158095. lajstromszámú szabadalom • Eljárás reaktív színezékek előállítására
19 158095 20 gosan szulfonálószerekkel szulfocsoportokat is bevihetünk, például klórszulfonsarvval, tionilkloriddal, oleummal vagy klórozott szénhidrogénekben kóntrioxiddal. A szulfonálásnak kü-5 lönösen az antrakmon- és ftalocianin színezékeknél van jelentősége. SzínezékféLterméfcek fellhasznállása esetén az így nyert kondenzációs termékeket önmagában ismert módon a kívánt végtermékekké átalakítjuk. Az előbbi eljárásnak különösen az azoszínezékek előállításánál van jelentősége, amikor is például egy reakcióképes aminocsoportot tartalmazó diazo- és/vagy kapcsolökomponenst először a (XXII) általános képletű reakciókomponenssel kondenzáljuk és az így kapott közbenső terméket végül diazotálás és/vagy kapcsolás és/vagy . kondenzáció útján az azoszínezékfcé alakítjuk át. A végterméket utólagosan további, az azoszínezékeknél szokásos átalakítás reakciónak vethetjük alá, például a végterméket acilezzük, kondenzáljuk, redukáljuk vagy fémmel kezeljük. Más színezékek, főként a ftalocianin- és antrakinonszíneziékelk előállításánál is eljárhatunk hasonlóképpen, vagyis a (XXII) általános képletű reakeiókomponenst először egy közbenső termékkel, például m-feniléndiaminnal vagy m-<feniléndiaminszulfonsavval kondenzálj ük és a kapott reakcióterméket például brómaminsavval (l-amino-4--bróm-iantraikinon^HSzulfonsav) reakcióképes antraikinon színezékké vagy réz- vagy nikfcelftaloicianinsziulfonsavhalogeniddel egy reakcióképes ftalocianin-színezékké tovább kondenzáljuk. A (XVIII) általános képletű új színezékek előállításának egy további változata azzal jellemezhető, hogy a kicserélhető hidrogénatommal rendelkező aminocsoport-tartalimú színezékeket, főként színezék közbenső terméket a (XXIII) általános képletű vegyülettel, mely képletben Y, Z és Q jelentése a fentiekkel azonos, míg T pl. anionosan lehasítható gyököt, kivéve sziulfonilgyöiköt jelent, az anionosan lehasítható Q gyök kicserélése mellett reagáltatjuk, végül a T gyököt önmagában ismert módon valamely —S02R általános képletű szulfonilszubsztituenssé alakítjuk át és színezéfeíéltermékek felhasználása esetén ezeket a késztermékké tovább reagáltatjuk. Az anionosan lehasítható T gyök például halogéniatom, szulfonilszubsztituenssel való cseréjét például úgy folytatjuk le, hogy a vegyületeket alkil- vagy arilszulfonátokkal reagáltatjuk, vagy, ha T például anionosan lehasítható alkilmerfcapto- vagy larilmerkapto-csoportokat jelent, akkor ezeket alkalmas oxidálószer, például hidrogénperoxid, hipohalogenitek vagy penmanganátok segítségével a megfelelő —SO2R gyökké átalakítjuk. A fentiekben vázolt különböző eljárásokkal kapott színezékeket, mint már egyes. esetekben megemlítettük, a színezékeknél szokásos további reakcióknak vethetjük alá. így például fémesen kezelhető színezékeket fémleadószeírekkel, főként króm-, kobalt-, réz- vagy nikkelsókkal kezelhetünk. A redukálható csoportokat, főként nitroGsoportokat tartalmazó színezékeket redukáljuk, az acilezhető csoportokat, főként acilezhető aminő-csoportokat tartalmazó színezékeket acilezzük. A színezékekbe utóla-A színezék-gyökben vagy a színezékféltermékekben az átalakítási reakció szempontjából számbajöhető reakcióképes —-H;NR2-csoportök (R2 hidrogén vagy más szubsztituens, mint rövidszénláncú alkilgyök) számától függően a kiindulóanyagokba egy vagy több (la') általános képletű csoportot építhetünk be. Az esetek legnagyobb részében m értéke legfeljebb 4 lehet, azonban főként a nagyobb molekulasúlyú vegyületeket négynél több, például nyolc (Ja') általános képletű csoporttal is előállíthatjuk. Ha a találmány szerinti eljárással előállított színezékek fémkomplexképző-csoportofcat tartalmaznak, akikor ezeket fémleadószerékkel, például réz-, nikkel-, króm- vagy kobaltsókkal fémlkomplex-vegyülíetekké alakíthatjuk át. Hasonlóképpen a színezékeket más szokásos reakcióknak, mint diazotálásnak, kapcsolásnak, acilezésnek vagy kondenzációnak is alávethetjük. Az új színezéikiek rendkívül értékes termékek és a legkülönbözőbb felhasználási célokra alkalmasak. A vízoldható vegyületek különös jelentőséggel rendelkeznek a hidroxifcsoportokat és nitrogént- tartalmazó textilanyagok, főként a természetes és regenerált cellulóz, továbbá gyapjú, selyem, szintetikus poliamid és poliuretánrostok színezésénél, A pimidingyűrűkíben levő reakcióképes szulfonil-szufosztit-uensek folytán a találmány szerinti termékek különösen alkalmasak reaktív színezékként cellulózanyagok színezésére az újabban ismeretessé vált technológiai eljárások alkalmazásával. A kapott termékek színtartósági tulajdonságai, főként nedvességgel szembeni színtartósága kiválónak bizonyult. A cellulóz színezésére a színezékeket előnyösen vizes Oldatban alkalmazzuk. A vizes oldathoz alkalikus kémhatású anyagokat, mint alkálihidroxidot vagy alkálikarbonátot, vagy bázisos kémhatást biztosító vegyületeket, mint alkáliihijdirogénkarbonáitot adagolhatunk. Az oldathoz továbbá olyan segédanyagokait is adhatunk, amelyek a színezékekkel összeférnek. Ilyen adalékanyagok: például a felületaktív anyagok, mint alkilszulfátok, vagy a színezék vándorlását gátló anyagok vagy színezési segédanyagok, mint karbamid (a színezékanyag oldhatóságának és fixálódásának javítására), vagy indifferens sűrítőanyagok, mint olaj-víz-emulziók, tragant, keményítő, al-ginát vagy metilcellulóz. Az . így előállított színezék-oldatokat vagy pasztákat a színező anyagra például szódával átitatva fouiardon (töményfürdő) vagy nyomással visszük fel, végül egy bizonyos ideig 15 20 25 feO 35 40 45 50 55 60 10