158311. lajstromszámú szabadalom • Eljárás javított dörzsállóságú, megnövelt intermolekuláris kapcsolódású cellulózrostanyag előállítására

158311 5 6 mutat („szimmetrikus"). A térhálósítási fok tehát a hasonlóan kristályos és megközelíthető rosttartományokon belül a fonalak illetve rostok nagy részének teljes hosszában lényegében egyenletes vagy sugárirányban szimmetrikus. A 5 térhálósítási fok tehát a fonalak illetve rostok tengelye mentén lényegileg nem változik (•'egyenletes") és a keresztmetszet egyes szektoraiban nem lényegesen más, mint a többi szektorokban, kivéve a rosfetrukturával összefüggő különbségeket, ahol azonban a rostok, illetve fonalak belső része lényegesen nagyobb térhálósítási fokot mutat, mint a külső részek. Oly festékekkel való megfestésnél, amelyek főképpen a kevéssé vagy nem térhálós rosttartományokban rögzítődnek, a szegmentálódott vagy aszimmetrikus rost-tórhálósodás könnyen kimutatható, míg a találmány szerinti eljárással . kezelt cellulóz rostok esetében a festés a rost, illetve fonal teljes hosszában lényegében egyenletes és a rost keresztmetszetének külső részein lényegesen erősebb, mint a belső részben. Az intermolekuláris kapcsolódás különbségeinek kimutatására például klórantinlichtblaufesték használható (Color Index: Direct Blue 80, előállítja Óiba A. G. Basel, Schweiz). 30 g rostanyagot 0,5 g/l festékkel 10 g/l nátriumszulfát jelenlétében 80 C°-nál 30 percig festünk, ezt követően a rostanyagot forrón, majd hidegen öblítjük és szárítjuk. A régebben javasolt eljárásoknál a szövet egyik oldala térihálós volt (la ábra), a másik nem (lb ábra) és ezáltal a fonalban' (a hossztengely irányában nézve) térhálós részek (2a ábra) nem térhálós részékkel (2b ábra) váltakoztak, és ugyanez volt a helyzet az elemi szálaik hosszirányban is (2e ábra), mimellett a fonalaik keresztmetszetében nézve részben teljesen térhálós rostokból (2c ábra), részben nem térhálósakból (2b ábra) állottak. A találmány szerinti eljárással készült szövetéknél a viszonyok egészen mások. A fonalak itt teljes hoszszúságukban messzemenően egyenletes, keresztmetszetükben pedig sugárirányú szimmetrikus térhálósodást mutatnak (3. ábra). Ugyanez áll az elemi szálakra is (4. ábra), mimellett az egyes cellulózrostok rendszerint gyűrűs elrendezésben, csekély térhálósítási fokú (3a, 4a ábra) külső részekből és egy erősen térhálós belső részből (3b, 4b ábra) állnak. Az eljárás körülményeinek megfelelő változtatásával még a fonal belső térhálósítását is létrehozhatjuk, ahol az elemi szálak közepes térhálósítási foka a fonal felületétől a fonal belsejéig növekszik (5. ábra). Ilyenkor a fonal felületéhez közel fekvő elemi szálak (5c ábra) valamint a fonal belső részében helyet foglaló elemi szálak (5d ábra) belső részükben térhálósodást mutatnak, azonban a felülethez közel fekvő elemi szálaknak kevéssé vagy nem térhálós cellulózból szélesebb gyűrűjük van az erősebben térhálós belső rész körül (5b ábra), mint a fonal belsejében helyet foglaló elemi szálaknak. Az eddig felállított és a bevezetőben tárgyalt elméletek egyik alapján sem volt várható, hogy az egységesen belső részükben térhálós rostokból álló textiláru gyakorlatilag változatlan kikészítési hatások mellett, főleg ugyanolyan „Wash+Wear" jellegnél jobb dörzsállóságot mutat, mint a hagyományosan kezelt áru. A találmány szerint előállított textília esetében ugyanis az összes rostok teljes hosszúságukban egyenletesen térhálósak és a fonalak is teljes hosszúságukban gyakorlatilag azonos térhálósítási fokot mutatnak, és így a térhálósító kezelésnél a szilárdságcsökkenés ezideig fő okának tekintett nyújthatóság-változáson mentek át teljes hosszúságukban. Bebizonyosodott, hogy a találmány szerint előállított textiliának nemcsak a dörzsállósága javult erősen, hanem többnyire kedvezőbb a szakító-és repesztési szilárdsága is azzal a textiliával szemben, amelyet azonos koncentrációban, azonos térhálósítószerrel, azonos feltételek mellett, azonos hagyományos módon kezeltek. A találmány szerint előállított textiliéknaik azonkívül további előnyös tulajdonságai is vannak: kevésbé piszkolódnak, jobb a fogásuk és lágyabbak. A találmány szerinti textiláruk a szokásos módon kezelhetők, konfekcionálható és mosható. A találmány szerinti eljárás oly mértékben variálható, hogy választhatunk a rost belsejének térhálósíítása (az egyes rostok felületi részei átlagosan jóval kevésbé térhálósak, mint a belsőrészek) és a fonal belső részének térhálósítása között (a fonal keresztmetszetében nézve az elemi szálak átlagos térhálósítási foká-~ nak növekedése a fonal felszínétől a fonal belseje felé, mimellett az elemi szálak legalább a fonal felszínén saját belső térhálósítást mutathatnak.) Így például a fonal teljes kereszltmetszetében kaphatunk gyakorlatilag csupa olyan elemi szálat, amelyeknek messzemenően hasonló a belső térhálósodásuk, vagy pedig az eljárási feltételek egyszerű variálásával egyidejűleg a rostok és fonalak belső térhálósítását is létrehozhatjuk^ vagyis ilyenkor a belső részükben erősebben térhálós elemi szálak közepes térhálósítási foka a fonal felületétől a fonal belsejéig csökken. Ezenkívül ugyancsak az eljárási feltételek variálásával változtathatjuk a rostfelületnek a rost belső részének a térhálósítási fokát illetve a rostköpenyben levő kevéssé térhálós réteg vastagságát is. A találmány szerinti eljárás előnye, hogy a legkülönbözőbb térhálósítási eljárásokra és -szerekre alkalmazható. Felhasználható továbbá a nedves és száraz állapotú gyűrhetetlenség viszonyának egyidejű megjavítása mellett. A találmány tárgyának ismertetésénél említettük, hogy a hidroxilcsoportok, térhálósítószerek és térhálósító katalizátorok mólaránya megváltoztatható. Ez azt jelenti, hogy a térhá-15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3