158366. lajstromszámú szabadalom • Orálisan alkalmazható készítmény röntgenvizsgálathoz való előkészítéshez

158366 3 4 hogy általaiban minden olyan cellulóz származék, mely ehető és nem toxikus, alkalmazható a ta­lálmány szerinti készítményben, amennyiben a cellulóz származék hidratálási mértéke szabá­lyozható a szájban, a nyelőcsőben és a gyomor­ban. Általánosságban a találmány szerinti készít­ménynél azok a cellulóz származékok bizonyul­tak a legelőnyösebb tulaj donságúaknak, ame­lyekben a metil és/vagy etil gyök a cellulóz láncon megadott intervallumokban szubsztitu­álva van. Megállapítottuk, hogy általában a cel­lulóz molekulában a szubsztitúció jellege és a cellulóz származék hidratálási mérve között összefüggés van. Minél egyszerűbb a szubsztitú­ció, annál lassúbb a hidratálás, és fordítva, mi­nél komplexebb a szubsztitúció, annál gyor­sabb a hidratáHás mérve. A találmány szerinti alkalmazásban igen kívánatos, hogy viszonylag lassú íhidratálási értékű cellulóz származékot alkalmazzunk. A szájban, a nyelőcsőben és a gyomorban levő körülmények között a metil­oellulóz sokkal lassabban hidratálódik, mint az egyéb cellulóz származékok, és ennek a szem­pontnak a figyelembevételével ezek a talál­mány szerint legelőnyösebben használható cel­lulóz származékok. Természetesen alkalmazhatók olyan cellulóz származékok is, melyekben egyes vagy az ösz­szes csoport, vagy a gyökök és atomok bizo­nyos csoportjai, mint a metil-, etil-, hídroxil-, karboxil- és/vagy nátrium-csoport van adott helyzetben helyettesítve a cellulóz molekulá­ban. Amint már fentebb említettük, a metil -cellulóz a legelőnyösebben alkalmazható cellu­lóz származék, természetesen azonban egyéb cellulóz származékok is alkalmazhatók, habár ezek hatékonysága valamivel kisebb, mint a mietilcellulózé. így alkalmazható etiílcellulóz, me­tiletileellullóz, hidiroximetiilcellullóz, hidroxietil­cellulóz, karboxietilioellulóz vagy egyéb szárma­zékok is. A felhasználásra kerülő többértákű alkoholt hidrofil és egyéb fizikai, dll. vegyi tulajdonsága, illetve fiziológiai megfontolások alapján választ­juk ki (pl. toxicitás). Az összes 'többértékű al­koholok fizikai és kémiai tulajdonsága hasonló (olyan alkoholok, melyek paraffin-széinhidro­génszármaaéikokon 2—6 hidroxil-csoporttal he­lyettesített vegyületek). Azonban specifikus fi­zikai és vegyi tulajdonságaik miatt a szorbit vagy glicerin, vagy ezek keveréke a legelőnyö­sebben használható többértékű alkohol a ta­lálmány szerinti készítménynél. A.. legelőnyö­sebbnek ismert többértékű alkohol a találmány szerinti alkalmazásban a szorbit. melynek gyó­gyászati és étetlkészítményekben nem ártalmas alkalmazási lehetőségét már korábban felismer­ték. A szorbit alkalmazásának egyik igen je­lentős előnye, hogy a szájon át bevett szorbit több mint 70n / 0 -a nem alakul át glukózzá a testben, ennek következtében tehát ily módon cukorbeteg vizsgált személyek esetében a vér­cukorszint egyensúlyában zavar nem léphet fel. Ezen túlmenően a szorbit oldatokban nagy viszkozitású és gyenge savak vagy alkálik nem. támadihatrják meg és így stabil a bélcsatorná­ban. A glicerin is elfogadható többértékű alkohol a találmány szerinti készítmény számára. Ez az anyag a gyógyászatban már régen bevezetett és (általános ismert gyógyászati szer és alkal­mazását minden vonatkozásban biztonságosnak ismerik el, azonban nemi rendelkezik a szor­bittal azonos mértékben a szükséges fizikai és Vegyi tulajdonságokkal'. Ennek követikeztében alkalmazása kevésbé előnyös a találmány vo­natkozásálban. A cellulóz vegyület és a többértékű alkohol keveréke valamely röntgenológiailag nem át­látszó anyaggal együtt vagy anélkül alkalmaz­ható. A gyomor és bélcsatorna vizsgálatához rönt­gensugárnak nem átlátszó anyagot keverünk a cellulóz vegyület és a többértékű alkohol ke­verékéhez és orális adagolásra készítjük el. A szokványosán használható röntgensugárnak nem átlátszó anyag a báriumszulfát, azonban egyéb kontrasztanyagok is használhatók, mint jód vagy jódszármazékok. Bizmutszulífátot is szok­tak kontraszt anyagokként használni, de ah­hoz, hogy a bizmutszulfátot ilyen célra alkal­mazni lehessen, annak tiszta minőségűnek kell lenni (ol. szulfidoktól mentes, amik rendes kö­rülmények között szennyeződésként vannak je­len, mivel a bizmutszulfit igen erősen toxikus). Jód és származékadnak alkalmazása kontraszt­anyagként igen elterjedt számos orvosi vizsgá­latnál és bizonyos piacon jelenleg elérhető ké­szítmények nem abszorbeálhatok az emésztési rendszeriből és így alkalmasak a vastagbél tar­talom színezésére. Mégis annak figyelembevé­telével, hogy a jód és jódszármazékok haszná­lata erre a célra rendkívül drága, jód kont­rasztanyagokat az emésztési rendszer viszgála­tánál csak egészen különleges specialis esetek­ben alkalmaznak. A legelőnyösebb, a találmány szerinti készítmény segítségével végzett emész-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 Számos egyéb többértékű alkohol, melyeik 20 közül egyeseket szintetikus úton állítanak elő, míg másokat különböző természetes források­ból extrákéi ó útján nyernek, alkalmazhatók a találmány szerinti készítményhez. Ezek közül különösen az alábbiakat kell megemlíteni: 25 arabit, eritrit, mannit, továbbá aloz, taloz, ga­laktoz, szorboz, xiloz, riboz, ramnoz és fruktoz alkoholjai. Azonban ezek a felsorolt többértékű alkoholok nem rendelkezinek a kívánt fizikai és vegyi tulajdonságokkal a találmány szerinti 30 készítményekben való alkalmazásra olyan mér­tékben, mint a szorbit, ill. kisebb mértékben a glicerin. Ennek megfelelően a találmány sze­rinti alkalmazásra csak ritkábban vehetők szá­mításiba. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom