158267. lajstromszámú szabadalom • Kaszáló- és földhordóberendezés hosszúlábú termények járva-szecskázó gépéhez

3 158267 4 mégis hátrányuk, hogy csupán egyenes sorok­ban vetett növények esetében alkalmazhatók. A bonyolult kialakítás következtében az ezeknél az arató-szecskázóknál alkalmazott fölhordóbe­rendezés eddig csupán két terménysornak meg­felelő, vágószélességgel készült kivitelben volt ismert- Ez azonban egyrészt nem elegendő, más­részt csak igen korlátozott haladási teljesítő­képesség elérését teszi lehetővé. Fentieken kívül a haladási teljesítőképesség­nek arató-cséplőgépeknél való növedésére is­meretes olyan megoldás is, ahol két önállóan működő vágószerv van kialakítva. Amig közü­lük a felső vágószervnek az a funkciója, hogy a gabonaszárak fölső részét, vagyis az álló nö­vény kalászát levágja, addig az alsó vágószerv, amely menetirányiban nézve a fölső vágószerv mögött helyezkedik el, a maradék szárrészek learatására szolgál. Ezen ismert berendezéseknél megfelelő terelő­berendezések segítségével csupán a kalászokat juttatják be a cséplőszerkezetbe, a gabona többi részét pedig a talajra lehelyezik. E megoldás segítségével az arató-HCséplő gép cséplő- és tisz­títószerveinek jelentős mértékű tehermentesí­tése, ezáltal pedig a haladási teljesítőképesség hihetetlenül nagy megnövelése érhető el. Az ilyen jellegű aratási eljárás azonban hosszú­szárú takarmánynövények, — mint pl. a kuko­rica — betakarítására nem alkalmasak, mint­hogy a kukorica esetében a teljes szárhosszat szecskává kell fölaprítani. A találmány célja egyszerű eszközökkel hosz­szúszárú gabonatermények learatására szolgáló olyan berendezést létrehozni, amelynél a ka­szatartó nagy szélessége ellenére szállításkor semmi nehézség nem merül fel. A találmány feladata aratószecskázó gép ka­száló és fölhordó berendezésének létrehozása tetszőleges magasságú és tetszőleges sortávol­ságú termények learatására. A kitűzött célnak megfelelően a találmá­nyunk szerinti kaszáló és fölihordó berendezés oly módon van kialakítva, hogy a kaszatartó oldalfalai között valamilyen önmagában ismert talajmenti vágószerv fölött egy további fölső vágószerv van elhelyezve, amely a learatandó termény szárait megközelítőleg annak közepé­nél elvágja. E fölső vágószerv a gép menetirá­nyával ellentett értelemben a talajmenti vágó­szervhez viszonyítva bizonyos távolságnyira hátrafelé el van tolva, és mindkét oldalon tar­tóelemek segítségével az oldalfalakhoz van rög­zítve. A fölső vágószerv hátsó végén egy fer­dén lefelé irányított terelőlemez helyezkedik el, amely a kaszatartó teljes szélességére kiter­jedő méretű. A talajmenti vágószerv segítségével lekaszált alsó gabonaszár-részek valamilyen szállítószalag útján egy keresztirányú szállítócsigához jutnak-A fölső gabonarészek ugyanakkor először a terelőlemezen keresztül közvetlenül a kereszt­irányú szállítócsiga menetei közé kerülnek, ily módon az alulcsapottan működő keresztirányú szállítócsiga az alsó és fölső gabonaszárrészeket együttesen. az előtömörítő csatorna behúzó ak­nájának szélességére szorítja össze, majd az előtömörítő henger egy további szállító szerve útján a szecskázó aggregátlhoz továbbítja. A kaszakéseivel ferdén fölfelé irányított fölső vágószerv a talaménti vágószervhez viszo­nyítva hátratóltan helyezkedik el, és így a fer­dén ledőlő gabonaszárak a fölső vágószerwel megközelítőleg derékszögben találkoznak. Mind­két vágószerv kései közös hajtólánc segítségé­vel egymáshoz viszonyítva ellentett értelemben vannak meghajtva. Rövidszárú learatandó ter­mények betakarítása esetén a fölső vágószerv egyszerű módon az oldalfalakon elhelyezett tar­tóelemekből kioldható. A találmányunk szerinti elrendezés nem kor­látozódik az arató-szecskázó gépekre, hanem alkalmas teljesen hasonló módon más egyéb mezőgazdasági géppel, így például rendreara­tógéppel, vagy kaszáló-rakodógéppel való ara­tási művelet végrehajtására is. A találmányt kiviteli példa kapcsán rajzok alapján világítjuk meg közelebbrőL A rajzok közül az 1. ábra a találmányunk szerinti fölhordó-be­rendezés vázlatos hosszmetszete, a 2. ábra az 1. ábrán látható berendezés fölül­nézete, a 3. ábra a berendezés oldalfalán elhelyezett meghajtás elvi elrendezése. A találmányunk szerinti arató-szecskázó gép önmagában ismert módon kaszálóujjakkal ellá­tott 1 talajmenti vágószervvel van ellátva. A berendezés 2 oldalfalának fölső részén helyez­kedik el megközelítőleg a learatandó termény magasságának közepe táján a 3 fölső vágószerv, amely az 1 talajmenti vágószervhez viszonyítva menetirányban hátrább helyezkedik el. A 3 fölső vágószerv a 4 tartóelemékben a berende­zés 2 oldalfalai közé van beerősítve. Mindkét 1 és 3 vágószervet az 5 hajt észér­ven keresztül egy közös 6 hajtólánc hajtja meg, miközben a 3 fölső vágószerv 7 késének moz­gása az 1 talajmenti vágószerv 8 késének moz­gásához viszonyítva ellentett értelmű. A leara­tott terményt a 9 motolla ferdén hátrafelé nyomja a 3 fölső vágószerv irányába. Ily mó­don az 1 talajmenti vágószerv segítségével le­kaszált szárakat a 3 fölső vágószerv megközelí­tően középütt metszi el. A 10 alsó szárrészek felső végénél •— a ter­ményeknek a berendezésbe való beesésekor leírt 11 köríves pályájához érintőlegesen — he­lyezkedik el a 3 fölső vágószervhez kapcsolódó 12 terelőlemez. A 10 alsó szárrészek a 13 szállí­tószalagra kerülnek, a 14 fölső szárrészek pedig a 12 terelőlemezen keresztül a 15 keresztirányú szállítócsiga menetei közé jutnak. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 ?.

Next

/
Oldalképek
Tartalom