja ekkor forgómozgásit végez a kiskeráktengely 76 közép-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3