158139. lajstromszámú szabadalom • Beállítószerkezet sínjárművek önmüködő központi ütközőkapcsolóján levő vezeték kapcsolóhoz

5 158139 6 zőre ráfekvő, kormányzó kengyel van elrendez­ve, a kormányzó kengyel másik vége pedig úgy van csapágyazva, hogy az odavezető emelő moz­gását kormányozza és a vezetőrészben levő ken^ gyei-csapágyba belekapcsolódjék. Végezetül a találmány szerint az odavezető emelő a kapcsoló ellendarabbal való összekap­csolt helyzetben, a rugócsapágy és rugőelem ol­dása után pl. a hozzá csuklósan kapcsolódó veze­ték-kapcsoló segítségével, a tömítés kicserélésé­nek céljából, hátrafelé beforgatható. A találmányt részletesebben a rajz alapján is­mertetjük, amely a találmány szerinti beállító szerkezet példakénti kiviteli alakját tünteti fel. Az 1. ábra körvonalakkal jelzett automatikus központi ütközőszerkezet és vezeték-kapcsoló beállító szerkezetének felülnézete. A 2. ábra az 1. ábrán jelzett beállító szerkezet elölnézete vezeték-kapcsoló nélkül, amikor is a kapcsolófej részben ki van törve. A 3. ábra az 1. ábrán ábrázolt beállító szerke­zet felülnézete kapcsoló ellendarabbal való össze­kapcsolt munkahelyzetben. A 4. ábra a 3. ábrának megfelelő felülnézet hátrafelé beforgatott odavezető emelővel a tö­mítés kicserélése céljából. Az 5. ábra a működtető emelő és odavezető emelő kivágott része, ahol a vezető részen a ve­zető orr ismert görgőtesttel van ellátva. A 6. ábra a működtető emelő és odavezető emelő kormánykengyellel való összekötését ábrá­zolja. Lényegében két merev, összekapcsolt állapot­ban egymást részben átfogó 2, 3 kapcsolókarom­mal és a kisebb 3 karmon oldalra és előre kiugró 4 vezétőszarvval kiképezett 1 kapcsolófej alsó ré­sze, pl. a kampóalakú 2 kapcsolókarom meghosz­szabbításában 5 vezetőfalat tartalmaz, amely cél­szerűen úgy van kiképezve, hogy az az 1 kapcso­lófejet határoló 6 kapcsoló oldalfelületéig terjed. Az 1 kapcsolófej a kisebbik 3 karom tartományá­ban a központi ütközőszerkezet középső hosszan­ti tengelyére vonatkoztatva ferdén irányított 7 áttöréssel van ellátva, amely pl. a tengelyirány­ban elcsúsztatható 10 vezeték-kapcsolót foglalja magában az 1. ábrán ábrázolt, a kapcsoló ellen­darab által pásztázott területen kívüli nyugalmi helyzetében. A 10 vezeték-kapcsolónak, amely hosszanti tengelyével a központi ütközőszerke­zet hosszanti középvonalára merőleges 30 kap­csolási síkkal hegyesszöget zár be, a nyugalmi helyzetből az elülső munkahelyzetbe való áthe­lyezése céljából és fordítva 11 csapágycsapja van, amelybe a 20 odavezető emelőnek a 10 ve­zeték-kapcsolóval együttműködő 21 könyökös karja végén található 22 hosszanti nyilasa bekap­csolódik. Az 5 vezetőfal mögött van az 1 kapcso­lófej, amely a központi ütközőszerkezet hosszanti középtengelyében fekvő 9 odavezető emelőcsap­ággyal és további a 9 odavezető emelőcsapágy­hoz képest előre és a 6 kapcsoló oldalfelület fe­lé eltolt 8 működtető emelőcsapággyal van ellát­va. Ez utóbbi 8 működtető emelőcsapágyon kö­zelítőleg T-formájú 12 működtető emelő van a vízszintes síkban elbillenthető módon csapágyaz­va, 13 csapágykar segítségével. A 13 csapágykar a találmány egyik kiviteli módja szerint a 14 vá­jattal van átlyukasztva, aminek következtében villaszerű alakja van. A 12 működtető emelő a kapcsoló ellendarab részeivel ismert módon, pl. a 4 vezetőszarvval együttműködő 15 kormányzó­karral, a szemközti oldalon elhelyezkedő 16 mű­ködtető karral, valamint a 16 működtető karból előugró és a 12 működtető emelő csuklós kapcso­lódási pontja felé irányított 17 kormányzó toldat­tal van ellátva. A közelítőleg trapézalakúra kiké­pezett 17 kormányzó toldat a 12 működtető eme­lő középvonalával körülbelül egybeeső 13 csap­ágykar irányában ezzel a csapágykarral párhu­zamosan elhelyezkedő 19 hátulsó felülettel és le­felé a homlokoldali 18 kormányzófelülettel van határolva, amelynek a síkja függőlegesen a 12 működtető emelő csuklós kapcsolódási pontja fe­lé irányul. A 16 működtető kar emelőkar vége ismert kivitelű csapággyal van ellátva, amelyhez •a 20 odavezető emelő és 12 működtető emelő kö­zött működő, beállítható 26 rugós elem csukló­san kapcsolódik. A központi ütközőszerkezet hosszanti középtengelyében elhelyezett másik 9 odavezető emelőcsapágyhoz a lényegében szög­ben kialakított, ugyancsak a vízszintes síkban el­billentbető 20 odavezető emelő csatlakozik csuk­lósan, amelynek az egyik oldalán, ismert módon pl. tengelyirányban elcsúsztatható 10 vezeték­kapcsolóval együttműködő 21 szögemelő kar van, amelynek a végén 22 hosszanti nyilas vagy ha­sonló van, és a másik oldalon a 21 szögemelő kar rövidebbik karjára vonatkoztatva meggör­bített 23 vezető rész van kialakítva, amely a 24 vezető orrban végződik és a 12 működtető eme­lő 17 kormányzó toldatára fekszik fel. A 10 ve­zeték-kapcsolóval együttműködő emelőkar, amely 21 szögemelő karként van kiképezve, könyökré­szén 25 rugós csapágyat és ehhez szorosan kap­csolódó 26 rugós elemet tartalmaz, ismert kivi­teli formában, amelynek a szemben fekvő vége beállíthatóan a 12 működtető emelő 16 működte­tő karjával van összekötve, és a 26 rugóelem ha­tására a 12 működtető emelő és a 20 odavezető emelő, ez utóbbi 24 vezető orrával vagy hason­lóval, a homlokoldali 18 kormányzó felületen vagy a hátsó felületen a 12 működtető emelő 17 kormányzó toldatára támaszkodva, csúszó mozgásra kényszerül. A 20 odave­zető emelőnek a 23 vezető részen levő 24 vezető orra és a 12 működtető emelőn levő hom­lokoldali 18 kormányzó felület, ill. 19 hátsó felü­let között fellépő kölcsönös kopás csökkentése végett a találmány szerinti további kiképzés szerint az egymással szemben elhelyezkedő, egy­máson fekvő részeket kopásállón lehet kiképez­ni. A találmány további kiviteli formája szerint a 20 odavezető emelőnek a 23 vezető részén levő 24 vezető orrát a 12 működtető emelőn levő 17 kormányzó toldat felé fordított részén ismert ki-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom