158311. lajstromszámú szabadalom • Eljárás javított dörzsállóságú, megnövelt intermolekuláris kapcsolódású cellulózrostanyag előállítására

3 158311 4 a szövetnek az az oldala, melynek jobb a dörzsá'llósága, gyakorlatilag nem térhálós. ilyen, egyik oldalukon térhálós szövetek előállításánál és alkalmazásánál a gyakorlatban nehéz problémák lépnék fel. Az előállításnál, vagyis a térhálósító kezelésnél nagyon nehéz — vékony szöveteknél gyakorlatilag lehetetlen — az egyik oldalon felvitt hatóanyagoknak a textiliába váló behatolását megbízhatóan és reprodukálható módon úgy szabályozni, hogy a térlhálósítási-fok sem túlságosan csekély, (ilyenkor nem érnénk el a megfelelő kikészítő hatást) sem túl nagy ne legyen, mert különben az összes rostok teljes egészükben térhálóssá válnának. Az egyik oldalra való felvitel feltételezi a sűrített oldatok használatát, az egyik oldalon felvitt hatóanyagoknak a textiliába történő behatolásának a korlátozása miatt. Ezek a sűrített oldatok azonban nem kívánatos mellékhatásokat mutatnak, mindenek előtt az áru fogását hátrányosan befolyásolják. Az egyik oldalukon térhálós textiliák konfekcionálása azáltal lesz lényegesen bonyolultabb, hogy azonos ruhadarabnál mindig a szövet térhálós vagy nem térhálós oldalának kell kívül lennie, mivel a két oldal szennyfelvétel, optikai fehérítők, vagy a mosáskor kivérző festékek tekintetében egymástól lényegesen különbözik. Bebizonyosodott továbbá, hogy a szövet két oldala ismételt mosásnál a külső tekintetében nem egyformán változik, ami megint zavarokra és reklamációkra adhat okot. A találmány szerinti eljárás célja a fenti hátrányok kiküszöbölése. a) a térhálósításra alkalmas hidroxilesoportoknak, b) a térihálósítószernek és c) a térhálósító katalizátor hatóképes részének mólarányát legkésőbb a térhálósítószernek a textilárun történő mosásálló rögzítése során megváltoztatjuk ügy, hogy a térhálósításra alkalmas hidroxilcsoportok számának és a két másik komponens közül legalább az egyik hatóképes koncentrációi ának az aránya az elemi szálak és adott esetben a fonalak illetve szálak külső részeiben nagyobb mint a belső részeiben, majd a cellulóz intermolekuláris kapcsolódásának előnyösen a rézoxidammóniákban oldhatatlanná válás állapotáig történő növelése mellett a térhálósítószert a textilián mosásállóan rögzítjük. A találmány szerinti eljárással olyan cellulóz-rostanyagot nyerünk, amely fokozott méretállóság és megnövelt gyűrhetetlenség mellett javított dörzsállósággal rendelkezik. Az eljárás lagalább részben cellulózrostokból álló olyan textiliákat szolgáltat, amelyek a cellulózhidroxilcsoportok közötti intramolekuláris hidak képzésére alkalmas térhálósító-szereket tartalmaznak és amelyeikben a cellulózrostok teljes hosszúságában a hidroxilcsoportdk között a rostkeresztmétszet belső részeiben lényegében egyenletesen nagyobb intramolekuláris kapcsolódás mutatkozik, mint a külső részeken. Az átlagos térhálósítási fok tehát az egyes elemi szálaknál a rost belsejétől a rost külső része felé csökken. Ez a jelenség minőségileg festési reakciókkal mutatható ki, amelyeknél az erősen térhálós részek nam vagy alig, a gyengén vagy egyáltalán nem térhálós részek pedig erősen színeződnék. Szegmentálódás . alatt azt értjük, hogy az egyes fonalaknál előfordulnak olyan helyek, ahol a rostok összessége vagy azok nagy része, amelyekből a fonal e helyeken áll, lényegesen más fokú intermolekuláris kapcsolódást (térhálósodást) mutat, mint ugyanazon fonalak egyéb helyei a fonaltengely irányában nézve, és/vagy, hogy az elemi szálak tengelye mentén vannak helyek, amelyek a térhálósítási fok tekintetében ugyanazon szál szomszédos részeitől lényegesen különböznek. Ez azt jelenti, hogy a fonalak illetve elemi szálaik tengelye mentén erősen térhálós szegmentumok lényegesen csekélyebb mértékben vagy egyáltalán nem térhálós szegmentumokkal váltakoznak, mimellett a szegmentumok váltakozása többé kevésbé szabályos és gyakran, de nem feltétlenül intervallumokban lépnek fel, amelyeknek hossza a fonalkeresztezések egymástól való távolságával függ össze. Ilyen szegmentumok mindig az elemi szálak csoportjaira terjednek ki, vagyis nagyobb vagy kisebb térhálósítási fokú területek lépnek fel a szomszédos elemi szálak azonos helyein. Ha az elemi szálak szegmentálnak, a szegmentumok elrendezése a cellulózrostok mikroszkóposoan kicsiny kristályos és amorf részeinek eloszlásával, vagyis a roststrukturával nincs kapcsolatban, illetve azzal nem függ össze. A térhálósítási hidaknak a fonal- és rosíkeresztmetszeten való asszimetrikus eloszlásán a továbbiakban egy olyan eloszlást értünk, ahol a térhálósítási hidak száma valamely, a keresztmetszet középpontján kívül fekvő helyen lényegesen magasabb, mint a többi helyen, mimellett itt olyan térhálósodási különbségekre is gondolunk, amelyek nem a roststrukturától származnak. A térhálósítási hidak lényegében „egyenletes" vagy „szimmetrikus" elosztlásán értjük az újonnan alakult haránthidak elosztlását a cellulóz-makromolekulák között, ami a fonalak illetve rostok tengelye'mentén lényegében „egyenletes" vagy amely a fonal- vagy rost keresztmetszetét illetően sugárirányban szimmetriát 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 A találmány tárgya eljárás javított tulajdonságú, kiváltképpen javított dörzsállóságú, meg- 40 növelt intermolekuláris kapcsolódású cellulózrostanyag előállítására, oly módon, hogy a cellulóz intermoiekuláris kapcsolódásának növelésére alkalmas térlhálósítószeréket és térhálósító katalizátorakat a textiliára felvisszük és a 45 térhálósításnál kölcsönhatásba lépő három komponensnek : 2