157957. lajstromszámú szabadalom • Stabil, szilárd reagens-elegyek és eljárás ezek előállítására

5 157957 6 -dehidrogenáz, lúgos foszfatáz, glükóz-oxidáz, izom-foszforiláz, glutaminsav-oxálecetsav-transzamináz, foszfoenolpiroszőlősav-karboxiláz, kolinészteráz, glutaminsav-piroszőlősav-transzamináz, almasav-dehidrogenáz, savas foszfatáz, prosztata-savás foszfatáz, észteráz, diészteráz, lipáz, amiláz, szorbit-dehidrogenáz, glükóz-6-foszfát-dehidrogenáz, izocitromsav-dekarboxiláz, alfa-hidroxi-vajsav-dehidrogenáz, aldoláz, glutaminsav-dekarboxiláz, urikáz, galaktowaldenáz, trióz-foszfát-izomeráz, szénsav-anhidráz, leucin-aminopeptidáz, 3-foszfoglicerinaldehid-dehidrogenáz, tripszin, kimotripszin, béta-hidroxi-vajsav-dehidrogenáz. A találmány szerinti reagens-elegyekben az enzim-komponenshez specifikus stabilizátorokat, így gumiarábikumot vagy poliszaharidokat, pl. akácmézgát, karragénánt, pektint stb; polimereket, így polivinilpirrolidint, polivililalkoholt, puffert, így trisz-(hidroximetil)-aminometánt; komplexképző szert, így etiléndiamintetraecetsavat; egy inert, oldható proteint, így ökör-szérumalbumint; többértékű ion sóját, így nátriuHikáliumtartarátot vagy egy szulfhidril-származékot, így ditioeritritet, ciszteint, vagy redukált glutaiont adhatunk. Azt találtuk, hogy kívánatos, és a találmány tárgyát képezi, hogy az előzőekben ismertetett specifikus komponenseken kívül az elegyhez égy stabilizáló-töltőanyagot adjunk. Ez a szer polihidroxil-jellegű anyag, így mannit, szorbit, laktóz vagy monomer-egységenként 1—5 hidroxil-csoportot tartalmazó polihidroxilos anyagok polimer je, így polivinilalkohol lehet. Ez a szer nem aktív a reakcióban. Eszerint a reagens-elegyhez adott töltőanyag mennyisége nem kritikus, és tág határok között változtatható. A töltőanyag azonban számos nem várt és hasznos funkciót tölt be. Mindenekelőtt a töltőanyag több okból fokozza a reagens-elegy stabilitását. Az ilyen szerek meghatározott mennyiségű nedvesség abszorbeálására és megkötésére képesek, ezáltal a reagens-elegy stabilitását lényegében nem befolyásolja, ha bizonyos mennyiségű nedvességnek van kitéve. Ez növeli a reagens-elegy stabilitását és megóvja azt az. aktivitás elvesztésétől. Azt is tapasztaltuk, hogy a töltőanyag oly.módon is tartósítja az elegyet, hogy növeli a komponensek összeférhetőségét. Azt tapasztaltuk továbbá, hogy az ebbe a kategóriába tartozó töltőanyagok növelik a reagens-elegy ellenállóképességét viszonylag magas hőmérsékleten, így 50 C°-on hosszabb időn át. Mindeddig az ilyen hőmérséklet ebben a szakaszban az enzimek, koenzimek és egyéb komponensek elbomlását okozta. Másodszor azt tapasztaltuk, hogy ha töltőanyagot alkalmazunk a reagens-elegyben, ez azt eredményezi, hogy a reagens-elegy gyorsabban oldódik vízben. Ez nemcsak a folyékony reagens készítéséhez szükséges időt csökkenti, hanem kényelmesebbé teszi az előállítást, mert kevesebb keverésre és rázásra van szükség. Harmadszor, minthogy a töltőanyag nem lép reakcióba, vagy nem befolyásólja a komponenseket a reagens-elegyben, az elegyhez adott töltőanyag mennyiségét tág határok között változtathatjuk. Ha előállítottunk egy reagenselegyet, ennek aktivitása meghatározható. Ezután hozzáadhatjuk a töltőanyagot, hogy az a reagens-elegyet az előre meghatározott szinten állandósítsa. Ez azt eredményezi, hogy a reagens-elegy mindig egységenként előre meghatározott aktivitású, függetlenül attól a tételtől, amelyben előállítjuk. A fentiekben felsorolt szerek közül a mannit alkalmazása előnyös. Miután hozzáadtuk a reagens-elegyhez a töltőanyagot, standard, előre meghatározott nagyságú egységekre oszthatjuk azt. Ezek az egységek általában egyetlen, vagy bizonyos számú meghatározás elvégzéséhez elegendőek. Minden ilyen egységet tartályba. így kapszulába, üvegampullába, vagy tablettázott dózisegységenként csomagolhatunk. így belátható, hogy egy sor lényegében azonos csomagolást, így pl. fém-tartókat vagy kapszulákat alkalmazhatunk. Minden . egyes ilyen kapszula az egy minta egyszeri meghatározásához elegendő reagens-elegymennyiséget tartalmaz. Egy meghatározás elvégzéséhez a megfelelő meghatározás elvégzéséhez szükséges reagens-elegyet tartalmazó csomagolást választjuk ki. A csomagolásban levő reagens-elegy előre lemért és előre meghatározott aktivitású. Ezért a folyékony reagens készítéséhez közvetlenül feloldható standard mennyiségű vízben. Ezt a reagenst ezután összekeverjük a mintával enzimatikus reakció megvalósítására. A reakció lefutásának mértéke vagy sebessége annak a függvénye lesz, hogy milyen nagyságú az eredetileg ismeretlen anyag aktivitása. Minden kísérlet, függetlenül a meghatározás jellegzetes típusától, a koenzim átalakulását foglalja magában egyik alakból a másik alakba, ahol az egyik alak előre meghatározott hullámhosszon optikai abszorpcióval rendelkezik. Eszerint a minta optikai sűrűsége azon a hullámhosszon az ismeretlen függvénye. így, 'ha különböző időpontokban meghatározzuk a közeg optikai sűrűségét, lehetővé válik, hogy kiszámítsuk az eredeti mintában levő ismeretlen aktivitását. A találmány szerint szilárd, stabil reagenselegyet állíthatunk elő, amelyet vízben feloldva folyékony reagens-elegyet kapunk. A találmány szerinti elegy legalább egy, nedvességre érzékeny, biológiailag aktív enzim-alkotórészt tartalmaz stabilizáló .töltőanyaggal összekeverve, amely monomer egységenként 1—5 hidroxil-csoportot tartalmazó polihidroxil-jellegű vegyület, vagy az említett polihidroxil-jellegű vegyület polimer je. Az enzim-alkotórész enzim, koenzim, vagy az enzim és koenzim kombinációja lehet. A stabilizáló töltőanyag előnyösen minden súlyrész enzim-alkotórészre számítva 5—2000 súlyrészt tesz ki. 10 15 20 25 30 i5 40 45 50 55 60 3