157961. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szerves vegyületek acilezésére
3 157961 4 így acilezhetünk primer, szekunder vagy tercier alkoholokat, merkaptánokat, fenolokat, ill. tiofenolokat vagy e vegyületek sóit, pl. alkálivagy földalkáli-sóit. A reakciót végrehajthatjuk indifferens oldószerben, mint pl. aromás és alifás szénhidrogénekben, észterekben, mint etilacetátban, éterekben, mint dietiléterben, dibutiléterben, tetrahidrofuránban, dioxánban, piridinben, dimetilformamidban, stb. Oldószerként használhatjuk magát az alkoholt is, de dolgozhatunk oldószer nélkül is. A reakció hőfokát az alkalmazott acilezőszer és alkohol aktivitásától függően választjuk meg. Így a reakcióképesebb N-acil-4-kinazolonok esetében alacsonyabb hőfokon dolgozhatunk, míg N-^aciloxi-kinazolonokat alkalmazva előnyösebb magasabb hőfokot alkalmazni. Hasonlóképpen primer alkoholok vagy ezek alkáli-sói esetén alacsonyabb hőfokon lehet a reakciót végrehajtani, mint a kevésbé reakcióképes, szekunder és tercier alkoholokkal. Eljárásunk egy másik foganatos-ítási módja szerint aromás vagy alifás aminokat, aminosavakat, aminosav észtereket, gyűrűs N-tartalmú vegyületeket, mint pirrolidint, piperazint, pirrolt, indol-származékokat, ill. ezek alkáli- vagy földalkáli-sóit reagáltatjuk I általános képletű vegyületekkel, N-acil vegyületek előállítása céljából. A reakciót végrehajhatjuk valamilyen indifferens oldószerben, pl. benzolban, etilacetátban, éterekben, mint dietiléterben, dibutiléterben, tetrahidrofuránban, dioxánban, piridinben, dimetilformamidban, stb. Oldószerként használhatjuk magát az acilezendő N-tartalmú vegyületet is, de dolgozhatunk oldószer nélkül is. A reakció hőfokát az .alkalmazott acilezőszer elektrofil aktivitásától és az N-tartalmú vegyület nukleofilaktivitásától függően választjuk meg. Az aránylag bázikus alifás és aromás aminokkal szobahőfokon is gyorsan lejátszódik a reakció. Kevéssé bázikus N-vegyületek, pl. indol származékok esetében előnyös, ha a vegyület nukleofil-aktivitását azáltal növeljük, hogy alkáli- vagy földalkálisóját képezzük és ezt reagáltatjuk az acilezőszerrel. A reakciót előnyösen (—10)-(+10) C°-os hőmérsékleten hajtjuk végre. Eljárásunk egy további foganatosítási módra szerint G-H-savas vegyületeket, ill. ezek alkálivagy földalkáli-vegyületeit, továbbá Grignard vegyületeket reagáltatunk I általános képletű aeilezőszerekkel ketonok előállítása céljából. A reakciót különböző szerves oldószerekben hajthatjuk végre, de dolgozhatunk oldószer nélkül is,. Oldószerként használhatunk pl. aromás vagy alifás szénhidrogéneket, alkoholokat, étereket, stb. A reakciót előnyösen (—10H+50) C°-on hajtjuk végre. I képletű vegyületekből ketonokat előállíthatunk úgy is, hogy az I képletű vegyületeket, valamely savas katalizátor jelenlétében reagáltatjuk egymással. Savas katalizátorként használhatunk ásványi savakat, mint pl. kénsavat, fluorhidrogénsavat, de előnyösen alkalmazhatunk Lewis-savat, mint pl. alumínium-trikloridot, antimon-trikloridot, antimon-pentakloridot, ferrikloridot, bórtrifluoridot, stb. is. Előnyösen alkalmazhatjuk oldószerként az acilezendő komponenst, de használhatunk oldószerként nitrobénzolt, széndiszulfidot, széntetrakloridot, stb. is. A keletkező termék elkülönítése előnyösen 5 úgy történhet, hogy a reakcióelegyből lúgos vagy szódás mosással eltávolítjuk a 4-<kinazolon-, ill. 3-hidroxí-4-kinazolon-származékot. Ebből az alkalikus oldatból a 4-kinazolon-, illetve ,3-hidroxi-4-kinazolon-származék regenerálható. Az így 10 keletkezett reakcióelegyből a termék az oldószer bepárlásával kinyerhető. Eljárhatunk úgy is, hogy a reakció lejátszódása után az oldószert desztillációval eltávolítjuk és a desztillációs maradékból mossuk ki alkalikus kezeléssel a 4-ki-15 nazolon-származékot. Amennyiben benzolban jól oldódó anyagot készítettünk, úgy ez az oldószermentes reakcióelegyből benzollal kivonatolható, míg a 4-kinazolon-származék rossz oldhatósága miatt oldatlanul marad. Ha a reakciót vízzel ele-20 gyedő oldószerben hajtjuk végre, a terméket úgy is kinyerhetjük, hogy a reakcióelegyet vízre öntjük és a vízben oldhatatlan terméket szűréssel vagy oldószeres extrahálással különítjük el, a 4--kinazolon-származékot pedig a fent ismertetett 25 lúgos mosással távolítjuk el. A fenti módszerekkel kinyert nyers terméket — amennyiben szükséges — kristályosítással, kromatografálással, desztillációval vagy egyéb ismert módon tisztíthatjuk. ,Q Eljárásunk előnye a klasszikus aeilezőszerekkel, mint pl. savkloridokkal, savanhidridekkel végrehajtott acilezési eljárásokkal szemben az, hogy ezeknél a reakció folyamán sav szabadul fel, mely esetleg károsítja az acilezendő anyagot ,g (optikailag aktív vegyületek, pl. peptidek előállításánál, konjugált kettős-kötésű rendszerek acilezésénél, stb.) és a sav megkötéséről a reakció tökéletes lefolytatása érdekében gondoskodni kell. Raktározásuk, mivel sav nem szabadul fel belőlük, egyszerűbb és veszélytelenebb. Az acilezésre szintén használt savazidokkal való acilezésnél, ahol savas karakterű anyag nem" szabadul fel, az általunk használt acil-4-kinazolon-származékok egyszerűbben állíthatók elő és nem robbanásveszélyesek, mint az azidok. Az I általános képletű vegyületek reakciáképesebbek, mint az acilezésre a peptid-kémiában használt p-nitro-fenil-észterek. Eljárásunk további előnye, hogy az I általános képletű vegyületek sorában attól függően, hogy X jelentése vegyértékyonal vagy oxigén, különböző aktivitású vegyületek vannak, melyeknek így igen széles alkalmazhatósági területük van. Így pl. az igen reakcióképes N-acil-vegyületek alkalmasak, a nehezen előállítható karbonsav-55 tercier-észterek képzésére. A kevésbé reakcióképes acroxi^-kinazplono'k viszont alkoholok jelenlétében is alkalmasak nagyobb nukleofil-aktivitású vegyületek, pl. aminők vagy C-H-savas vegyületek acilezésére. . Különösen előnyösen alkalmazhatók az I általános képletű vegyületek 2-metil-5-metoxi-indoil-ecetsav-származékok acilezésére. Míg pl. e származékok benzoilezése és p-klór-benzoilezése 65 savkloriddal csak mintegy 16%-os kitermeléssel 2
