157961. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szerves vegyületek acilezésére

3 157961 4 így acilezhetünk primer, szekunder vagy ter­cier alkoholokat, merkaptánokat, fenolokat, ill. tiofenolokat vagy e vegyületek sóit, pl. alkáli­vagy földalkáli-sóit. A reakciót végrehajthatjuk indifferens oldószerben, mint pl. aromás és ali­fás szénhidrogénekben, észterekben, mint etil­acetátban, éterekben, mint dietiléterben, dibutil­éterben, tetrahidrofuránban, dioxánban, piridin­ben, dimetilformamidban, stb. Oldószerként használhatjuk magát az alkoholt is, de dolgozha­tunk oldószer nélkül is. A reakció hőfokát az al­kalmazott acilezőszer és alkohol aktivitásától függően választjuk meg. Így a reakcióképesebb N-acil-4-kinazolonok esetében alacsonyabb hő­fokon dolgozhatunk, míg N-^aciloxi-kinazolono­kat alkalmazva előnyösebb magasabb hőfokot al­kalmazni. Hasonlóképpen primer alkoholok vagy ezek alkáli-sói esetén alacsonyabb hőfokon lehet a reakciót végrehajtani, mint a kevésbé reakció­képes, szekunder és tercier alkoholokkal. Eljárásunk egy másik foganatos-ítási módja szerint aromás vagy alifás aminokat, aminosava­kat, aminosav észtereket, gyűrűs N-tartalmú ve­gyületeket, mint pirrolidint, piperazint, pirrolt, indol-származékokat, ill. ezek alkáli- vagy föld­alkáli-sóit reagáltatjuk I általános képletű ve­gyületekkel, N-acil vegyületek előállítása céljá­ból. A reakciót végrehajhatjuk valamilyen indif­ferens oldószerben, pl. benzolban, etilacetátban, éterekben, mint dietiléterben, dibutiléterben, tet­rahidrofuránban, dioxánban, piridinben, dime­tilformamidban, stb. Oldószerként használhat­juk magát az acilezendő N-tartalmú vegyületet is, de dolgozhatunk oldószer nélkül is. A reakció hőfokát az .alkalmazott acilezőszer elektrofil ak­tivitásától és az N-tartalmú vegyület nukleofil­aktivitásától függően választjuk meg. Az arány­lag bázikus alifás és aromás aminokkal szobahő­fokon is gyorsan lejátszódik a reakció. Kevéssé bázikus N-vegyületek, pl. indol származékok ese­tében előnyös, ha a vegyület nukleofil-aktivitá­sát azáltal növeljük, hogy alkáli- vagy földalkáli­sóját képezzük és ezt reagáltatjuk az acilezőszer­rel. A reakciót előnyösen (—10)-(+10) C°-os hő­mérsékleten hajtjuk végre. Eljárásunk egy további foganatosítási módra szerint G-H-savas vegyületeket, ill. ezek alkáli­vagy földalkáli-vegyületeit, továbbá Grignard vegyületeket reagáltatunk I általános képletű aeilezőszerekkel ketonok előállítása céljából. A reakciót különböző szerves oldószerekben hajt­hatjuk végre, de dolgozhatunk oldószer nélkül is,. Oldószerként használhatunk pl. aromás vagy alifás szénhidrogéneket, alkoholokat, étereket, stb. A reakciót előnyösen (—10H+50) C°-on hajtjuk végre. I képletű vegyületekből ketonokat előállítha­tunk úgy is, hogy az I képletű vegyületeket, va­lamely savas katalizátor jelenlétében reagáltat­juk egymással. Savas katalizátorként használha­tunk ásványi savakat, mint pl. kénsavat, fluor­hidrogénsavat, de előnyösen alkalmazhatunk Lewis-savat, mint pl. alumínium-trikloridot, an­timon-trikloridot, antimon-pentakloridot, ferri­kloridot, bórtrifluoridot, stb. is. Előnyösen alkal­mazhatjuk oldószerként az acilezendő kompo­nenst, de használhatunk oldószerként nitrobén­zolt, széndiszulfidot, széntetrakloridot, stb. is. A keletkező termék elkülönítése előnyösen 5 úgy történhet, hogy a reakcióelegyből lúgos vagy szódás mosással eltávolítjuk a 4-<kinazolon-, ill. 3-hidroxí-4-kinazolon-származékot. Ebből az al­kalikus oldatból a 4-kinazolon-, illetve ,3-hidroxi­-4-kinazolon-származék regenerálható. Az így 10 keletkezett reakcióelegyből a termék az oldószer bepárlásával kinyerhető. Eljárhatunk úgy is, hogy a reakció lejátszódása után az oldószert desztillációval eltávolítjuk és a desztillációs ma­radékból mossuk ki alkalikus kezeléssel a 4-ki-15 nazolon-származékot. Amennyiben benzolban jól oldódó anyagot készítettünk, úgy ez az oldószer­mentes reakcióelegyből benzollal kivonatolható, míg a 4-kinazolon-származék rossz oldhatósága miatt oldatlanul marad. Ha a reakciót vízzel ele-20 gyedő oldószerben hajtjuk végre, a terméket úgy is kinyerhetjük, hogy a reakcióelegyet vízre önt­jük és a vízben oldhatatlan terméket szűréssel vagy oldószeres extrahálással különítjük el, a 4--kinazolon-származékot pedig a fent ismertetett 25 lúgos mosással távolítjuk el. A fenti módszerek­kel kinyert nyers terméket — amennyiben szük­séges — kristályosítással, kromatografálással, desztillációval vagy egyéb ismert módon tisztít­hatjuk. ,Q Eljárásunk előnye a klasszikus aeilezőszerek­kel, mint pl. savkloridokkal, savanhidridekkel végrehajtott acilezési eljárásokkal szemben az, hogy ezeknél a reakció folyamán sav szabadul fel, mely esetleg károsítja az acilezendő anyagot ,g (optikailag aktív vegyületek, pl. peptidek előál­lításánál, konjugált kettős-kötésű rendszerek acilezésénél, stb.) és a sav megkötéséről a reak­ció tökéletes lefolytatása érdekében gondoskodni kell. Raktározásuk, mivel sav nem szabadul fel belőlük, egyszerűbb és veszélytelenebb. Az acilezésre szintén használt savazidokkal való acilezésnél, ahol savas karakterű anyag nem" szabadul fel, az általunk használt acil-4-kinazo­lon-származékok egyszerűbben állíthatók elő és nem robbanásveszélyesek, mint az azidok. Az I általános képletű vegyületek reakciáképesebbek, mint az acilezésre a peptid-kémiában használt p-nitro-fenil-észterek. Eljárásunk további előnye, hogy az I általános képletű vegyületek sorában attól függően, hogy X jelentése vegyértékyonal vagy oxigén, külön­böző aktivitású vegyületek vannak, melyeknek így igen széles alkalmazhatósági területük van. Így pl. az igen reakcióképes N-acil-vegyületek alkalmasak, a nehezen előállítható karbonsav-55 tercier-észterek képzésére. A kevésbé reakcióké­pes acroxi^-kinazplono'k viszont alkoholok je­lenlétében is alkalmasak nagyobb nukleofil-akti­vitású vegyületek, pl. aminők vagy C-H-savas vegyületek acilezésére. . Különösen előnyösen alkalmazhatók az I álta­lános képletű vegyületek 2-metil-5-metoxi-in­doil-ecetsav-származékok acilezésére. Míg pl. e származékok benzoilezése és p-klór-benzoilezése 65 savkloriddal csak mintegy 16%-os kitermeléssel 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom