158139. lajstromszámú szabadalom • Beállítószerkezet sínjárművek önmüködő központi ütközőkapcsolóján levő vezeték kapcsolóhoz
5 158139 6 zőre ráfekvő, kormányzó kengyel van elrendezve, a kormányzó kengyel másik vége pedig úgy van csapágyazva, hogy az odavezető emelő mozgását kormányozza és a vezetőrészben levő ken^ gyei-csapágyba belekapcsolódjék. Végezetül a találmány szerint az odavezető emelő a kapcsoló ellendarabbal való összekapcsolt helyzetben, a rugócsapágy és rugőelem oldása után pl. a hozzá csuklósan kapcsolódó vezeték-kapcsoló segítségével, a tömítés kicserélésének céljából, hátrafelé beforgatható. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amely a találmány szerinti beállító szerkezet példakénti kiviteli alakját tünteti fel. Az 1. ábra körvonalakkal jelzett automatikus központi ütközőszerkezet és vezeték-kapcsoló beállító szerkezetének felülnézete. A 2. ábra az 1. ábrán jelzett beállító szerkezet elölnézete vezeték-kapcsoló nélkül, amikor is a kapcsolófej részben ki van törve. A 3. ábra az 1. ábrán ábrázolt beállító szerkezet felülnézete kapcsoló ellendarabbal való összekapcsolt munkahelyzetben. A 4. ábra a 3. ábrának megfelelő felülnézet hátrafelé beforgatott odavezető emelővel a tömítés kicserélése céljából. Az 5. ábra a működtető emelő és odavezető emelő kivágott része, ahol a vezető részen a vezető orr ismert görgőtesttel van ellátva. A 6. ábra a működtető emelő és odavezető emelő kormánykengyellel való összekötését ábrázolja. Lényegében két merev, összekapcsolt állapotban egymást részben átfogó 2, 3 kapcsolókarommal és a kisebb 3 karmon oldalra és előre kiugró 4 vezétőszarvval kiképezett 1 kapcsolófej alsó része, pl. a kampóalakú 2 kapcsolókarom meghoszszabbításában 5 vezetőfalat tartalmaz, amely célszerűen úgy van kiképezve, hogy az az 1 kapcsolófejet határoló 6 kapcsoló oldalfelületéig terjed. Az 1 kapcsolófej a kisebbik 3 karom tartományában a központi ütközőszerkezet középső hosszanti tengelyére vonatkoztatva ferdén irányított 7 áttöréssel van ellátva, amely pl. a tengelyirányban elcsúsztatható 10 vezeték-kapcsolót foglalja magában az 1. ábrán ábrázolt, a kapcsoló ellendarab által pásztázott területen kívüli nyugalmi helyzetében. A 10 vezeték-kapcsolónak, amely hosszanti tengelyével a központi ütközőszerkezet hosszanti középvonalára merőleges 30 kapcsolási síkkal hegyesszöget zár be, a nyugalmi helyzetből az elülső munkahelyzetbe való áthelyezése céljából és fordítva 11 csapágycsapja van, amelybe a 20 odavezető emelőnek a 10 vezeték-kapcsolóval együttműködő 21 könyökös karja végén található 22 hosszanti nyilasa bekapcsolódik. Az 5 vezetőfal mögött van az 1 kapcsolófej, amely a központi ütközőszerkezet hosszanti középtengelyében fekvő 9 odavezető emelőcsapággyal és további a 9 odavezető emelőcsapágyhoz képest előre és a 6 kapcsoló oldalfelület felé eltolt 8 működtető emelőcsapággyal van ellátva. Ez utóbbi 8 működtető emelőcsapágyon közelítőleg T-formájú 12 működtető emelő van a vízszintes síkban elbillenthető módon csapágyazva, 13 csapágykar segítségével. A 13 csapágykar a találmány egyik kiviteli módja szerint a 14 vájattal van átlyukasztva, aminek következtében villaszerű alakja van. A 12 működtető emelő a kapcsoló ellendarab részeivel ismert módon, pl. a 4 vezetőszarvval együttműködő 15 kormányzókarral, a szemközti oldalon elhelyezkedő 16 működtető karral, valamint a 16 működtető karból előugró és a 12 működtető emelő csuklós kapcsolódási pontja felé irányított 17 kormányzó toldattal van ellátva. A közelítőleg trapézalakúra kiképezett 17 kormányzó toldat a 12 működtető emelő középvonalával körülbelül egybeeső 13 csapágykar irányában ezzel a csapágykarral párhuzamosan elhelyezkedő 19 hátulsó felülettel és lefelé a homlokoldali 18 kormányzófelülettel van határolva, amelynek a síkja függőlegesen a 12 működtető emelő csuklós kapcsolódási pontja felé irányul. A 16 működtető kar emelőkar vége ismert kivitelű csapággyal van ellátva, amelyhez •a 20 odavezető emelő és 12 működtető emelő között működő, beállítható 26 rugós elem csuklósan kapcsolódik. A központi ütközőszerkezet hosszanti középtengelyében elhelyezett másik 9 odavezető emelőcsapágyhoz a lényegében szögben kialakított, ugyancsak a vízszintes síkban elbillentbető 20 odavezető emelő csatlakozik csuklósan, amelynek az egyik oldalán, ismert módon pl. tengelyirányban elcsúsztatható 10 vezetékkapcsolóval együttműködő 21 szögemelő kar van, amelynek a végén 22 hosszanti nyilas vagy hasonló van, és a másik oldalon a 21 szögemelő kar rövidebbik karjára vonatkoztatva meggörbített 23 vezető rész van kialakítva, amely a 24 vezető orrban végződik és a 12 működtető emelő 17 kormányzó toldatára fekszik fel. A 10 vezeték-kapcsolóval együttműködő emelőkar, amely 21 szögemelő karként van kiképezve, könyökrészén 25 rugós csapágyat és ehhez szorosan kapcsolódó 26 rugós elemet tartalmaz, ismert kiviteli formában, amelynek a szemben fekvő vége beállíthatóan a 12 működtető emelő 16 működtető karjával van összekötve, és a 26 rugóelem hatására a 12 működtető emelő és a 20 odavezető emelő, ez utóbbi 24 vezető orrával vagy hasonlóval, a homlokoldali 18 kormányzó felületen vagy a hátsó felületen a 12 működtető emelő 17 kormányzó toldatára támaszkodva, csúszó mozgásra kényszerül. A 20 odavezető emelőnek a 23 vezető részen levő 24 vezető orra és a 12 működtető emelőn levő homlokoldali 18 kormányzó felület, ill. 19 hátsó felület között fellépő kölcsönös kopás csökkentése végett a találmány szerinti további kiképzés szerint az egymással szemben elhelyezkedő, egymáson fekvő részeket kopásállón lehet kiképezni. A találmány további kiviteli formája szerint a 20 odavezető emelőnek a 23 vezető részén levő 24 vezető orrát a 12 működtető emelőn levő 17 kormányzó toldat felé fordított részén ismert ki-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3