157938. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3,4-dihidro-izokinolin-származékok előállítására

15 157938 16 metilénkloriddal ismét extraháljuk. Az egyesített szerves fázisokat 250 ml vízzel mossuk, és kal­ciúmklorid felett megszárítjuk. Az oldószert 30 torr nyomás alatt elpárologtatva részben kristá­lyos termők marad vissza, amelyet 50 ml széntet­rakloriddal eldörzsölühk. A kikristályosodott ter­méket szűrőre visszük, és 4 ízben 15 ml széntet­rakloriddal és 15 ml éterrel mossuk. Ily módon 7,6 g 3,4-dihidro-7-klór-izotiokarbosztirilt ka­punk sárga kristályos alakban 185 C° olva­dásponttal. A 2-(4-klór-fenil)-etil-izotiocianát előállítására 119 g 2-(4-klór-fenil)-etilamin-hidrokloridot 1000 ml vízben oldva 78 g tiofoszgénnek 1000 ml me­tilénkloriddal készült oldatával reagáltatunk, a pH-t 170 ml 10 n nátronlúg fokozatos hozzáadá­sával 5 és 7 között tartva. Ezután a szerves fázi­sokat dekantáljuk, a vizes fázist 2 ízben 250 ml metilénkloriddal extraháljuk, az egyesített szer­ves kivonatokat 50 ml vízzel mossuk, és nát­riumszulfát fölött megszárítjuk. Az oldószert 30 torr nyomás alatt eltávolítjuk, és a visszamaradt 1! 24,5 g olajat 0,07 torr nyomás alatt ledesztillál­juk, így 71,4 g 2-(4-klór-fenil)-etil-izotiocianátot kapunk 0,07 torr nyomás alatt 112—120 C° for­rásponttal. A 2-(4-klíór^fenil)-etilíaimán F. Benington és munkatársai [J. Org. Chem. 23, 1979 (1958)] el­járása szerint állítható elő. 27. példa 700 g l-metiltio-3,4-dihidro-izokinolin-hidrojo­did, 294 g 2-dietilamino-etilamin és 330 ml 7,8 n hidrogénjodid 7000 ml etanollal készült oldatát visszafolyató hűtő alatt 1 óra hosszát melegítjük. A kikristályosodó terméket szűrőre visszük, és 2 ízben 250 ml etanollal és 2 ízben 500 ml éterrel mossuk. így 887 g l-(2-dietilamino-etilamino)-3,4 -dihidro-izckinolin-dihidrojodidot kapunk 204 C° olvadásponttal. A szerves oldatokat 30 torr nyo­más alatt bepároljuk, és a maradékot 750 ml for­ró etanolban oldjuk. Kristályos termék válik ki, ezt szűrőre visszük, és 2 ízben 100 ml etanollal, majd 4 ízben 100 ml éterrel mossuk. így további 166 g l-(2-dietJÍi liamiriOHetilaimino)-3,4-dihidro-izo­kinolin-dihidrojodidot kapunk 202 C° olvadás­ponttal. Ebből a dihidrojodidból 1048 g-ot felveszünk 5000 ml víz, 2500 ml metilénklorid és 420 ml 10 n nátronlúg keverékébe. A szerves réteget elvá­lasztjuk, és a vizes réteget 500 ml, majd 300 ml metilénkloriddal extráháljuk. A szerves kivona­tokat egyesítjük, 1000 ml vízzel mossuk, és 300 g nátriumszulfát fölött megszárítjuk. Az oldószert 30 torr nyomás alatt elűzzük, a maradékot 1240 ml etanolban oldjuk, és hozzáadunk 700 ml 6 n éteres hidrogénkloridoldatot. A kikristályosodó terméket szűrőre visszük, és 200 ml etanollal, majd 6 ízben 200 ml acetonnal mossuk. így 606 g l-(2-dietilamino-etilamino)-3,4-dihidro-izokino­lin-dihidrokloridot kapunk 233—234 C° olva­dásponttal. ' Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás az I általános képletű új 3,4-dihidro­-izokinolin-származékok és savakkal alkotott ad­díciós sóik előállítására — ebben a képletben (A) abban az esetben, ha —A— egyszerű kötést jelent, az R jelek azonosak vagy különbözők lehetnek, és hidrogénatomot vagy metoxicsoportot je­lentenek, és Rí és R2 azonosak vagy különbözők lehetnek, és hidrogénatomot vagy alkil-, dialkilamino­alkil- vagy aralkilcsoportot jelentenek, vagy a szomszédos nitrogénatommal együtt egy adott esetben egy további nitrogénatomot tartalmazó és adott esetben egy alkilcsoport­tal szubsztituált 6-tagú heterociklilcsoportot alkotnak, amikor is az alkilcsoportok és az egyéb csoportok alkilrészlegei 1—5 szénato­mosak, vagy (B) abban az esetben, ha —A— a kénatom­mal az izokinolingyűrűhöz kapcsolódó S—A|— képletű csoportot jelent (ebben a képletben —Ax — 1—5 szénatames alkilcso­portot képvisel), az R jelek hidrogénatomot jelentenek, és Rx és R2 azonosak vagy különbözőek lehet­nek, és egy-egy 1—5 szénatomos alkilcso­portot jelentenek, azzal jellemezve, hogy a) olyan I általános képletű vegyületek előál­lítására, amelyek képletében A, R, Rt és R2 az (A) pontban megadott jelentésűek, egy II általános képletű amint szerves oldó­szerben, 50 C° és a reakciókeverék forrási hő­mérséklete között egy III általános képletű 3,4--dihidro-izokinolinnal reagáltatunk — ezekben a képletekben R, R^ és R2 az (A) pontban meg­adott jelentésűek, és R.ä 1—3 szénatomos alkil­csoportot jelent —, vagy b) olyan I általános képletű vegyületek előállí­tására, amelyek képletében A, R, Rí és Rí a (B) pontban megadott jelentésűek, a) egy V általános képletű reakcióképes ész­tert szerves oldószerben, 25 C°-nál alacsonyabb hőmérsékleten egy VI általános képletű szubsz­tituált izokinolin alkáliszármazékával reagálta­tunk — ezekben a képletekben Aj, R, R|, és R2 a (B) pontban megadott jelentésűek, és X ha­logénatomot jelent —, vagy ß) egy VII általános képletű tiociánátot egy Lewis-sav jelenlétében, adott esetben szerves ol­dószerben, 50 és 150 C° között egy VIII általános 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom