158016. lajstromszámú szabadalom • Berendezés síküveg gyártására

5 158016 6 mikor az üveg a divergáló meghosszabbítások között mozog. Mikor pedig az üveg már túlhalad a meghosszabbításokon, akadálytalanul szétfolyik a szabad mozgás határáig, az említett módom. A találmány további részleteit a rajzok kapcsán ismertetjük, amelyeken az 1. ábra a (találmány szerinti berendezés oldalnézete. Ez az ábra a fémfürdő tartályát szemlélteti metszetben és mutatja még az ábra a tetőszerkezetet, továbbá az üveg szabályozott bevezetésére alkalmas szerkezetet. A 2. ábra az 1. ábrához tartozó felülnézet, de néhány részltet eltávolításával; ez az ábra a tartályban levő határdió faliakat szemlélteti. A 3. és 4. ábra egy-egy metszet a 2. ábra III— III, illetve IV—IV vonalai szerint. Az üveget, amely egy fel nem-rajzolt olvasztókemencéből áramlik, az 1 kemence végénél viszszük tovább a 2 gát és azután a 3 szájnyílás felé. • Utóbbinak 4 fenéklemeze és -5 oldalfalai vannak, amelyeik együttesen lényegileg négyszög keresztmetszetet adnak. A szájnyíláshoz ismert módon fedél is tartozik. Ez a 3 szájnyílás a tartály egyik végénél van, mely utóbbi a megolvasztott fém, például ón vagy ónötvözet fürdőjét tartalmazza. A fürdő fajsúlya nagyobb, mint az üvegé és összetétele minden esetben olyan, hogy a legnagyobb része ón. A tartálynak 7 feneke, 8 oldalfalai és 9 végfalai vannak. Ezek a falak, valamint a fenék egy darabból készülhetnek és a bennük levő 6 fürdő felszínét (szintjét) 10-zel jelöltük. A -tartály felett tetőszerkezet van, amely azt áthidalja és amelyhez 11 fedél tartozik. A tetőszerkezetnek meg 12 végfalai is vannak, továbbá 13 oldalfalad olyképp, hogy a tetőszerkezet a fürdő felett alagútszerű teret határol és. ebben, tiehát a 6 fürdő feletti tárben védőatmoszfárát tartunk fenn. A tartályban-.14 sarokbetét van, amely a tartály teljes mélységéig terjed és olyképpen alakítható ki, hogy a tartályban rögzített, vagyis mint állandó alkatrész szerepel. Ehhez a 14 sariokbetéthez kapcsolódik mindkét oldalon egyegy 15 lemez vagy csempe, amely tűzálló anyagból készül és úszó helyzetben van. Ezek a 15 lemezek határoló falat alkotnak, amelyek a 3 száj nyílás alatt, tehát a fürdő belépő végénél 16 csatornát létesítenek. A 15 lemezeik a 14 sarokbetétekhez 15a pántok segítségével vannak erősítve, úgy mint azt a 2. és 3. ábra mutatja.. A 14 sanokbeté leken, valamint az úszó 15 lemezeken egy merev 17 keresztfal van, amely a 6 fürdő feletti gázokkal (atmoszférával) szemben tömítő zárást biztosít, valamint elválasztja a 3- szájnyíMis tájékán levő gázokat is^ a fürdő többi részétől.' A merev 17 keresztfái a fürdő bevezető végénél a tetőszerkezet végéhez támaszkodik. Ennél a 17 keresztfalnál is alkalmazunk tömítést, például oly- módon, hogy védőgázt áramo'Jtatümk egyenes vonalban, tehát nem örvénylő' mozgással a megfelelő helyen. A 6 fémfürdő feletti védőatmoszféra egy 11a vezetéken át juttatható a fürdő fölé és ez a vezeték 11b csaltTafcozóval függ össze, amelybe a gázok a 11c fővezetéken át arámijának be. Ez a védőatmosz-5 féra többek között azért is előnyös, mert meggátolja a külső légkör beáramlását. Az úszó helyzetben levő 15 lemezek 18 sarkához csuklósan kapcsolódik a 19 úszólemez, amely szintén tűzálló anyagiból készül, de.e lemezek *" 20 sarkai más anyagból is eiőaliíthatók. A 20 sarok a 15 lemeztői távolabb eső végződésnél van ós szénből készül. A 19 lemez lényegileg a 15 lemez meghosszabbítását képezi. Úgy, amint X a 2. és 4. ábra szamléiiteti, a 19 lemezek felső íelú Kilétén 24 vezeték van, amely a szerelést könynyíti meg. A vízzel hűtött 24a csöveknek lefelé . hajlított 24b végződései vannak, amelyek az említett 24 vezetékbe illenek. Emellett a csövek 24c nyílásokon hatolnak át és ezek a tartály 20 . oldalfalában vannak. A 24a' cső csúsztatható a 24c nyílásban és ilyen módon lehet a 19 lemezeket a kívánt szögihelyzetbe állítani, hogy azok egymástól divergáló helyzetben legyenek. A 3 szájnyílás a tartályhoz viszonyítva túlnyú-25 ló helyzetű, vagyis a 4 fenéiklemez a megolvasztott ón felett foglal helyet, miáltal a megolvasztott üveg, amint áthalad ä 3 szájnyíláson, szabadeséssel mozog a fürdő felé és kb. 7—10 cm magasságról esik le, amíg a fürdő 10 felszínére 3° jut. Az üveg a 3 szájnyílásban általíában véve előre irányuló egyenes vonalú mozgást végez, a tartály hosszirányában, de az üveg alsó felülete, amely a szájnyílás anyagával érintkezett, hátrafelé mozoignalt és így a szájnyílás mögött úgyne-35 vezett lécet alkot, amint ez a rajzon is látható és amint az régebbi szabadalmakban le van írva. A 3 szájnyílásból a 6 fürdőre jutó megolvasztott üvegnek a beáramlás után azonnal az a tendenciája, hogy szétterüljön a fürdő felületén, de az 40 üveganyag kezdetben nem mozoghat szabadon, mert az úszó helyzetű 15 lemezek között van. Ennek megfelelően az olvasztott üveget maga'. sabb hőmérsékleten tarthatjuk, mint az említett határoló lemezeik vagy faliak nélkül. Másszóval, 45 azáltal, hogy az üveget oldalit ha/tároljuk, annak magasabb hőmérséklete lehet, mint az ismert eljárásoknál, miáltal az üveg teljes anyagában, vagyis a 15 lemezek, közötti teljes szélességében egyenílietesebb hőmérsékletet tudunk elérni. 50 A magas hőmérséklet további következménye, hogy a 15 határoló lemezeik közötti üveganyag a 3 szájnyílás elhagyása után gyorsan és jól felveszi a kívánt alakot, miáltal az üvegnek egy-55 részt a fémfürdővel érintkező felülete, másrészt felső, -vagyis a védőatmiószférával érintkező felülete is pontosain a kívánt alakú. így az üveg teljesen sík és sima testet létesít, amely a szájnyílás után előrehalad a határoló 15 lemezek vagy 60 csempék között, illetve azok 18 sarkai mentén. Ez a sík és pontos alakú üveg előre mozog a fürdőn és ezt a mozgást elősegíti a fürdőre eső olvasztott üveg- nyomása, vagyis a- szájnyílásból a fürdő felé haladó üveg folyadéko'szlop-nyo-3