158313. lajstromszámú szabadalom • Eljárás androszt-5-én-3/béta-01-17-on-3-acetát előállítására

MAGTÁR SZABADALMI 158313 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY ÍJ Bejelentés napja: 1968. VIII. 08. (Rí—345) Nemzetközi osztályozás: C 07 c 167/18; C 07 c 169/14; 20; 22 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1970. VII. 24. Megjelent: 1971. VII. 10. s ;•.;..:.­Feltalálók: Bor Dezső vegyészmérnök, 30%, Dudás Antal vegyész, 10%, Gábor László vegyészmérnök, 25%, Komesz Zoltán vegyészmérnök, 25%, Reif Árpád vegyész, 10%, Budapest Tulajdonos: Richter Gedeon Vegyészeti Gyár R. T., Budapest Eljárás androszt-5-én-3/?-ol-17-on-3-acetát előállítására Az androszt-5-én-i3|/S-ol-17-on-3-acetát (dehid­roepiandroszteronacetát) ' fontos kiindulóanyag különféle androsztán és ösztránvázas hormon­hatású vegyületek előállításához és emellett ismeretes, hogy androgen hatást is mutat. Ä1- 5 tálában a növényi eredetű szapogeninek és szteroid-alkaloidok lebontásával nyerhető preg­na-5,16-dién-3!/J-olJ20-on-3-acetát oximj ának Beckmann-íéle átrendeződésével állítjuk elő, melynél 17-<acetamino vegyület keletkezik, io amely hidrolízis hatására átrendeződéssel 17--oxo vegyületté alakul át. A fenti reakciót az irodalomban található le­írások szerint [J. Org. Ohem. 21 520 (1956), 15 USA. szabadalom 2,656.364, Gaz. Chím. Ital. 87 971 (1967), NSZK. szabadalom 1,002.351] általá­ban bázikus karakterű oldószerben (pl. rend­szerint tercier amin, piridin) arilszulfoklorid vagy foszfonhaloid (pl. fosaforoxiklorid) segítse- 20 gével hajtják végre 0 C° alatti hőmérsékleten, a reakcióelegyet kevés ásványi savat tartalmazó vízre vagy jégre öntve végzik el a hidrolízist és nyerik ki a terméket. A savóidat szerepe itt kettős: egyrészt elhidrolizálja a Beckmann át- 25 rendeződés során keletkezett acetamino vegyü­letet, másrészt sót képez a tercier aminnal. A felhasznált sav általában 10—30%-os. A 2,335.616 sz. USA. szabadalom megemlíti, hogy a bázis hígítható olyan oldószerekkel, mint 2 0 2 ecetsav, éter, dioxán, benzol. Ugyancsak meg­említi, hogy a reakció lefolytatható bázist nem tartalmazó dioxánban, ilyenkor a kitermelés kisebb. Reprodukálva a fenti eljárásokat, azt tapasz­taltuk, hogy a dehidroepiandroszteronacetát ki­termelése 85—90%. A termék minősége (színe drappos, op.: 162—164 C°, vékonyrétegkroma­togrammjáfoan több szennyező folt látható) to­vábbfeldo'lgozásra nem megfelelő, átkristályo­sítással tisztítva pedig az összesített kitermelés 65—72%-ra csökken. További hátrány, hogy a fenti eljárások nagymennyiségű piridint hasz­nálnak fel,- a piridin regenerálása a vizes anya­lúgból gazdaságosan nem lehetséges. Kísérleteink során arra a felismerésre jutot­tunk, hogy ha a Beckmann átrendeződést polá­ros karakterű klórozott szénhidrogénben kis­mennyiségű piridin, mint savmegkötőszer jelen­létében hajtjuk végre, foszforoxiklorid segítsé­gével, és a reakcióelegyet kénsav 70—85%-os vizes oldatával bontjuk meg, nem csupán az át­rendeződés során keletkező acetamino-vegyület hidroldzálódik el, hanem meglepő módon a szennyező melléktermékek reakcióba lépnek a kénsavval, és a savas-vizes fázisba kerülnek, ugyanakkor a keletkezett dehidroepiandroszte­ronacetát nem reagál a kénsawál, és így a 158313

Next

/
Oldalképek
Tartalom