157975. lajstromszámú szabadalom • Eljárás furazán-származékok előállítására
17 157975 18 percig klórgázt fúvatunk be, míg 12,9 g klór felvételre nem kerül. A reakcióelegyet jeges vízzel hűtjük, hogy a hőmérsékletet 25° alatt tartsuk. Az oldatot azután szobahőfokon 4 óra hoszszat keverjük, amikor is fehér kristályos termék válik ki. A szuszpenziót eredeti térfogatának l/3-ára pároljuk be, jól lehűtjük és szűrjük. Az így kapott (p-klórfenií)-klór-glioxim kloroformmal való forralás útján tisztítható; olvadáspontja 189—191°. A fent leírthoz hasonló, módon állítható elő az (o-klórfenil)-klór-glioxim is. b) 19,4 g (p-klórfenil)-klórglioxim 600 ml éterrel készített oldatához 30 ml tömény ammóniumhidroxidoldatot adunk. Az így kapott emulziót 1,5 óra hosszat keverjük szobahőfokon. A szerves fázist azután vízzel többször mossuk, majd bepároljuk. A kapott kristályos terméket benzol és kevés metanol elegyéből átkristályosítjuk. Ily módon az amino-(p-klórfenil)-glioxim (béta-izomér) 191—193°-on bomlás közben olvad. Hasonló módon állítható elő az amino-(o-klórfenil)-glioxim is. c) 7,7 g béta-amino-(p-klórfenil)-glioximot 50 ml acetanhidridben oldunk. Az oldathoz 1 g vízmentes nátriumacetátot adunk, majd az elegyet 1,5 óra hosszat szobahőfokon áílni hagyjuk. Végül az acetanhidridet vákuumban 60° hőmérsékleten lepároljuk és a maradékot forró benzolban oldjuk. A nem oldódott nátriumacetátot kiszűrjük, az oldott béta-amino-(p-klórfenil)-glioxim-diacetátot ciklohexán hozzáadása és,s lehűtés útján kikristályosítjuk. Az így kapott tiszta diacetát 141—143°-on olvad. A béta-amino-(o-klórfenil)-glioxim diacetát ját a fent leírthoz hasonló módon állíthatjuk elő. d) 8,5 g c) szerinti módon kapott diacetátot 100 ml 20%-os nátriumhidroxidoldatban szuszpendálunk. Az elegyet keverés közben vízfürdőn kb. 80° hőmérsékletre hevítjük, amikor is az anyag teljesen oldódik. Ezután lehűtjük az oldatot és tömény sósavval megsavanyítjuk. A levált kristályokat leszűrjük, vízzel mossuk, majd aceton és metanol elegyéből átkristályosítjuk. Az így kapott tiszta 3-(p^klórbenzoil)-5-metil-l-oxa-2,4-diazol-oxim 185—190°-on olvad. A savas szüredéket nátriumhidrogénkarbonáttal semlegesítjük; ily módon szűrés útján némi béta-amino-(p-klórfenil)-glioximot nyerhetünk vissza. Hasonló módon állítható elő a 3-(o-klórbenzoil)-5-metil-l-oxa-2,4-diazol-oxim is. 11. példa. 0,25 g 4-(p-klórfenil)-3-formilamino-furazánt 7 ml etanolban oldunk és az oldathoz 0,5 ml tömény vizes sósavat adunk. Az elegyet visszafolyató hűtő alatt 1 óra hosszat forraljuk, majd bepároljuk szárazra. A maradékhoz vizet adunk. A levált kristályokat szűrjük és vákuumban 5 50° hőmérsékleten megszárítjuk. Az így kapott 3-amino-4-(p-klórf enil)-f urazán 138—140°-on olvad. A kiindulóanyagként felhasználásra kerülő 4-(p-klórfenil)-3-formilamino-furazán az alábbi módon állítható elő: a) 1,35 g fém-nátriumot 30 ml absz. alkoholban oldunk és az oldathoz 6,68 g butilnitritet, [ C majd 10,5 g 4- (vagy 5-) -(p-klórfenil) imidazolt (J. O. Norrio, R. L. MacKee, J. A. C. S. 77, 1056, 1955) adunk. A kapott vörösesbarna oldatot szobahőfokon 5 napig állni hagyjuk, miközben az oldat fokozatosan kocsonyássá válik. Ezután az oldatot beleöntj ük 10 ml 2 n nátriumhidroxioldat és 450 ml víz elegyébe. A barnásfekete elegyet éterrel mossuk és az elkülönített szerves fázist vízzel extraháljuk. Az egyesített vizes oldatokat keverés közben élénk széndioxid-gázáram bevezetése útján semlegesítjük. A zöld színű csapadékot leszűrjük, vízzel mossuk és tisztítás céljából 20 ml etanollal 2—3 percig forraljuk. Lehűlés után a 4-(p4dórf enil)-5-nitrozo-imidazol zöld kristályait szűréssel elkülö' ni tjük; a kapott termék 205°-on bomlás közben olvad. Az éteres fázisból szárítás, bepárlás és a maradék vízből történő átkristályosítása útján kiindulóanyagot nyerhetünk vissza. s5 b) 0,5 g 4-(p-klórfenil)-5-nitrozo-imidazol 3 ml etanollal készített szuszpenziójához 0,3 g hidroxilamin-hidroklorid 2 ml vízzel készített oldatát adjuk. Az elegyet keverés közben víz^ fürdőn 75—80° hőmérsékletre hevítjük. A nitrozo-származék oldatba megy, miközben színe zöldről barnásibolyára csap át. 2—3 perc elteltével az anyag teljesen oldódik. Az oldatot lehűtjük, az alkoholt elpárologtatjuk, a maradékiS hoz pedig vizet és étert adunk. Az éteres fázist elkülönítjük, vízzel mossuk, vízmentes nátriumszulfáton szárítjuk, aktívszénnel színtelenítjük, szűrjük és a szüredéket bepároljuk. Az így kapott színtelen kristályokat aceton és izojQ propanol elegyéből átkristályosítjük. Ily módon 4-(p-klórfenil)-3-formilamino-furazánt kapunk, amely 178—181°-on olvad. 55 12. példa. 0,5 g 4-(p-klórfenil)-5-nitrozo-imidazolt (vö. 11a. példa) 4 ml etanolban szuszpendálunk és 0,3 g hidroxilamin-hidrökltjrid 2 ml vízzel ké„n szítétt oldatát adjuk hozzá. Az elegyet vízfürdőn 75—80° hőmérsékletre hevítjük, miközben a nitrozo-származék oldatba megy és az oldat barnásibolyaszínre színeződik. Ehhez az oldathoz 0,3 ml tömény sósavat adunk és 1 óra hosz-65 szat forraljuk visszafolyató hűtő alatt. Az oldat 9
