158381. lajstromszámú szabadalom • Eljárás penicillin-vegyületek előállítására

158381 3 4 oldószer elegyében végezzük. Kb. pH = 5 alatt az aceton és az I képletű penicillin, nem képez adduktot. Így az acilezést pH = 5-inél kisebb értéken, aoetonban vagy aceton-tartaknú oldó­szerben végezzük és a szokásos, tisztítást szol­gáló extrakeió és szűrések után a pH-értéket 5 és 9 közé, előnyösen 7 értékre állítjuk, hogy II képletű vegyületet kapjunk. A II képletű vegyület végül egyszerű hidrolízissel átalakít­ható I képletű penicillinné. Nomenklatúra vonatkozásában megemlíten­dő, hogy az I képletű vegyület D-(—-)-izomeirjét 6- [D-(—) -!a-a:mino-a-(3Hklór-4-ihidroxif enil)-iacet­amádo]-penicillánsavnak nevezzük. A II képletű vegyület D-(—)-izomerjének neve 6-[D^(—)-2,2--dimetil^-ÍS-klór-é-hidroxiifenilJ-^S-oxo-l-imid­azolidinilJHpenicillánsav. A nem mérgező, gyógyászatilag alkalmazható sóit közé tartoznak pl. (1) a savas karboxilsav csoport nem mérgező, gyógyászatilag alkalmaz­ható sói, mint pl. nátrium-, kálium^, alumínium-és ammóniumsók és aminokkal alkotott nem mérgező szubsztituált arnmoniumsok, mint pl. trii(rövidszénláncú)-alkilaminok, prokiain, diben­zilamin, N-benzil-,/Menetilamin, l-efenamin, N,N'-dibenziletiléndiamin, dehidroabietilamin, ^N'-bisz-dehidro-abietiletiléndiamin, N-(rövid­szénláncú)-alki]piperidinek, pl. N-etilpiperidin és más aminők, melyeket benzilpeniciliin só alakban használunk fel; és (2) nem mérgező, gyógyászatilag alkalmazható savaddíciós sók (azaz a bázikus nitrogén sói), mint pl. ásványi savaddíciós sók, pl. hidroklorid, hidrobromid, hidrojodid, szulfát, szálfámat, szulfonát, foszfát stb. és (3) szerves savaddíciós sók, pl. maleát, acetát, citrát, tartarát, oxalát, szukeinát, ben­zoát, fumarát, malát, mandelát, aszkorbát, ß­-rtaftalinszulfonát, p-toluolszulfonát stb. Ugyan­csak . ide tartoznaik az olyan könnyen hidroli­záló savészterek vagy savamidok, melyek kémiai vagy enzimes úton könnyen szabad sav alakká alakíthatók át.. A találmány szerinti eljárás során 6-amino­penicillánsavat vagy annak karboxilsavsóját acilezzük J egy IV vagy V képletű sav acilező származékával. Az .aálezőszert előnyösen vegyes savanhidrid alakban használjuk, vagy ezzel funkcionálisan egyenértékű, a primer aminocsoport acilezésére szolgáló szer is alkalmazható. Előnyösen hasz­nálhatók vegyes anhidridek, főleg az erősebb savakból, pl. karbonsavak, alkil- és arilszulfon­savak és gátoltalbb savak, pl. dif enilecetsav rö­vidszénláncú alifás monoésztereiből készített vegyes anhidridek. Ezekkel funkcionálisan egyenértékűek a megfelelő savkloridok, bromi­dok és savanhidridek. Alkalmazható továbbá savazid, aktív észter vagy tioészter is (pl. p­-nitrofenollal, 2,4-dinitrofenollal, tiofenollal, tio­eoetsavval, vagy magát a szabad savat össze­kapcsolhatjuk 6-aminopeniiCÍllánsawal, miután először az említett szabad savat N,N'-dimetil­kloroforminiumkloriddal [lásd az 1 008170 sz. brit szabadalmi leírást; Nóvák és Weichet, Ex­perientia XXI/fi, 360 (1965)], vagy enzimeket, NjN'-k.arfoonildiinaidazolt vagy N,N'-fearbonil­ditriazolt (lásd a 63/3684 sz. délafrikai szabadalmi leírást) karbodiimidet, főleg N,N'-dicikslohexilka:rbodii:midet, N-ciklohexil­-N'^(2-morfoliínoetil)-karbodiimid N,N'-diizo­propiikarbodiimíidjét [lásd Sheehan és Hess. J. Am. Chem. Soc, 77, 1067 (1955)] vagy alkil­amin reagenst [lásd R. Buijle és H. G. Viehe, Agnew. Chem. International Edition 3, 582 (1964)], vagy ketimin reagenst [lásd C. L. Ste­vens és M. E. Monk, J. Am. Chem. Soc, 80, 4065 (1958)], izoxaztólium só reagenst [lásd R. B. Woodward, R. A. Olofson és H. Mayer, J. Am. Chem. Soc. 83, 1010 (1961)] alkalmazva reagál­tatjuk. Ugyancsak a sa.vklori.ddal egyenértékű a megfelelő azolid, azaz a megfelelő sav olyan amidja, amelynek amid nitrogénje a legfeljebb két nitrogénatomot tartalmazó öttagú kvázi­aromás gyűrű, pl. imidazol, pirazol, triazolok, benzimidazol, benzotriazol gyűrű és ezek szubsztituált származékainak egyik tagja. Pél­daképpen az azolid általános előállítási eljá­rása szerint N,N'-karbonildiimidazolt reagálta­tunk egyenértéknyi mennyiségű karboxilsavva'l szobahőmérsékleten, tetrahidrofuránban, kloro­formban, dimetilformamidban vagy hasonló inert oldószerben a karboxilsav imidazolidjává, gyakorlatilag kvantitatív termeléssel, széndi­oxid és egy mól imidazol felszabadulása köz­ben. A dikarboxilsavak diimidazolidokat ad­nak. A melléktermékként keletkezett imidazol kicsapódik és eltávolítható, és az imidazolid kinyerhető, de ez nem szükséges. A penicillin előállításához a reakció végrehajtásának módja, valamint az így keletkezett penicillinek elvá­lasztására szolgáló eljárások önmagukban is­mertek. Az acilezési művelet befejezése után az I képletű vegyület előállítása céljából eltávolít­juk a védőcsoportot. A 2-hidroxi-naftilmetilén­csoportot pl. savas hidrolízissel, a benziloxi-kar­bonil-csoportot pl. katalitikus hidrogénezéssel távolíthatjuk el. Szakemberek számára nyilván­való, hogy más hasonló aminoesoportot védő csoport is alkalmazható az aálezés során, majd az ismert módszerekkel eltávolítható. A találmány szerinti acilezési művelet során alkalmazható oldószerek a szakemberek számá­ra ismertek, idetartoznak olyan oldószerek, mint pl. tetrahidrofurán, dimetiiformamid, me­tilénklorid, dietiléter,; aceton, kloroform, metil­izobutilketon, etilacetát ós az etilénglifeol, di­etilénglikol dietilóterei. Az acilezési művelet hőmérséklete 0 C° alatt, előnyösen —25 C°-on vagy ez alatt van. A találmány szerinti II képletű vegyületeket acetont I képletű megfelelő penicillinnel reagál­tatva állítjuk elő. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom