158099. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-alkil-(vagy alkenil)-2-amino-alkilpirrolidin-származékok előállítására

3 158099 4 alkiltetrahidrofuirán ia fent említett I általános képlettel jellemezhető, amelyben Rí pl. metilén-, etilén-, propilén-, izopropilén- és ibutiléncsoportot jelent, Xx pedig hailogén-títom, például klór, bróm, ill. jód. A ftálimid alfcálifémsóira példa a ftálimid4talium és a ítálimiidnnátrium. A reakciót általában oldószerben — például xilolban, dimetilformaaniidban, toluolban és . dioxánban — hajtjuk végre, de használhatunk bármilyen didószert, amely a reakció szempont-i jából közömbös, és oldani tudja az I általános képletű kiindulási anyagot és a ftálimiid allkálifémsóját. A reakció hőmérséklete tág tartományban változtatható, de a reakciót rendszerint úgy hajtjuk végre, hogy <a íreakcióelegyet az oldószer forráspontja közelébe eső hőmérsékletre melegítjük. Az így kapott II láltaílános képletű N-(2-tetrahidrofurilJ^a'lkilftáMimidek új vegyületek; izolálhatok 'és tisztithatók, de tisztítás nélkül is alkalmazhatók kiindulási anyagiként a III általános képletű N-dihaloialkil-ftálimidék előállítására. A II általános képletű N-(2-tetrahidrofuril)-alkilftálimidék III általános képletű N-dihaloalkilftálimiddkké való átalakítását úgy végezzük, hogy a II általános képletű N-(2-tetrahidrofuril)-ialkilfitáliimid'ekeit hidirogénhalogenidekkel, például hidrogénkloriddal, hidrogénjodiddal és hidrogénbroniiddal reagáltatjuk. Ezt a reakciót végrehajthatjuk dehidratáló ágens jelenlétében, amelyek a íoszfoirpentoxid, polifoszforsav, kénsav és rnetánszulfonilklorid lehetnek. A hidrogénhalogenid helyett használhatunk alkálihaloigenideit, pl. lkáliumhromidot, ké. liumjodidot vagy nátriumbroimidot sav, pl. kénsav vagy tömény foszforsav jelenlétében, amely a hidrogénhalogefnid keletkezése közben reagál az alkálihalogeniddeL A reakcióit végrehajthatjuk oldószer távollétében, vagy közömbös oldószer, pl. toluol vagy kloroform jelenlétében. A reakció hőmérséklete széles tartományon belül változtatható, de a reakciót rendszerint úgy visszük végbe, hogy >a íreakcióelegyet 130—150 C°nra melegítjük. Az így kapott III általános képletű N-dihailoalkil-ftálimidek új vegyületek; izolálhatok és tisztíthatók, de alkalmazhatók tisztítás nélkül is kiindulási anyagként az V általános képletű N-[l-alkil-(vagy alkenil)-2-pirrolidinil]-alkilftálimidék előállítására. A III általános képletű N-dmaloialkilftáliimideik V általános képletű N-[l-alkil-(vagy alkenil)-2-pirirolidinil]-'aílkilftálimidiakké való átalakítását úgy hajtjuk végre, hogy a III általános képletű N-dihaloalkil-ftálimideíket egy IV általános képletű ailkilamimnal vagy alkenilaiminnal reagáltatjuk. Az alkil- vagy alkenilaminok a IV általános képlettel jellemezhetők; ezek a következők lehetnek: metilamin, etilamim, propilamin, izopropilamin, butilamin, izobutilamin, adlilamin. Az amin adagolható savval alkotott sója formájában, előnyösen bázis jelenlétében. A reakció végrehajtható oldószer j<elenléitében vagy távollétében. Ha oldószert használunk, akkor pl. metanolt, títanotlt, vizet és más, a reakció szempontjából közömbös oldószereket 5 használhatunk. A reakció hőmérséklete széles tartományban változtatható, de a reakciót rendszerint melegítés közben hajtjuk végre. Az így kapott V általános képletű N-[l-cükiI-(vagy alk'enil)-2-pirrohdinil]Halkilftálimidek új 10 vegyületek; izolálhatok és tisztíthatók, de alkalmazhatók izolálás nélkül is lnalkil-(vagy alkenil)-2-aiminoailkilpirrolidinek (VI) előállítására. Az V általános képletű N-[lJalfcit-(vagy al-15 kenil)-2-jpirrolidinil]-alkilftálimidék l^aQikil-2-Haminoallkilpirrolidinelkké való átalakítását úgy hajtjuk végre, hogy hidrolizáljuk az V általános képletű N-[l-alkil-(vagy .alkenil)-2-pirrolidinil]-alkilftálkniddket. A hidrolízist rendszerint sav 20 vagy bázis jelenlétében hajtjuk végre. Savként e célból leggyakrabban sósavat, bá. zisként nátriumhidroxidot használunk. A reakció hőmérséklete széles intervallumban változtatható, de a reakció rendszerint gyorsítható a 25 reakcióelegy melegítésével. A szokásos módszer szerint az így kapott VI általános képletű lnalkil-(vagy alkenil)-2^aminoalkilpirrolidinek átalakíthatók ásványi savakkal — ilyen a isósav, hidrogénbramid és kén-30 sav •—• és szervessavalkkail — például oxálsav-, borkősav-, mialeinsav-, pikrinsavval •—• képezett sókká. A következő példákat a találmány illusztrálására mutatjuk be. 38 1. példa: l^etil-2-ammom^tilpirrolidin. 40 A. lépés: N-(2-,tetrahidrofuril)-metilftálimid. 90 g 2Hklórmetilitetrahidrofurán, 152 g ftálimid-Jkálium és 500 ml dimetilformamid keverékét keverés közben 10 órán át 140—150 C°-45 on tartjuk. A reakcióelegyet hűtjük és szűrjük. A szűrletet 3000 ml vízbe töltjük. A keletkezett kristályokat szűréssel összegyűjtjük, vízzel mossuk és megszárítjuk. 127 g (73,6%) N-(2-tetrahidiriofuri^-mjetilftálimidHkristályt kapunk, 50 amely 84—88 C°-on olvad. B. lépés: N-(2,5-dijódpentil)-ifítálimid. 166 g foszforpentoxid, 584 g 85%^os foszfor.. sav és 27 g káliumjodid keverékéhez hozzáadunk 195 g N-(2-tetrahidrQfuril)-jmetilftálimidet és a kapott keveréket 3 órán át 130—140 C°-on tartjuk. A reakcióelegyet lehűtjük, 100 ml vízzel keverjük össze és benzollal extraháljuk. A benzolos extraiktuiinot 10%-os vizes nátriumtioszulfát-oldatital és telített vizes nátriumklorid oldattal mossuk, szárítjuk és bepároljuk. A maradékot n-hexáinból kristályosítjuk. 370 g (93,4%) N-(2,5-dijódpentil)-ftálimidkris-65 tályt kapunik, am.ely 81—#6 C°-on olvad. 2