158179. lajstromszámú szabadalom • Oximkarbamátfoszfátot, -foszfonátot, -foszfinátot és -foszforamidátokat tartalmazó készítmények

23 158179 24 Qnoapeltus fasciatus vizsgálata esetén a kö­vetkező LD50 értekéket kaptuk: 47., 55. és 56. vegyület: 0,01%, 49., 67. és ,143. vegyület: 0,03 %, 64. vegyület: 0,05%, 68. vegyület: 0,08% és 54. vegyület: 0,008%. Az 55. sz. vegyület különösen előnyösen hasz­nálható fel a gabonazsizsik (Pyrausta nubilalis, Hühner) irtásában. Az Estigmene aerea vizsgálatánál ismertetett módszert használtuk fel a gyapöítmag^bagoly­lepkével (Helioithis zea, Boddie) végzett kísér­leitekiben, azzal a különbséggel, hogy keserű sáska-levelek helyett salátalevelöket alkalmaz­tunk. A következő vegyületeknél tapasztaltunk gyapotmag-bíagolylépke elleni hatást: LD50 5., 54. és 143. vegyület: 0,005%, 10. vegyület: 0,01 %, 13. vegyület: 0,03%, il37. vegyület: 0,001%, 55., 138., 141. és 142. vegyület: 0,003% és 56. vegyület: 0,008%. Azt találtuk, hogy a vegyületek foltos atka (Tetranychus -urticae, Koch) ellen is hatéko­nyak. Grazdanövényként Lima-babot alkalmaz­tunk, ,amelyet 50—75 db, különböző korú atká­val fertőztünk meg. A megfertőzés után 24 órával a leveleiket a felfutási ponton a mérgező anyagot tartalmazó vizes szuszpenzióval per­meteztük be. Az oldatok ill. szuszpenziók a vizsgált vegyületet 0,05%ntál az 50%-ban pusz­tulást okozó koncentrációhatárig tartalmazták. A következő LDso-éritékefcet ihatároztuk meg: 9. és 56. vegyület: 0,005%, 55. vegyület: 0,001% és 46. vegyület: 0,008% Azt találtuk továbbá, hogy a vegyületek fe­kete levélteltű (Aphis faibáe Soop.) ellen is haté­konyak. A vizsgálatot a foltos atkával végzett kísérletéknél ismertetett módszerrel végeztük, azzal a különbséggel, hogy gazdanövénykénít kb. 5—7,5 cm hosszú sarfcantyúvinágot (Tropae­olum sp.) alkalmaztunk. A következő LDso-ér­tékefcet határoltuk meg: 40. vegyület: 0,005%, 55. vegyület: 0,005%, 37. vegyület: 0,003%, 38. vegyület: 0,003%, 65. vegyület: 0,003%, 56. ve­gyület: 0,008%. és 64. vegyület: 0,008%. Értékmérési vizsgálatok állati szervezeten Éheztetett hím albino egereknek orálisan, gyomorszondán ét 400 mg/kg kezdeti mennyi­ségű vizsgálandó vegyületet adtunk. (A vegyü­leteket általában Tween—20^31 — polioxieitilén 20 szorbitán mtomolaurált — együtt adtuk be). A kezelés után 2 órával az egereiket la nyak át­vágásával megöltük, a kísérleti állatok mindkét combját lemetszettük, és címkével ellátott üvegfiolába helyeztük. A fiolákat frissen kikelt húslégylárvákkal (Phoirmia' regina, Méigen) ol­tattuk be, és inkubátorban 40—50% relatív nedvességtartalom mellett 27 C°-ion tároltuk. A két órás kezelési idő alatt elpusztult egerek szöveteit hasonló módon kezeltük. Miután a lárvákat 48 órán át hagytuk a szöveteken, a 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 85 fiolákat megvizsgaltuík, és meghatároztuk a lár­vák pusztulási %^át. Ha a kezdeti dózis hatá­sára a lárvák i80%-&, vagy annál több pusztult el, fokozatosan kisebb kezdeti dózisokkal vé­geztük a vizsgálatot, s meghatároztuk a lega­lább 80%-os pusztulást okozó legkisebb dózist. Hasonló módon vizsgáltuk meg a vegyületek rovarirtó hatását orálisam kezelt tengerimala­cok alkalmazásával. A vegyületeket Twéen 20#-el képezett oldat vagy szuszpenzió formá­jában, 100 mg/lkg-os kezdeti dózisban adtuk be. A kezelés előtt 24 órával a tengerimalacokat megsebesítettük, .iés a sebeket húslégy-lárvák­kal {Phormia regina, Meigen) fertőztük meg. A kezelés után 4, illetve 24 órával Stomoxys oailcitrians (L.) istélMlegyeket helyeztünk a ten­ger imalacokír a. A vérrel táplálkozó legyeket 24 órán iát vizsgálat alatt tartottuk, s megfi­gyeltük, hogy az elfogyasztott vértől elpusztul-. niak-e. A kezelés után 24 órával' a sebeket meg­vizsgáltuk, s meghatároztuk a rovaritószer ál­tal elpusztított lárvák számát. Az élő lárvákat eltávolítottuk a sebekből. Ha a kezdeti dózis hatására valamennyi lárva elpusztult, a vizs­gálandó Vegyületét egyre kisebb dózisokban adtuk be mindaddig, amíg jelentős rovarirtó hatást már nem észleltünk. Az egereken és tengerimalacokon végzett kísérletek eredmé­nyeit a következő táblázatban foglaljuk össze. V. táblázat Rovarirtó hatás állati szervezeteken Legkisebb dózis (mg/kg) Egér-kísérlet Tengerimalac-kísérlet 90%-os Ve_ ni ., onn , v Halálos aktivitás Brti- Halálos 80%4>an t Húslégy istáMe _ let e&xf*' abt f malacon larv f k gyekkel zárna m ^ m ^g mg/klg mg/kg S2emben 1 2 3 4 10 17 32 33 36 19 39 46 48 51 60 61 65 66 >400 400 >400 200 200 >400 >400 400 >400 >400 100 200 >400 >400 >400 >400 100 200 400 200 100 100 50 50 50 100 50 200 50 25 200 200 200 200 50 50 >100 100 100 >100 >100 >100 100 100 100 100 >100 100 >100 100 >100 >100 100 50 100 50 25 50 25 50 100 100 100 100 100 100 100 100 50 25 100 50 25 12 100 25 100 50 50 100 100 50 25 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom