157939. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kinazolinon-(2)-származékok előállítására

157939 5 8 riumbórhidrid, kezelünk. A redukció befejeztével a redukálószer feleslegét önmagában ismert módon, például ecetsav hozzáadásával elbontjuk, és az oldószert elűzzük. A maradéknak az adott reakciókörülmények között iners szerves oldószerből, pl. metilénkloridból, és egy vizes alkálilúgból álló eleggyel való kezelése, majd a szerves réteg elkülönítése, szárítása, és bepárlása után a VI általános képletű vegyületeket elkülönítjük, és utána vagy önmagában ismert módon megtisztítjuk, vagy nyers állapotban feldolgozzuk. A VI általános képletű vegyületek csekély stabilitása miatt ajánlatos ezeket a vegyületeket minél előbb feldolgozni. A b) eljárási lépésben, valamint a VI általános képletű vegyületek előállítására kiindulási anyagokként alkalmazott V általános képletű vegyületek újak, és előállításuknak az alább leírt módja ugyancsak tárgya a találmánynak. IX általános képletű vegyületeket — ebben a képletben Rí a fenti jelentésű —- vagy XII általános képletű vegyületekkel — ebben a képletben Y a fenti jelentésű, és Hal' klór- vagy brómatomot jelent —, Vagy XIII általános képletű vegyületekkel — öbben a képletben Y a fenti jelentésű — szobahőmérsékleten az adott reakciókörülmények között iners szerves oldószerben, például dietiléterben reagáltatunk, és a reakcióterméket vízzel elbontjuk. Az így kapott X általános képletű vegyületeket — ebben a képletben Rj és Y a fenti jelentésűek — ezután az adott reakciókörülmények között iners szerves oldószerben, például dioxánban vagy acetonban oldjuk, és a kapott oldathoz szobahőmérsékleten hozzáadjuk egy alkalmas oxidálószer, például nátrium- vagy káliumpermanganát vizes oldatát, és ezzel a XI általános képletű vegyületekhez jutunk. Ezután a XI általános képletű vegyületekét VIII általános képletű vegyületekkel — ebben a képletben Hal a fenti jelentésű — előnyösen azonban metiljodiddal, 20 és 45 C° között vagy az adott reakciókörülmények között iners szerves oldószerben — például kloroformban vagy acetonban —, vagy a VIII általános képletű vegyületek feleslegében reagáltatjuk. Ezt a reakciót előnyösen oldószer nélkül a metil jodidnak 1—4 órai behatásával szobahőmérsékleten, majd a metiljodid forráspontján foganatosítjuk. Ha ellenben á reakcióban szobahőmérsékleten gáznemű metilhalogenidet alkalmazunk, akkor célszerű a reakciót az adott reakciókörülmények között iners szerves oldószerben, pl, kloroformban vagy acetonban végrehajtani. A c) eljárási lépésben kiindulási vegyületékként alkalmazott Ic általános képletű vegyületek az I általános képletű vegyületek különleges alakjai, és azokhoz hasonlóan a megfelelő vegyületekből kiindulva, abban az esetben, ha R2 1—5 szénatomos alkilcsoportot képvisel, az a) alatt, illetve abban az esetben, ha R2 metilcsoportot képvisel, a b) alatt leírt eljárással is előállíthatók. Az Ib általános képletű vegyületek az I általános képletű vegyületek különleges alakjai, és ugyancsak az a) alatt leírt eljárással, vagy abban az esetben, ha R2' metilcsoportot képvisel, ab) 5 alatt leírt eljárással is előállíthatók. Előnyösen azonban az Ib általános képletű vegyületeket a c) alatt leírt eljárással készítjük. . A találmány szerint előállított I általános képletű vegyületek kitűnnek állatokra gyakorolt farmakológiai hatásukkal. Ezeknek a vegyületeknek elsősorban gyulladásgátló hatásuk van. Az I általános képletű vegyületek napi adagja 0,5—150 mg/kg testsúly, több (2—4) adagban vagy retard alakban alkalmazva. A legtöbb emlős számára napi 40—400 mg elégséges. A belsőleg alkalmazott készítmények 10—300 mg I általános képletű vegyületet tartalmaznak szilárd vagy folyékony gyógyszerhordozóval keverve.A találmány szerint előállított vegyületek gyógyszerként önmagukban vagy perorális vagy parenterális alkalmazásra kész gyógyszerkészítmények alakjában alkalmazhatók. Megfelelő gyógyszerkészítmények előállítására a vegyületeket farmakológiailag közömbös szervetlen vagy szerves segédanyagokkal dolgozzuk fel. Segédanyagokként alkalmazhatók például tablettákban vagy' drazsékban: tejcukor, keményítő, talkum, sztearinsav stb. szirupokban: szacharóz-, invertcukor-, glukózoldatok és hasonlók injekciós készítményekben: víz, alkoholok, glicerin, növényi olajok és hasonlók. Ezenkívül a készítmények alkalmas tartósító-, stabilizáló-, nedvesítőszereket, oldásközvetítőket, édesítő- és színezőanyagokat, Ízesítőszereket, stb. tartalmazhatnak. Az említett farmakológiailag hatásos vegyületek például perorális alkalmazásra a következő összetételű tablettákká alakíthatók: 1—3% kötőanyag (pl. tragant), 3—10% keményítő, 2—10* Az la általános képletű vegyületek, amelyek 10 ugyancsak az I általános képletű vegyületek különleges alakjai, az előnyösen alkalmazott, b) alatt leírt eljáráson kívül, abban az esetben, ha R'í metilcsoportot képvisel, az a) alatt leírt eljárással is készíthetők. Az ai) alatt leírt eljárásban kiindulási vegyületekként alkalmazott II általános képletű vegyületek vagy már ismertek, vagy forgalomban levő vegyületékből önmagában ismert módon 20 előállíthatók. A kiindulási anyagokként alkalmazott Illa általános képletű vegyületek vagy már ismertek, vagy a 20 865/65 számú japán szabadalmi leírásban közölt eljárások szerint állíthatók elő. Ha-25 sonlókeppen ismert néhány XI általános képletű vegyület, vagy előállíthatók a J. Chem. Soc. 1952, 1927. oldalán leírt eljárás szerint. 35 40 45 50 55 60 3