158160. lajstromszámú szabadalom • Gép villamos érintkező készítéséhez

11 158160 12 vább — reteszeli a 21 fogaskerékpár szélső tagját, tehát forgásnak indul a 20 tartóhíd, amivel az indulás pillanatában függőlegesen álló 25 kereszttartóknak a forgásirányába eső 26 görgője befut a 28 köralakú kivágásból 27 vezetőhoronyba és átveszi a fogaskeréknek a 20 tartóhídhoz viszonyított reteszelését és a 20 tartóhíd körbefordul a középvonalának irányában tartott 16 felvevőkarokkal együtt. Amikor a 16 felvevőkarok átfordultak 180°-kal, a baloldali felvevőnyílásában levő . 1 szigetelőanyag-alaplemez a 2 érintkező huzaldarabokkal ráfekszik a 24 bak felületére, reteszeli a fogaskereket, tehát a 20 tartóhíd indul forgásnak a középvonalában tartott 16 felvevőkarokkal és így az 1 szigetelőanyag-alaplemez peremével átfordul a középső 18 tengely középvonala körül, vagyis ráhajlítja magára a 2 érintkező elálló végét a 11. ábra szerint. Amikor ismét vízszintesre fordult a 20 tartóhíd, a vezérlőmű oldja a középső 18 tengely tengelykapcsolóját, a 20 tartóhíd mindenestől nyugalomban marad egy rövid időre, ami alatt a vezérlőmű 29 vasalóbélyeget nyom le a 24 bak lapján fekvő és körülhajlított 2 érintkezőkre és ezzel megadja a 2 érintkező végső formáját a 12. ábra szerint, majd a vezérlőmű visszahúzza a 29 vasalóbélyeget a nyugalmi helyzetbe. E hajlítási és vasalási művelet alatt a vezérlőmű egy következő 1 szigetelőanyag-alaplemezt helyez el 14 feladóbélyegen, egyúttal kapcsolja a 4 huzaladagoló tengelykapcsolóját, betolja a 8 huzalt a 2. ábra szerint, lehajlítja a huzalvéget a 10 ütköztető-hajlítóbélyeggel, továbbtolja és befűzi a lehajlított huzalvéget az új 1 szigetelőanyagalaplemezbe az 5. ábra szerint, leszabja a huzalt és ezt az 1 szigetelőanyag-alaplemezt beilleszti a 16 felvevőkar nyílásába a 6. ábra szerint, majd visszaviszi a bélyeget kiindulási helyzetükbe. Ezután a vezérlőmű kapcsolja a középső 18 tengely tengelykapcsolóját és minthogy a 20 tartóhídat a 9. ábra szerint reteszeli a 23 ütköző a 22 félkörtárcsán keresztül, forogni kezdenek a fogaskerekek és a 16 felvevőkarok átfordulnak 180°-kal, a 25 kereszttartók függőlegesre állnak, kioldódik a 20 tartóhíd reteszelése, forgásnak indul a 20 tartóhíd és a 25 kereszttartó a forgásirányba eső első 26 görgőjével belép a 27 vezetőhoronyba, reteszelve a fogaskereket, tehát tovább fordul a 20 tartóhíd, ismételve a már leírt műveleti lépéseket az előbbiek szerint. Ekkor azonban a jobboldalon álló 16 felvevőkar fel vevőnyílásában ott van a felérintkeződött 1 szigetelőanyag-alaplemez, amit a 16 felvevőkar továbbforgása közben kidob, mégpedig a 13. ábrán vázolt segédeszközökkel akként, hogy a 16 fel vevőkarok hossztengelyében egy-egy 17 kidobótüske rugózottan van elhelyezve, amely nyugalmi helyzetében a felvevőnyílással ellenkező végen nyomódik ki a 16 felvevőkarból és a 6. ábra szerint elegendő helyet ad az 1 szigetelőanyag-alaplemez befogadásához. A 17 kidobótüske kinyúl a 16 felvevőkamak a 25 kereszttartón levő végéből és 30 görgő van a kiálló végén elhelyezve. Ez a 30 görgő egy körhagyó 31 segéd-vezérlőtárcsa peremén gördül végig, midőn a 20 tartóhíd a vízszintes helyzetből 10— 90°-ot elfordul (az óramutató járásával egyező irányba), a 13. ábra szerint, vagyis a 30 görgő végiggördülvén a körhagyó 31 segéd vezérlő tárcsa peremén, kitolja a 17 kidobótüske másik végével a 16 felvevőkar felvevőnyílásában levő felérintkeződött 1 szigetelőanyag-alaplemezt, ami után ez a 16 fel vevőkar üresen, a visszaugrott 17 kidobótüskével áll be a baloldali vízszintes helyzetbe, készen a harmadik 1 szigetelőanyag-alaplemez befogadására. Ilyen elrendezéssel ez a gép kettős működésű, a 20 tartóhíd egy teljes fordulata alatt két szigetelőanyag-alaplemezt lát el érintkezőkkel. A gyors működést elősegítendő, célszerű két szigetelőanyag-alaplemez tárat használni két adagolóval. Egy ilyen kivitelezett gép óránként háromezer szigetelőanyag-alaplemezen képes elkészíteni az érintkezőket. A találmány szerinti gép elvi magoldásában és működésében nem jelent semmi különbséget, ill. eltérést, hogyha a 20 tartóhíd középső 18 tengelyét csak tartónak használjuk és a középső 19 fogaskereket felékelés helyett csapágyazzuk rajta és a 19 fogaskereket egy külön — a rajzokon nem vázolt — tengelyre ékelt hatodik fogaskerékkel hajtjuk meg és ezt a tengelyt csatlakoztatjuk pl. tengelykapcsolóval a meghajtóműhöz, a vezérlőmű beavatkozószerve útján. Ez a megoldás előnyös lehet az egyes alkatrészek elrendezése és az elhelyezés szempontjából. Ugyanis, például, nincs szükség az. önálló kialakítandó 24 bakra és ennek gondos, nagyon pontos helyzetű felerősítésére, ha !az előbbi változat szerint rögzítjük a középső 18 tengelyt (szabadon futó és külön meghajtott 19 fogaskerékkel) és meghoszszabbítjuk e tengelynek a 24 bak helye felé eső végét, amit pl. forgácsolással, két egymásra merőleges síkban határolva akként munkálunk le, hogy tengelyvonala alatt a 8 huzal vastagságának megfelelő távolságban adja az elhagyott 24 bak felfekvési felületét. Szabadalmi igénypont: 1. Gép villamos érintkezőknek, főként érint-50 kezősávok érintkezőinek készítéséhez huzalból, szigetelőanyag-alaplemezen, előnyösen híradástechnikai és műszeripari készülékek csatlakozósávjai, dugaszolható alaplemezei, ill. kártyái, rádió-, televízió-vevőkészülékek hullámsáv-, csa-55 tornaváltóinák szerelvény-alaplemezei céljára, amely gépben többek között meghajtó-, áttételi-, vezérlőmű és huzaladagoló van, azzal jellemezve, hogy a huzaladagoló (4) adagolási irányával szemben egy vezető és vágólap (9) van elhelyezet) ve, amelyben huzalvezető furat van a huzaladagolóból (4) kijövő huzal (8) számára, ezzel szemben ütköztető-hajlítóbélyeg (10) van vezetve párhuzamosan a vezető és vágólappal (9), továbbá, az ütköztető-hajlítóbélyeget (10) követve egy 65 vágóbályeg (12) is, célszerűen a vezető és vágó-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6