158095. lajstromszámú szabadalom • Eljárás reaktív színezékek előállítására

19 158095 20 gosan szulfonálószerekkel szulfocsoportokat is bevihetünk, például klórszulfonsarvval, tionil­kloriddal, oleummal vagy klórozott szénhidro­génekben kóntrioxiddal. A szulfonálásnak kü-5 lönösen az antrakmon- és ftalocianin színezé­keknél van jelentősége. SzínezékféLterméfcek fellhasznállása esetén az így nyert kondenzációs termékeket önmagában ismert módon a kívánt végtermékekké átala­kítjuk. Az előbbi eljárásnak különösen az azo­színezékek előállításánál van jelentősége, ami­kor is például egy reakcióképes aminocsoportot tartalmazó diazo- és/vagy kapcsolökomponenst először a (XXII) általános képletű reakció­komponenssel kondenzáljuk és az így kapott közbenső terméket végül diazotálás és/vagy kapcsolás és/vagy . kondenzáció útján az azo­színezékfcé alakítjuk át. A végterméket utóla­gosan további, az azoszínezékeknél szokásos átalakítás reakciónak vethetjük alá, például a végterméket acilezzük, kondenzáljuk, redukál­juk vagy fémmel kezeljük. Más színezékek, fő­ként a ftalocianin- és antrakinonszíneziékelk elő­állításánál is eljárhatunk hasonlóképpen, va­gyis a (XXII) általános képletű reakeiókompo­nenst először egy közbenső termékkel, például m-feniléndiaminnal vagy m-<feniléndiaminszul­fonsavval kondenzálj ük és a kapott reakció­terméket például brómaminsavval (l-amino-4--bróm-iantraikinon^HSzulfonsav) reakcióképes antraikinon színezékké vagy réz- vagy nikfcel­ftaloicianinsziulfonsavhalogeniddel egy reakció­képes ftalocianin-színezékké tovább kondenzál­juk. A (XVIII) általános képletű új színezékek előállításának egy további változata azzal jel­lemezhető, hogy a kicserélhető hidrogénatom­mal rendelkező aminocsoport-tartalimú színezé­keket, főként színezék közbenső terméket a (XXIII) általános képletű vegyülettel, mely képletben Y, Z és Q jelentése a fentiekkel azo­nos, míg T pl. anionosan lehasítható gyököt, kivéve sziulfonilgyöiköt jelent, az anionosan le­hasítható Q gyök kicserélése mellett reagáltat­juk, végül a T gyököt önmagában ismert mó­don valamely —S02R általános képletű szulfo­nilszubsztituenssé alakítjuk át és színezéfeíél­termékek felhasználása esetén ezeket a készter­mékké tovább reagáltatjuk. Az anionosan lehasítható T gyök például halogéniatom, szulfonilszubsztituenssel való cse­réjét például úgy folytatjuk le, hogy a vegyü­leteket alkil- vagy arilszulfonátokkal reagál­tatjuk, vagy, ha T például anionosan lehasít­ható alkilmerfcapto- vagy larilmerkapto-csopor­tokat jelent, akkor ezeket alkalmas oxidáló­szer, például hidrogénperoxid, hipohalogenitek vagy penmanganátok segítségével a megfelelő —SO2R gyökké átalakítjuk. A fentiekben vázolt különböző eljárásokkal kapott színezékeket, mint már egyes. esetekben megemlítettük, a színezékeknél szokásos továb­bi reakcióknak vethetjük alá. így például fé­mesen kezelhető színezékeket fémleadószeírek­kel, főként króm-, kobalt-, réz- vagy nikkel­sókkal kezelhetünk. A redukálható csoportokat, főként nitroGsoportokat tartalmazó színezéke­ket redukáljuk, az acilezhető csoportokat, fő­ként acilezhető aminő-csoportokat tartalmazó színezékeket acilezzük. A színezékekbe utóla-A színezék-gyökben vagy a színezékfélter­mékekben az átalakítási reakció szempontjából számbajöhető reakcióképes —-H;NR2-csoportök (R2 hidrogén vagy más szubsztituens, mint rö­vidszénláncú alkilgyök) számától függően a ki­indulóanyagokba egy vagy több (la') általános képletű csoportot építhetünk be. Az esetek legnagyobb részében m értéke legfeljebb 4 le­het, azonban főként a nagyobb molekulasúlyú vegyületeket négynél több, például nyolc (Ja') általános képletű csoporttal is előállíthatjuk. Ha a találmány szerinti eljárással előállított színezékek fémkomplexképző-csoportofcat tar­talmaznak, akikor ezeket fémleadószerékkel, például réz-, nikkel-, króm- vagy kobaltsókkal fémlkomplex-vegyülíetekké alakíthatjuk át. Ha­sonlóképpen a színezékeket más szokásos reak­cióknak, mint diazotálásnak, kapcsolásnak, aci­lezésnek vagy kondenzációnak is alávethetjük. Az új színezéikiek rendkívül értékes termékek és a legkülönbözőbb felhasználási célokra al­kalmasak. A vízoldható vegyületek különös je­lentőséggel rendelkeznek a hidroxifcsoportokat és nitrogént- tartalmazó textilanyagok, főként a természetes és regenerált cellulóz, továbbá gyapjú, selyem, szintetikus poliamid és poli­uretánrostok színezésénél, A pimidingyűrűkíben levő reakcióképes szulfonil-szufosztit-uensek foly­tán a találmány szerinti termékek különösen alkalmasak reaktív színezékként cellulózanya­gok színezésére az újabban ismeretessé vált technológiai eljárások alkalmazásával. A kapott termékek színtartósági tulajdonságai, főként nedvességgel szembeni színtartósága kiválónak bizonyult. A cellulóz színezésére a színezékeket előnyö­sen vizes Oldatban alkalmazzuk. A vizes oldat­hoz alkalikus kémhatású anyagokat, mint al­kálihidroxidot vagy alkálikarbonátot, vagy bá­zisos kémhatást biztosító vegyületeket, mint alkáliihijdirogénkarbonáitot adagolhatunk. Az ol­dathoz továbbá olyan segédanyagokait is adha­tunk, amelyek a színezékekkel összeférnek. Ilyen adalékanyagok: például a felületaktív anyagok, mint alkilszulfátok, vagy a színezék vándorlását gátló anyagok vagy színezési se­gédanyagok, mint karbamid (a színezékanyag oldhatóságának és fixálódásának javítására), vagy indifferens sűrítőanyagok, mint olaj-víz­-emulziók, tragant, keményítő, al-ginát vagy metilcellulóz. Az . így előállított színezék-oldatokat vagy pasztákat a színező anyagra például szódával átitatva fouiardon (töményfürdő) vagy nyo­mással visszük fel, végül egy bizonyos ideig 15 20 25 feO 35 40 45 50 55 60 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom