158095. lajstromszámú szabadalom • Eljárás reaktív színezékek előállítására

158095 13 14 vagy színezékféltermékkénit és azt a (XVII) általános képletű vegyülettel reakcióba visszük. A (XVII) általános »képletű vegyületben A\ pirimidingyűrűt, Z valamely anionos lehasítható gyököt, kivéve szulfonil-csoportot, míg t 2 vagy 2-nél nagyobb számot jelent. Ezt a reakciót úgy folytatjuk le, hogy az egyik anionosan lehasítható Z gyököt visszük reakcióba, végül pedig a megmaradó egy vagy több Z gyököt önmagában ismert módon szulföinil-szubsztituenssé alakítjuk át. Amennyiben ikiindulóanyagként szmezékfélteirmiéket használunk fel, úgy ezt a fenti reakció lezajlása után a kívánt színezék-késztermékké alakítjuk át. Az egy vagy több anionosan lehiasíthaitó Z szubsztituens más szu'bsztituenssel való kicserélését, például halogénatoimoknak szulfonil-szubsztituensekkel való kicserélését úgy végezhetjük, hogy a vegyületeiket alfcil- vagy arilszulfinátokikal reagáltatjuk. Ha X például anionosan lehasítható alkilmerkapto- vagy arilimerlkapto-gyököt jelent, ezt, megfelelő oxidálószer, mint hidirogéinperoxid, hipohalogienltek, vagy permanganátok segítségével a megifelelő szulfoinil-gyöfcökké alakítjuk át. A fentiekben vázolt eljárásokkal előállított (XI) általános képletű színezékeiket, mint ezt már egyes esetben említettük, további ismert reakcióiknak vetjük alá. Ezeket a reakciókat a színezék-kémiában ismert módon folytatjuk le, airmkoris fémes kezelhető színezéklöket fémleadó szerekikel, főként króm-, kobalt-, rez— vagv nikkel-sókkal kezeljük, a redukálható csoportokat, főként nitiroeisoportot tartalmazó színezékeket redukáljuk, az acilezheitő csoportokat, főként acilezhető amino-csoportökat tartalmazó színezéikeket acilezzük. További szulfonsav-csoportok színezékbe való bevitele céljából a készterméket szulfonálószerelkkel, mint klórszulfonsavval, tionilkloriddal, oleummal, vagy kéntrioxiddal kezeljük klórozott szénhidrogénes oldószerekben. Az utólagos szulfonálásnak különösen az antrakinon- és ftalociamn-szíinezékeknél van jelentősége. A színezék-gyökben, vagy a színezékféltermékben jelenlevő, az átalakítási 'reakció szempontjából számbajövő (reakcióképes —NH—R^ csoportok (Rx

= hidrogén vagy valamely szubsztituens, mint pl. rövidszénláncú alkilgyök) számától függően a színezékbe egy vagy több~^—XiAi-gyököt építhetünk be. Az esetek túlnyomó részében legfeljebb négy ilyen csoportot vihetünk be a molekulába, egyes színezékeknél azonban, főként a nagy molekulaszerkezetű színezékeknél négynél több, például nyolc —N—Ai általános képletű gyököt tartal-I Rí mázó vegyületeket előállíthatunk. Ha a találmány szerint előállított (XI) általános képletű színezékek fémkomplexképző csoportokat tartalmaznak, akikor ezeket fémleadó szerekkel, például réz-, nikkel-, króm- vagy kobaltsókkal kezelhetjük és így fémfcomplex vegyületekké alakíthatjuk át. Hasonlóképpen az 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 előálított (XI) általános képletű vegyületek más átalakítási reakciókba, mint például diazotálási-, kapcsolási-, acilező- és kondenzációs reakcióba vihetők. A (XVI) általános képlet 'amino csoportokat tartalmazó színezékek A1—Y (relatív komponenssel történő reakciójához például előnyösen, a (VIII) általános képletű aminoazo-színezékefcet használhatjuk fel. A (VIII) általános képletben B, D, Rx és m' a fentiekben megadott jelentéssel rendelkezik. Hasoniáképpen reagáltathatok a (IX) általános képletnek megfelelő aminoantrakino-szmezékek, amelybein L, R és p a fenti jelentéssel rendelkieziik, továbbá a (X) általános képletű, amino-csoportot tartalmazó ftaloeianin színezékeik is, amely utóbbi képletben Pc, L, R)., q, r és m" szubsztituenselknek szintén a fenti jelentésük van. Az így előállított kondenzációs termékek az (I)—(XII) általános képletű új színezékeknek felelnek meg. Ezek a színezékek további átalakítási reakcióknak vethetők alá. Az laintrakinon- és ftalocianin-színezék-csoportban főként az utólagos Ikénezésnek van, jeléntősége. A (VIII), (IX) és (X) általános képletű, készre előállított amino-csopörtokat tartalmazó színezékek helyett, amino-csoportakat tartalmató félteirmékekiet is felhasználhatunk a fenti színezékek előállítása során. Ezeket először az At—Y általános képletű reakció komponenssel kondenzáljuk, végül pedig önmagával ismert módom a késztermékeket állítjuk elő. Ennek az eljárási változatnak főként iaz azoszínezéfcek-, továbbá az antrakinon, vagy ftaloeianin színezékek előállításánál van jelentősége. Azoszínezékék esetében úgy járunk el, hogy egy diazovagy egy kiapcsolási-^komponenst, amely reakcióképes amino-csoportot tartalmaz, a (XVI) általános képletű reakciőkomponenssel kondenzálunk és végül kapcsolással a kívánt azoszínezáket előállítjuk. Ez utóbbit utólagosan fémesen kezeljük, vagy diazotáljuk és így diazovagy poliazoszíriiezétoké alakítjuk át. Az atnitrakiinom-színezékek .előállításánál például egy diamino^aril vegyületet, amelyben az egyik aminő-csoport, például acil-amino-csopoirt formájában van védve, használunk fel kiindulóanyágként és ezt az egyik amino-csoporton valamely (XVI) általános képletű reakciókom/ponenssel kondenzáljuk, végül az egyik acilezéssel védett amino-csoportot például elszappamosíMs útján szabad amino-csoporttá alakítjuk át. Az így nyerít vegyületet ezt követően l-amino-4-brórnantirakinon-2-szulfonsavval értékes lantrakinontípusú színezékké kondenzáljuk. A ftalocianinszínezéfcek előállításánál 'az előzőhöz hasonló módon járunk el, vagyis először az A2—Y általános képletű reakciókocrnponenssiel monokondenzált diaminoaril-vegyületet állítunk elő, ezt pedig.például réz- vagy nikkelftaloeianinszulfonsavhialogenidekkel kondenzáljuk, mimellett egy idejűleg vagy utólagosan más aniinovegyületeket, mint ammóniát, alifás laminovegyületaket és/vagy aromás amino-vegyületeket is íreaíkcióba vihetünk. Ilyen módon olyan ftaloeiainin-«zulfonamid színezékeket nyerhetünk, amelyeiknek 7