158095. lajstromszámú szabadalom • Eljárás reaktív színezékek előállítására

15 szulfonarilamid csoportjai részben reakcióképe­sek, bizonyos részarányban pedig nem reakció­képes szulfonamidosoportokat és/vagy szabad szulfonsiav-csoportofeat tartalmaznak. Az (I) 'általános képletű új színezékeik közül ,5 egy különösen értékes típust a (XVIII) általá­nos képlettel jeltemzünk. E (képlétben F 'vala­mely szerves színezék gyökét, Xx lamino-csopor­tot, Z halogénatomöt, Y hidrogénatomot vagy valamely adott esetben szubsztituált allkálcso- IQ portot, R alifás, ikarbociklusos, vagy heterocik­lusos szubsztituenst, végül n 0,5—8 közötti szá­mot jelent. A (XVIII) általános képletű színe­zékben a pirimidin-gyök a (meghatározás sze­rint egy aminocsoporton keresztül kapcsolódik 15 az F színezék-gyökkel. Az amino-csoport egyéb szübsztituenseket, mint rövidszénléneú a'lkil­(előnyösen Cx—C 5 ), laralkil-, cikloalkil- vagy árucsoportokat is hordozhat, célszerűen azon­ban szubsatituálatlan —NH-csoport formájában 20 van a molekulában jelen. Az amino-csoport közvetlenül a színezék vala­mely aromás gyűrűs iszónatomjához, vagy pe­dig egy alkilén-csoporthoz kapcsolódik. A pirimidin gyűrű 2-helyzetében reakcióké-- 25 pes —S02R szulfoinilszubsztituensként példáikép­pen az alábbi gyököket soroljuk fel: rövidszén­láncú, előnyösen Ci—C5 allkilszulfonil-gyölkök, mint metilszulfon.il -, letilszulfonil- vagy propil­szulfonil-gyökök, airilsziulfoinil-gyökök, mint fe- 3Q mlszulfonil-, p-itoluolszulfanil-, p-lklórfenilszul­fanil-gyökök, arallkilszulfomil-gyakök, mint ben­zilszulfanil- és p-toluolmetilszulfionil-gyökök, továbbá foatieroszülfonil-gyökök, mint például 2-benztiazolszulfonil-gyök. 35 A reakcióképes szulfonil-szubsztituensek io­noigén vagy nem-ionogén-csoportokkal lehetnek tovább szuibsztituálva. Ilyen csoportok például a karboxil-, nitro-, halogén- (01, Bír), szulfon­sav-, vagy íszulfon-gyökök. A Z halogénaitomként 4Q klór és a bróm különös jelentőséggel rendellke­zi'k, Y szubíszitituensként további hidrogénato­mon kívül az alábbi gyökök jöhetnek számí­tásba: irövidszónláneú alikilgyökök, mint metil-, etil- és szubsztituált rövidszénláncú alkiligyökök, g mint halagénmetil-, például nionoklóirmetil-, monobrómmetil-, diklórmetil- és triklórmetil-, kairböximetil-, karbalkoximetil-, mint karfoo­meitoximetil- és karbetioximetil-, valamint ciano­metil-csoportok. ' _. A 2-helyze'tben reakcióképes szulfonikszubsz­titueinst tartalmazó megfelelő pirimidin-gyök­ként például a következőket soroljuk fel: 2--meti[lszulfonil-'5^klór-4-pirimidinil-, 2^metilszul­fonil-5-bróm-4-pirimidinil-, 2-metilszulfonil-5- 55 4t'lár-6-metil-4-pirimidinil-, 2-4metilszulfonil-5--bróm-ö-metil^pirimidinil-, 2-metilszulfonil-5-4dór-64dőrmetil-4-pMmidffiil-, 2-benzolszuIfo­nil-54dóir-4-pirimidinil-, 2-benzolszulfoml~5--'klóir-6-4metil-4-pirimidinil-, 2-benzolszulfonil-5- 60 '-bróm-6-metil l-4-pirimidi ! nil-, 2-metilszulfonil-5-Hklóir-6-karboximietil-4-pirimidinil- vagy 2-karb-oximetilszulfonil-5-iklór-6^metil-4-pirimidinil­-gyökök és egyéb már korábban felsorolt hason­ló vegyületek gyöke. 65 16 A (XVIII) általános képletű színezékek a leg­különbözőbb színezék-csoportókhoz tartoznak. így például a fémmentes vagy fémtartalmú mono- vagy poiliazo^színezékeikhez, fémmentes vagy fémtartalmú azaporfin-színezékekhez, mint réz- vagy nikkel-ftaloiciianin-színezékekhez, an't­rakinon-, oxazin-, dioxazin-, trifenil-, metán-, nitro-, azimetim-, benantron- és dibenzantron­színezékekhez, valamint az antrakinon-, benz­antron és dibenzantran-vegyüleíteik policik'lusos (kondenzációs vegyületeihez. A felsorolt színe­zék-csoportokban többek között az .alább ki­emelt színezékekét részesítjük előnyben: 1 1. Azo-színezékek Ezekre a (XIX) általános képlet jellemző, mlely képletben B és D aromás-, fcarbociklusös-, vagy heterociklusos gyökök, például B szubsz­tituéns a benzol- vagy naftalin-sor egyik kar­bociklu'sos diazo^koimponensének gyöke és D valamely enolos vagy fenolos kapcsoló-Jkampo­nens, például 5-pirazolon, aoetecetsay larilamid-, oxinaftalin- vagy aminonaftalin-gyöik stb., B és D ezenkívül az azoszínezákeiknél szokásos tet­szés szerinti egyéb szübsztituenseket is, többek között azo-csoportokat is 'tartalmazhat; Rí va­lamely szubsztituens, célszerűen azonban hidro­génatom, ím' egész szám, előnyösen 1 vagy 2, A2 valamely (la') általános képletű gyök, amely­ben R, Z és Y a (XVIII) általános képletben megadott jelentéssel rendelkezik. Az (la') gyök előnyösen például 2-metilszulfonil-5-Jklór-6-me­tilpirimi'din-(l ,3)-il-4- és 2-ime'til-S'Z,ulfonil~5-mo-. no(klórpiirimidin-(l,3)-il-4, illetve a megfelelő hrómszármazélkoik gyökeit jelenti. Ebben a színezákcsoportban a vízoldható szár­mazékok, főként a szulfonsav- és/vagy karbon­savcsoportoikat tartalmazó származékok előnyö­sek. Az azoszínezékianyagoik fémmentesek vagy fémtartalmúak lehetnek, a fémkomplexek kö­zül ia réz-, króm- és kobaltkomplexek rendel­keznek kiemelt jelentőséggel. • A fontosabib azoszínezékanyagok például a banzol^azo-naftalinsorba, a benzol^azo-l-fenil-5--pirazolonsorba, a naftalin-azo-naftalinsorba, a naftalin-azo-'lHfenilpirazolon~5~sorba, végül a sztilbén-azo-benzolsorba tartoznak. Az e csopor­tokba tartozó színezékek közül pedig a szulfon­sav-csoportokat tartalmazó színezékanyagokat használjuk fel előnyösen. Fémkomplexazoszíne­zékek esetében a fémkomplexkötésű csoportok előnyösen az azo-csoporthoz o-<helyzetben van­nak, például o,o'-dihidroxi-, o-hidroxi-o'-karb­oxi-, o-karboxi-o'-amino- és o-^hidroxi-o%amino­azo-csoportok formájában. 2. Antrakinonszínezékelk Ezeket (XX) általános képlettel jellemezzük. amelyben L hidrogént, vagy valamely szubszti­tienst, főként szulfonsavcsopoirtot, p 1, 2 vagy 3 számot, Rt valamely szubsztituenst vagy elő­nyösen hidrogénatomot, végül A2 az (la') álta­lános képletű gyököt jelenti. Utóbbi gyökben 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom