158102. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4-fenilimino-1,4-dihidrokinolin-származékok előállítására

158102 3 4 vidszén! Mnqú)-alkil-icsoport" kifejezés fenil-(rÖ-vidszénláncú)-alkü-esoportot, továbbá a gyűrű­ben rövidszénláncú alkoxi-, • trifluormetil- vagy hidroxilcsoporttal helyettesített fenil-(rövidszén­láncú)-alkil-csoportokat jelenthet. Az ilyen cso­portok példáiként a benzilcsoport, továbbá he­lyettesített benzilcsoportok, mint rövidszénláncú alkil-, rövidszénláncú alkoxi-, halogén-, trifluor­metil- vagy hidroxi-benzilcsoportok, valamint a feniletil-csoport, amely a gyűrűben rövidszén­láncú alkil-, rövidszénláncú alkoxi-, trifluorme­til- vagy hidroxilcsoporttal vagy halogénnel le­het helyettesítve, a fenilpropil-csoport és ha­sonlók említhetők. A „halogén" kifejezés fluor, klór vagy brómot jelenthet. A „mono-, ill. dihidroxi-(rövidszénláncú)-al­kil-csoport" pl. hidroxietil-, hidroxipropil-, di­•hidroxipropil- és hasonló csoportokat jelenthet, amelyekben az alkillánc az 1-helyzetben helyet­tesítetlen. A „kis szénatomszámú cikloalkil-csoport" ki­fejezés 3—>6 szénatomos cfkloalkil-csopórto­kat jelenthet; az ilyen csoportok példáiként a ciklopropil-, ciklobutil-, ciklopentil- vagy ciklo­hcxil-csoportok említhetők. A „gyógyszerészeti szempontból elfogadható savakkal képezett addíciós sók" kifejezést e le­írásban és az igénypontokban oly szerves vagy szervetlen savakból levezethető sókra vonatkoz­tatjuk, amelyek a szóbajöhető adagolásban nem toxikusak. Az (I) általános képletű vegyületek­kel gyógyszerészeti szempontból elfogadható ad­díciós sókat képező savak pl. a következők: só­sav, brómhidrogénsav, kénsav, foszforsav, me­tánszulfonsav, ecetsav, tejsav, borostyánkősav, almasav, maleinsav, akonitsav, ftálsav, borkő­sav, embonsav és hasonlók. Különösen előnyösek az olyan (I) általános képletű vegyületek, amelyekben a -(CH2)„-CH (R7)-COOR( csoport a fenilgyűrű 2-helyzetéhez, tehát az imino-nítrogénatommal kapcsolódó szénatommal szomszédos szénatomhoz kapcsoló­dik. Ezek között is elsősorban azok a vegyületek előnyösek, amelyekben R5 és R ü helyén hidro­gén vagy rövidszénláncú alkilgyök, R7 helyén hidrogén vagy metilgyök, R4 helyén pedig hid­rogén áll. Az (I) általános képletnek megfelelő 4-fenil­imino-l,4-dihidrokinolin-vegyületek eddig nem voltak ismeretesek. A 3 075 981 sz. amerikai sza­badalmi leírás a 4-fenilimino-l,4-dihidrokinoli­noknak egy az (I) általános képletű vegyületek­től kémiailag eltérő csoportját ismerteti anthel­mintikus hatású szerekként. Az (I) általános képletű vegyületeiket a talál­mány értelmében oly módon állíthatjuk elő, hogy a) valamely (II) általános képletű vegyületet — e képletben X klór-, bróm-, jódatomot vagy fenoxicsoportot, Y klór-., bróm-,-jódatomot, szulfát- vagy p-to­luolszulf onátaniont, Rr, a fenti meghatározásban megadott jelenté­seken kívül még hidroxilcsoportot is jelent­het, R;>, R4 és R5 jelentése pedig megegyezik a fenti meghatározás szerintivel — valamely (III) általános képletű vegyülettel — e képletben Rí' az R| fenti meghatározásában megadott je­lentéseken kívül még lehasítható csoporttal védett nem-geminális dihidroxi-(rövidszén­láncú)-alkil-csoportot -is jelenthet; ezek a védett hidroxi-csoportok pl. tetrahidropira­niíoxi-, nem-geminális alkíléndioxi- vagy alküidéndioxi-csoportok lehetnek, R-2, R7 és n jelentése megegyezik a fenti megha­tározás szerintivel — kondenzálunk, és kívánt esetben b) az oly kondenzációs terméket, amely az 1-helyzetben hidrogénatomot tartalmaz, valamely (IV) általános képletű rövidszénláncú alkilező­szerrel — e képletben R5' jelentése hidrogén kU vételével megegyezik az R,-, fentebb meghatáro­zott jelentésével, Y pedig a fenti jelentésű — al­kilezzük, és kívánt esetben c) az oly kondenzációs terméket, amelyben Rí jelentése hidrogéntől különböző, hidrolízisnek vetjük alá, és végül kívánt esetben a kapott ter­méket valamely szerves vagy szervetlen savval képezett addíciós sóvá alakítjuk át. A (II) általános képletű helyettesített kinolí­nium-vegyületeknek a (III) általános képletű fe~ nilamino-vegyületekkel való kondenzálását, va­lamely, a reakció szempontjából közömbös, elő­nyösen poláros szerves közegben, előnyösen ol­datban, a szobahőmérséklettől a reakcióelegy forrpontjáig terjedő hőmérsékleten folytathat­juk le. Oldószerként célszerűen szerves oldószereket, pl. aromás szénhidrogéneket, mint benzolt, ha­logénezett rövidszénláncú alkánokat, mint klo­roformot, rövidszénláncú alkanonokat, mint ace­tont, rövidszénláncú zsírsavak rövidszénláncú N,N-dialkilamidjait, mint dimetilformamidot, rövidszénláncú dialkilszulfoxidokat, mint dime­tilszulföxidot vagy rövidszénláncú alkán-nitri­leket, mint acetonitrilt alkalmazhatunk. Alkal­mazhatók oldószerelegyek is erre a célra. Elő­nyös reakcióközeg az acetonitril vagy dimetil­szulfoxid, vagy ezek elegyei. A reakciót előnyö­sen 40—90 C° hőmérsékleten, általában néhány órai, pl. 1—20 órai reakcióidővel folytatjuk le, egyes esetekben azonban huzamosabb, egészen 100 óráig terjedő reakcióidők is kívánatosak le­hetnek. (II) általános képletű oly helyettesített kino­liniumvegyületként, amelyben Rs helyén hidro­gén áll, a megfelelő helyettesített kinolinok sa­vakkal képezett addíciós sói szerepelhetnek. Ezek a sók .az említett kinolinok valamely sav­val, pl. a kondenzációs reakciólépésben felsza­baduló halogén-hidrogénsavval • való reakciója út­ján keletkeznek. Így az oly (II) képletű vegyület tek, amelyekben R;-, helyén hidrogén, Y helyén 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom