158100. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés üvegből, vitrokristályos vagy kerámiai anyagból, valamint kőzetfélékből álló tárgyak valamely tulajdonságának módosítására

5 158100 6 lület vágy ennek egy része érintkezésben •. áll vagy melléje van helyezve egy ernyőnek vagy fatalak, mely meggátolja az említett felülettel érintkező folyadék elmozdítását a fürdő bolygó áramlatai által. Példaképpen a tárgy felületét 5 a kezelés alatt csekély távolságba pl, 1—10 mminyire helyezzük 'az ernyőtől vagy faltól. A felület és az ernyő ül. fal közötti folyadékréteg ekként meg van védve a folyékony közeg egyéb részeiben pl. hőhatások, rezgések vagy egyéb zava- jo rdk okozta, kóbor áramlatok zavaró hatásától. Ezenfelül, mialatt a (tárgy felületéhez legközelebb eső folyadékréteg a fürdő egyéb részeinek közeg-összetételétől különböző összetételűvé válik, la védő ernyő ill. fal meggátolja azt, hogy 15 ez az összetételi különbség a különböző összetételű közeg-mennyiiségek között kóbor diffúziós áramlatokat és ezáltal a tárgy melletti folyadékrész összetételében bizonytalan változásokat okozzon. Az ernyő ill. fal távolsága a 20 tárgytól nagyobb lehet, mint annak a folyadékrétegnek a vastagsága, amelyből az ionok közvetlenül a tárgyba diffundálnak. Ez a folyadékréteg aránylag vékony, nevezetesen 1 mm nagyságrendű vagy még kisebb. 25 . Ha lap alakú tárgyat kezelünk és azt függőlegesen akiként helyezzük el, hogy egyik vagy mindkét felülete kis távolságban legyen egy függőleges faltól, akkor a diffúzió előrehaladásával a közbeeső réteg(ek)ben fel- vagy lefelé 30 irányuló áramlat keletkezik. Ioncserés eljárásinál:, amennyiben a közeg ionjait a lapból származó nehezebb ionok helyettesítik, az említett áramlatok lefelé irányulnak, míg ha a lapból jövő ionok kisebb súlyúak, az áramlatok fel- 35 felé haliadnak. A pl. 0,5—5 mm távolságban levő fal(ak) jelenléte folytán azonban az említett áramlatok állandóak, ill. azokat nem zavarják véletlen oldalirányú áramlatok, melyek a fürdő különböző szintjein keletkezhetnek, miértis a 4Q diffúzió okozta hatások könnyen befolyásolhatók. Minthogy az iondiffuzió kiindulási helyét képező folyadékrétegek a fentiek szerint felvagy lefelé mozognak, az átadás alatt álló ionok koncentrációja e folyadékrétegekben, ezek men- .g tén, az áramlás irányában változik. Ezért a kezelés hatása a tárgy felülete mentén gradiensszerűén változik, ezt a gradienst azonban előre meg lehet határozni, ami bizonyos tárgyaknál ezek későbbi használatára való tekintettel igen hasznos lehet. A tárgy felülete mentén haladó állandó áramlatokat szivattyú vagy más rendszer segítségével vagy konvekciós hőáramlások hozzáadásával erősíthetjük. Így pl. egy vagy több hőfor- 55 rást helyezhetünk el az áramlatok útja mentén vagy a fürdőtartály feneke alatt. A leszálló áramlatokat hűtéssel lehet erősíteni. Másrészt azonban a tárgy felülete mentén haladó állandó áramlatok erőssége a folyékony közeg visz- so kozitásától is függ. így pl. az áramlatok erősségét csökkenthetjük a viszkozitás növelésével, így különálló, szuszpendált szilárd anyag hozzáadásával, mint amilyen a szénpor, szilikagél vagy üvegpor. - . • 65 A fenti céllra használt ernyő perfarált is lehet, így pl, valamely hőálló szövet, feltéve, hogy ennek nyílásai elég kicsinyek ahhoz, hogy az ernyő és a tárgy közti folyadékréteget megvédjék a közegnek az ernyő ellenkező oldali részeiben fellépő bolygó áramlataitól. A tárgy felületével érintkező folyadék megvédése bolygó áramlatok okozta elmozdulásoktól a tárgy felületével érintkező ernyővel ill. fallal is elérhető, hia gondoskodunk arról, hogy a tárgy felületével legalább egy folyadékháirtya érintkezésben legyen. Így pl. perforált vagy likacsos ernyőt, mely hőálló szövetből készülhet, aükaJmazhatunk az említett céllra, aimükoris a folyadék nem csak a tárgy felülete és az ernyő tömör részei között, hanem a perforációk helyén is érintkezik a tárgy felületével. A pl. 50 mm-ig terjedő átmérőjű nyílásokban levő folyadék is védve van bolygó diffúziós áramlatok okozta elmozdulásoktól és nincs mód arra, hogy a tárgy felülete mentén ill. azzal érintkezésben véletlenszerű folyadékáramlatok lépjenek fel. Lap alakú tárgyakból kettőt vagy többet is elhelyezhetünk a fürdőben egymás mellé vagy egymással szomszédosán, vagy pedig közbenső lemezekkel, pl. hőálló szövetlapokkal érintkezésben vagy szomszédosán. Fontos azonban, hogy legalább egy folyadékhártya legyen jelen és érintkezzék a kezelendő felülettel. Ha a kezelendő tárgyak felülete teljesen sík, akkor a tárgyakat nem szabad egymással érintkeztetni, hanem a szomszédos lapokat kicsiny, pl. 1 mm széles köz válassza el egymástól, úgyhogy a szomszédos tárgyak közötti vékony folyadékréteg védve legyen a fürdő bolygó áramlataitól. Ha a találmány szerinti eljárás megvalósítása folyamán a tárgyaknak az a felülete, amelybe a folyékony közegfürdőből atomok, molekulák vagy ionok diffundálnak, olyan folyadókvédő fallal vagy ernyővel érintkezik, amely az említett felületnek csak bizonyos helyein enged meg érintkezést, akkor a tárgy felülete csak szelektív vagy differenciális jellegű diffúziónak van kitéve. Így pl. üveglap felületét ilyen szelektív, il. differenciális módon lehet kémiailag edzeni oly célból, hogy a nyomófeszültségek előre megszabott mintázat szerint oszoljanak meg. Amennyiben a kémiai edzést teljesen vagy főként olyan, egymást metsző vonalrendszer mentén végezzük, amely hálószerű, mintát alkot, az üveglap, ha eltörjük, a mintázatban levő „szemek" nagyságától függő méretű darabokra reped. Differenciális hatás lép fel pl. akkor, ha a tárgy valamely felületével perforált, ill. áttöréses védőfalat érintkeztetünk annak kezelése alatt, ekkor ugyanos a diffúzió fokozottabb a perforációk helyén, mint másutt. A perforációkban, ill. nyílásokban levő folyadékmennyiségek megfelelően védettek, ha csak a nyílások nem túl nagyok. A perforációk, ill. nyílások keresztmetszeti alakja kerek, négyszögletes vagy egyéb 3