157933. lajstromszámú szabadalom • Eljárás káliumhidrogéntartarát és adott esetben élesztőzsír előállítására előnyösen borseprőből

7 157933 8 talmazza a borkősavat, a szűrési maradék pedig a zsír- és borkősavmentes borseprő. Ez további feldolgozásra kerülhet. Ezután következük a borkő kicsapása a szűre­dékből. A szűredéket keverőtartályba visszük és állandó keverés közben lassan, kénsav olda­tot adunk hozzá mindaddig, amíg az oldat pH-értéke eléri la 3,5—4,1, előnyösen 3,6—3,7 inter­vallumot, A pH-értéket elektromos pH-mérővel mérjük, a pH adott értékre való beállítása tör­ténhet automatikus vezérléssel is. Ezen a ponton az oldatban levő borkősav csáknem teljes meny­nyisége káliumhidrogéntartarát formájában hir­telen kicsapódik. A keverést ekkor beszüntetjük, és a csapadék leülepedése után szűrés követke­zik. A kinyert szilárd anyag 95—98 százalékos tisztaságú káliumhidrogéntartarát (borkő). Az eljárás lényeges része a kicsapás utáni ol­dat végtérfogatának megválasztása, viszonyítva a felhasznált kiindulóanyag mennyiségéhez. Ha az oldat végtérfogata túl sok, .akkor nagyobb a borkőveszteség, ha túl kevés, akkor a borkő mellett káliumszulfát is kiválhat, ami rontja a káliumhidrogéntartarát tisztaságát. Az oldat végtérfogatát tehát úgy kell megválasztani, hogy az eljárás során képződő 'káliumszulfát — oldékonysági szorzatának megfelelően — éppen oldatban maradjon. Az alkalmazott eljárás az eddig ismert borkő­savgyártási módszerekkel szemben lényegesen egyszerűbb módszerrel, teljes technológiai biz­tonsággal magasabb — 95—98'%-os — tisztaság­fokú káliumhidrogéntartarátot biztosít. E ter­mék azon túl, hogy önmaga már technikai tisz­taságú termék, amely eg5'szerű derítéssel és át­kristályosítással élelmiszer-tisztaságú termékké alakítható, a borkősavgyártás legtisztább alap­anyaga, illetve közbenső terméke, .melyhez ha­sonló tisztaságú közbenső terméket az eddig is­mert eljárások nem biztosítanak. A káliumhid­rogéntartarát a régi eljárások közbenső termé­keivel szemben száraz helyen korlátlan ideig tá­rolható, azoknál értékesebb. Az eljárás során nyert borkő nagy tisztasá­gánál fogva rendkívül alkalmas a mindegyre jobban elterjedő legmodernebb ioncserés bor­kősavgyártási eljárásokhoz. A borkősavtartalom káliumhidrogéntartaiát­ként történő kinyerése során alkalmazott eljá­rás a visszamaradó anyagot, amely főként élesz­tő, nem károsítja. További feldolgozással érté­kes anyagok állíthatók elő belőle. A találmány szerinti kombinált eljárás előnyei az eddig ismertetteken kívül, hogy mind a ki­indulási anyag, mind a termékek veszteség nél­küli tárolását biztosítja. A megválasztott tech­nológia, technológiai sorrend és a kialakított el­járások, valamint az azokban nyert termékek nagy kapacitású berendezések alkalmazását te­szik lehetővé. Lehetőséget biztosít szükség, illet­ve megfelelő érdek fennállása esetén arra, hogy a borseprő feldolgozása időben akár lényegesen eltérő szakaszokban is történhessék. Ugyancsak előnye az eljárásnak az, hogy hazai előállítású gépekkel megvalósítható. Az eljárásból adódik 5 az az előny is, hogy a berendezések zöme nem igényel drága, különleges saválló minőségű anyagot. A találmány szerinti eljárás foganatosítására az alábbi kiviteli példákat adjuk meg. 1. példa 100 rész szárított, darált borseprőt extraháló 15 berendezésben 200—300 rész extrakciós benzin­nel extrahálunk. Az extrahálás után a zsíros anyagokat tartalmazó benzint lepárlásnak vet­jük alá lepárló berendezés segítségével. Így a benzint regeneráltuk és a lepárlás maradéka-20 ként 3,4 rész zsíros anyagot, ún. élesztőzsírt kap­tunk. 2. példa 25 100 rész szárított, darált borséprőt extraháló berendezésben 200—300 rész- diklórmetánnal extrahálunk. Az extrahálás után a zsíros anyago­kat tartalmazó di'klórmetánt lepárlásnak vetjük 30 alá lepárló berendezés segítségével. Így a di­klórmetánt regeneráltuk és a lepárlás maradé­kaként 4,2 rész zsíros anyagot, ún. élesztőzsírt kaptunk. 3. példa 100 rész szárított, extrahálással zsírmentesí­tett borseprőhöz (36% borkősavtartalom) 30 40 rész káliumkarbonátot adunk, 360 rész vízzel alaposan összekeverjük, néhány órán át állni hagyjuk, majd az oldatot leszűrjük (vagy centri­fugáljuk), vízzel mossuk. A tiszta oldathoz (amely a seprő teljes borkősavtartalmát tartal-45 mázza) keverés közben lassan 1 : 3 hígítású kén­savat adagolunk mindaddig, amíg az oldat pH-értéke 3,7—3,8 lesz. Ekkor az oldat borkősavtar­talma káliumhidrogéntartarát formájában ki­csapódik. Ülepedés után a terméket dekantáljuk, 50 szűrjük, kevés hideg vízzel mossuk, a leszűrt káliumhidrogéntartarátot szárítjuk. Így 45 rész légszáraz káliumhidrogéntartarátot kapunk, amely 97%-os tisztaságú, tehát 43,7 rész KHT-ot tartalmaz. Ez megfelel 34,8 rész borkősavnak. 65 Így a seprő eredeti borkősavtartalmának 97%-át kinyertük. 4. példa 60 100 rész szárított, zsírmentesített borseprő­höz (34,6% borkősavtartalommal) 20 rész ká­liumkarbonátot adunk, majd 240 rész vízzel ala­posan összekeverjük, a továbbiakban a 3. példa 65 szerint jártunk el. Ily módon 31 rész légszáraz 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom