157996. lajstromszámú szabadalom • Eljárás penicillinek előállítására

5 157996 6 gyógyászatilag hatásos anyagokat, pl. egyéb al­kalmas antibiotikumokat is adhatunk. Két, a találmány szerinti eljárással előállított vegyület orális beadása esetén fellépő vérszé­rum-koncentrációt a III. táblázatban tüntetünk fel. A vegyületeket 250 mg a-aminobanzilpeni­cilliimnek megfelelő mennyiségiben, egyetlen orá­lis dózisban adtuk be. Összehasonlításként kö­züljük a 250 mg a-aminobenzilpenicillin beadá­sakor mért vérszérum-koncentráció értékeket. III. táblázat Vegyület Koncentráció, ^g/ml V2 óra 1 óra 2 óra 4 óra a-aminobenzil--penieillin D-(-)-a-Tamino­-benzilpenicillin--acetoxinietilészter D-i(-)ia^amino­-benzilpenicillin­-pivaloilöximetil­-észter 0,7 4,5 1,6 3,3 1,8 1,7 0,6 5,0 5,9 2,2 0,5 A találmány szerinti eljárásban tekintettel kell lennünk egyrészt • az oldallánc a-aminocso­portjának, másrészt az új észtereik hidrolizálható észtercsoportjainak jelenlétére és tulajdonsá­gaira. Az eljárás első lépésében valamely (II) általá­nos képletű a-helyettesített benzilpeniciilin­származék és (III) általános képletű vegyület reakciójával (IV) általános képletű vegyületet állítunk elő — a képletekben n és A jelentése a fent megadott; R amino-, azido- vagy védett ámino-csoportot, mégpedig nitrofenilszulfenil­ámino-, öxikarbonilamino-, tritilamino- vagy metiLkairbetóxivinilamijno-csoportot jelent, Y hidrogént vagy valamely kationt, pl. alkálifém­atomot, vagy tercier ammónium-<sapoirtot, X pedig halogénatomot — előnyösen klór- vagy brómatomot —, vagy alkilszulfonüoxi- vagy arilszulfoniloxijgyököt jelenthet, A folyamatot az (A) reakcióegyenlet írja le. R előnyösen olyan gyököket jelent, amelyek a fenti reakció után megfelelően enyhe módsze­rekkel, az észter-csoport vagy a laktám^gyűrű károsodásának veszélye nélkül amino-osopor­tokfcá alakíthatók. Így pl. R Z-NH-képletű cso­portot jelenthet, ahol Z oxikarbonil-esoportot, o-nitrofenilszulfenil-, trifenilmetil- (tritil) gyö­köt, vagy metilkarbetoxivinil-csoportot jelent­het. A (II) általános képletű vegyületek — ame­lyekben R jelentése amino-csoporttól eltérő — az a-aminobenzilpenieülin szintézisének ismert közbenső termékei. E vegyületek két epimer for­mában fordulnák elő. Ha a D vagy az L epimer-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 bői indulunk ki, a megfelelő konfigurációjú ve­gyületekhez jutunk. Másrészről, ha a kiindulási anyagként az epimerek elegyét használjuk fel, a végterméket is izomerelegy formájában kapjuk. A kapott elegyet pl. frakcionált kristályosítással választhatjuk szét a tiszta epimerekre. A (II) általános képletű kiindulási anyagokat a peptidkémlában általánosan ismert módsze­rekkel állíthatjuk elő. így pl. eljárhatunk úgy, hogy fenilecetsavat R-helyettesített f enilecetsav­vá alakítunk — ahol R jelentése a fent meg­adott —, majd az R-helyettesített fenilecetsav realkicióképes származékát toelyettesítetlen, vagy pl. trimetilszilil-csoporttal helyettesített amino­csoportot tartalmazó 6-aimino-penicillánsavvat reagáltatjuk. Egyes (II) általános képletű kiindu­lási anyagok a^aminabenzilpenicillinből, vagy annak sóiból is előállíthatók. A (III) általános képletű kiindulási anyagok egy része ismert vegyület, amelyek előállítását az irodaloni közli. Az új (III) általános képletű vegyületeik ismert, és az ilyen típusú vegyületek előállításában szokásos módszerekkel állíthatók elő. E vegyületeket pl. valamely savhalogenid és paraformaldehid reakciójával (pl. J. A. C. S. 43, 660 (1921)), vagy a megfelelő metilészterek halo­génezésével (pl. Acta Chem. Scand. 20, 1273 (1966)) állíthatjuk elő. A (II) általános képletű vegyületek és (III) ál­talános képletű vegyületek reakcióját az Y és X sizubsztituensek jelentésétől függően szobahő­mérséklet alatti hőmérsékleten, szobahőmérsék­leten, enyhe melegítés közben, vagy az alkalma­zott oldószer forráspontján hajthatjuk végre. Oldószerként különféle szerves oldószereket, pl. acetant, dioxáht, tetrahidrofuiránt, metilénklori­dot vagy dimetilformaimidot, vagy azok vízzel képezett elegyeit alkalmazhatjuk. A reakcióban kristályos vagy olajos termékek képződnek, amelyek a következő lépécben tisztítás nélkül felhasználhatók. Az olajos termékeket ismételt átcsapással kristályos vagy amorf porokká ala­kíthatjuk. A következő lépésben R jelentésétől függően különféle, a peptidszintézisben ismert módon alakíthatjuk a (IV) általános képletű vegyülete­ket (I) általános képletű vegyületekké. Ha R Z-NH-képletű csoportot jeleni, ahol Z benziloxifcarbonil-csoportot, valamely benziloxi­kairbonil-származékot vagy tritil-gyököt képvi­•sel, előnyösen katalitikus hidrogénezést vég­zünk. A hidrogénezést előnyösen szobahőmér­sékleten, atmoszférikus, vagy annál kissé maga­sabb nyomáson, oldószer, pl. valamely nem re­dukálódó szerves oldószer, vagy annak vízzel képezett elegye jelenlétében végezzük. Katalizá­torként előnyösen nemesfám-'katalizátoirokat, pl. palládiumot vagy platinát, vagy Raney-nikkelt alkalmazunk, azonban egyéb katalizátorokat is felhasználhatunk. A redukciót elektrolitikus úton is Végrehajthatjuk. Ha Z ^,^-trilklóreitoxi­kairbonil-csoportot jelent, a redukciót előnyösen

Next

/
Oldalképek
Tartalom