158102. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 4-fenilimino-1,4-dihidrokinolin-származékok előállítására
158102 3 4 vidszén! Mnqú)-alkil-icsoport" kifejezés fenil-(rÖ-vidszénláncú)-alkü-esoportot, továbbá a gyűrűben rövidszénláncú alkoxi-, • trifluormetil- vagy hidroxilcsoporttal helyettesített fenil-(rövidszénláncú)-alkil-csoportokat jelenthet. Az ilyen csoportok példáiként a benzilcsoport, továbbá helyettesített benzilcsoportok, mint rövidszénláncú alkil-, rövidszénláncú alkoxi-, halogén-, trifluormetil- vagy hidroxi-benzilcsoportok, valamint a feniletil-csoport, amely a gyűrűben rövidszénláncú alkil-, rövidszénláncú alkoxi-, trifluormetil- vagy hidroxilcsoporttal vagy halogénnel lehet helyettesítve, a fenilpropil-csoport és hasonlók említhetők. A „halogén" kifejezés fluor, klór vagy brómot jelenthet. A „mono-, ill. dihidroxi-(rövidszénláncú)-alkil-csoport" pl. hidroxietil-, hidroxipropil-, di•hidroxipropil- és hasonló csoportokat jelenthet, amelyekben az alkillánc az 1-helyzetben helyettesítetlen. A „kis szénatomszámú cikloalkil-csoport" kifejezés 3—>6 szénatomos cfkloalkil-csopórtokat jelenthet; az ilyen csoportok példáiként a ciklopropil-, ciklobutil-, ciklopentil- vagy ciklohcxil-csoportok említhetők. A „gyógyszerészeti szempontból elfogadható savakkal képezett addíciós sók" kifejezést e leírásban és az igénypontokban oly szerves vagy szervetlen savakból levezethető sókra vonatkoztatjuk, amelyek a szóbajöhető adagolásban nem toxikusak. Az (I) általános képletű vegyületekkel gyógyszerészeti szempontból elfogadható addíciós sókat képező savak pl. a következők: sósav, brómhidrogénsav, kénsav, foszforsav, metánszulfonsav, ecetsav, tejsav, borostyánkősav, almasav, maleinsav, akonitsav, ftálsav, borkősav, embonsav és hasonlók. Különösen előnyösek az olyan (I) általános képletű vegyületek, amelyekben a -(CH2)„-CH (R7)-COOR( csoport a fenilgyűrű 2-helyzetéhez, tehát az imino-nítrogénatommal kapcsolódó szénatommal szomszédos szénatomhoz kapcsolódik. Ezek között is elsősorban azok a vegyületek előnyösek, amelyekben R5 és R ü helyén hidrogén vagy rövidszénláncú alkilgyök, R7 helyén hidrogén vagy metilgyök, R4 helyén pedig hidrogén áll. Az (I) általános képletnek megfelelő 4-fenilimino-l,4-dihidrokinolin-vegyületek eddig nem voltak ismeretesek. A 3 075 981 sz. amerikai szabadalmi leírás a 4-fenilimino-l,4-dihidrokinolinoknak egy az (I) általános képletű vegyületektől kémiailag eltérő csoportját ismerteti anthelmintikus hatású szerekként. Az (I) általános képletű vegyületeiket a találmány értelmében oly módon állíthatjuk elő, hogy a) valamely (II) általános képletű vegyületet — e képletben X klór-, bróm-, jódatomot vagy fenoxicsoportot, Y klór-., bróm-,-jódatomot, szulfát- vagy p-toluolszulf onátaniont, Rr, a fenti meghatározásban megadott jelentéseken kívül még hidroxilcsoportot is jelenthet, R;>, R4 és R5 jelentése pedig megegyezik a fenti meghatározás szerintivel — valamely (III) általános képletű vegyülettel — e képletben Rí' az R| fenti meghatározásában megadott jelentéseken kívül még lehasítható csoporttal védett nem-geminális dihidroxi-(rövidszénláncú)-alkil-csoportot -is jelenthet; ezek a védett hidroxi-csoportok pl. tetrahidropiraniíoxi-, nem-geminális alkíléndioxi- vagy alküidéndioxi-csoportok lehetnek, R-2, R7 és n jelentése megegyezik a fenti meghatározás szerintivel — kondenzálunk, és kívánt esetben b) az oly kondenzációs terméket, amely az 1-helyzetben hidrogénatomot tartalmaz, valamely (IV) általános képletű rövidszénláncú alkilezőszerrel — e képletben R5' jelentése hidrogén kU vételével megegyezik az R,-, fentebb meghatározott jelentésével, Y pedig a fenti jelentésű — alkilezzük, és kívánt esetben c) az oly kondenzációs terméket, amelyben Rí jelentése hidrogéntől különböző, hidrolízisnek vetjük alá, és végül kívánt esetben a kapott terméket valamely szerves vagy szervetlen savval képezett addíciós sóvá alakítjuk át. A (II) általános képletű helyettesített kinolínium-vegyületeknek a (III) általános képletű fe~ nilamino-vegyületekkel való kondenzálását, valamely, a reakció szempontjából közömbös, előnyösen poláros szerves közegben, előnyösen oldatban, a szobahőmérséklettől a reakcióelegy forrpontjáig terjedő hőmérsékleten folytathatjuk le. Oldószerként célszerűen szerves oldószereket, pl. aromás szénhidrogéneket, mint benzolt, halogénezett rövidszénláncú alkánokat, mint kloroformot, rövidszénláncú alkanonokat, mint acetont, rövidszénláncú zsírsavak rövidszénláncú N,N-dialkilamidjait, mint dimetilformamidot, rövidszénláncú dialkilszulfoxidokat, mint dimetilszulföxidot vagy rövidszénláncú alkán-nitrileket, mint acetonitrilt alkalmazhatunk. Alkalmazhatók oldószerelegyek is erre a célra. Előnyös reakcióközeg az acetonitril vagy dimetilszulfoxid, vagy ezek elegyei. A reakciót előnyösen 40—90 C° hőmérsékleten, általában néhány órai, pl. 1—20 órai reakcióidővel folytatjuk le, egyes esetekben azonban huzamosabb, egészen 100 óráig terjedő reakcióidők is kívánatosak lehetnek. (II) általános képletű oly helyettesített kinoliniumvegyületként, amelyben Rs helyén hidrogén áll, a megfelelő helyettesített kinolinok savakkal képezett addíciós sói szerepelhetnek. Ezek a sók .az említett kinolinok valamely savval, pl. a kondenzációs reakciólépésben felszabaduló halogén-hidrogénsavval • való reakciója útján keletkeznek. Így az oly (II) képletű vegyület tek, amelyekben R;-, helyén hidrogén, Y helyén 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
