158384. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kopolimer oldatok előállítására
3 158384 4 anyag — szerves peroxidok — hozzáadásával. Ha a polimerizációt vízzel elegyedő szerves oldószerben vagy ilyenek elegyében (pl. izopropil-alkohol, metil-izobutil-keton, glikoléter, stb.) ..végezzük és el nem szappanosítható monomereket — főleg metil-akrilsav-észtereket — alkalmazunk, továbbá a telítetlen karbonsav és a klórhidrin-észter komponensek arányát száraz kopolimerre számítva 8—18% közié állítjuk be és a polimerizáció után szerves bázissal reagáltatunk, igen hosszú ideig tárolható, stabil vizes oldatot biztosító, vízoldható polielektrolitokat nyerünk. Az aknilsav- és metil-akrilsav-észter alapú kopolimerek kiterjedt irodalmáról H. Rauch— Puntigam és T. Völker: „Acryl- und Methacrylverbindungen" című monográfiája (Springer Verlag, Berlin, 1967), valamint K. Weigel-nek a Fette-Seifen-Anstrichmittel című folyóirat 1962—1966. évi számaiban „Acryl- und Methacrylharze" címmel megjelent 6 közleménye ad jó áttekintést. Az irodalom ismeretében a találmány szerinti eljárás újdonsága egyértelmű. A találmány szerinti eljárással előállított kopolimer oldatok előnyös tulajdonságai a következők : — a karboxil- ós klórhidrin-észter-csoportok megadott mértékű jelenléte a filmképző tulajdonságokat oly mértékben javítja, hogy fémfelületekre a kopolimerből előállított bevonóanyag közvetlenül, vagy más felületelőkészítés nélkül kiválóan tapad; — a karboxil- és a klórhidrin-észter-csoportok utólagos térhálósításnál reakcióképes csoportként szerepelnek; — a klórhidrin-észter-csoportok ismert lánczáró képességük folytán külön módosító adagolása nélkül biztosítják, hogy a kopolimer molekulasúlya a bevonatképzés szempontjából optimális határok közé essen; — a kopolimer oldatok kiváló pigmentnedvesítő képességgel rendelkeznek, szemben az ismert, szabad karboxil- és klórhidrin-észter-csoportokat tartalmazó hasonló kopolimerek rossz pigmentnedvesítő képességével. Előnyös • tulajdonságaik folytán a találmány szerinti eljárással előállított kopolimer oldatokból az eddig ismerteket felülmúló tulajdonságú bevonóanyagok állíthatók elő. E kopolimer oldatokból levegőn száradó, színtelen vagy színes, fényes vagy matt bevonatot adó bevonóanyagok készíthetők. Ilyen esetben a kopolimer oldathoz módosító anyagként száraz polimerre számítva 2—8%-nyi mennyiségű cellulóz-acetobutirátot, etil-cellulózt vagy nitro-cellulózt, továbbá lágyítót adunk szerves oldószerben oldva. Ha matt. bevonatot adó bevonóanyagot kívánunk előállítani az elegybe 0,5— 4%-nyi kolloídális kovasavat adagolunk. Színes bevonóanyag előállítása esetén megfelelő pigmentet adagolunk. A kopolimer oldatokból utólagos térhálósításra alkalmas bevonóanyagok is előállíthatók. Ilyen esetben azonban az oldathoz célszerűen epoxi-gyahtát adagolunk úgy, hogy a karboxil-5 és epoxid-csoportok aránya 1 :0,5—1 közötti legyen. Epoxi-gyantaként legelőnyösebben 200— 420 epoxi ekvivalensű, 4,4'-dihidroxi-fenilol-propán-diglicidéter alapú gyantát alkalmazhatunk. Az epoxi-gyanta már a kopolimer oldat 10 képzése során is bevihető, de a kopolimer oldathoz utólag is hozzáadagolható. Szükség esetén, a beégetés időtartamának vagy hőmérsékletének csökkentésére a bevonóanyaghoz 0,2—-2,5% közötti mennyiségben szekundér- vagy terciér-15 alkil-amiinokat adagolunk. Kolloídális kovasav adagolásával matt, pigment adagolásával színes bevonóanyag állítható elő. A találmány szerinti bevonóanyagok levegőn száradó bevonatként fára és fémre egyaránt, 2Q beégető bevonatként fémfelületekre közvetlenül, előkészítés nélkül felvihetők. A képzett bevonatok jól tapadnak, kemények, rugalmasak, fényre, vízre és hőre ellenállók. Védő- és esztétikai hatásukat e bevonatok még a szokásosnál „5 vékonyabb rétegek felvitele esetén is tartósan megőrzik. A bevonatból több réteg is felvihető. 180 C°-on 30 percig beégetett 30 mikron vastagságú réteg 10%-os nátriumhidroxid, 10%os kénsav és 10%-os salétromsav behatására egyetlen esetben sem mutatott elváltozást, egyéb vizsgálati eredményei pedig a következők voltak: S0 35 40 Rugalmasság Tapadás (Erieh% sen szerint) mm Keménység Színtelen bevonóanyag vas felületen 100 8,0 3 H Színtelen bevonóanyag alumínium felületen 100 6,5 3 H Fehér bevonóanyag vas felületen 100 7,8 3 H Fehér bevonóanyag alumínium felületen 100 4,0 3 H 50 Előbbi adatok szerint a találmány alapján előállított bevonóanyagból képzett bevonat tulajdonságai- az eddig ismert akrilát típusú beégető lakkok és zománcok tulajdonságait felülmúlják. g5 A találmány szerinti eljárások kivitelezését a következő példák szemléltetik: 1. példa: 60 40,5 srész butil-metakrilátot, 15,4 srész metil-metakrilátot, 9 srész A-komponenst — melynek előállítását a továbbiakban ismertetjük —, 117 srész xilolt és 38 srész metil-izobutil-ketont rozsdamentes acél, vagy zománcozott, keverős Íi5 és visszafolyató hűtővel ellátott autoklávba mé-2
