157917. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiazol-származékok előállítására

7 157917 8 benzolból kristályosítjuk. Az ily módon kapott dimetil-4-(4-j bróm-fenil)-tiazol-2-íl-malonát 173—174 C°-on olvad. 3. példa 1.85 g dime, til-4-(4-bróm-fenil)-tiazol-2-il-ma­lonátot 0.24 g nátriumhidrid (lásd 1. példa) 15 ml száraz dimetólformamíiddal képezett szuszpenzió­jához adunk és az elegyet 30 percen át 35 C°-on keverjük. A reakcióelegyhez 1.25 ml metiljodi­dot adunk és további 1 órán át 35 C°-on kever­jük. Az elegyet 10 C°-ra hűtjük és 30 ml vízzel óvatosan hígítjuk. A metiljodid nyomait vá­kuumban ledesztilláljuk, a szilárd anyagot szűr­jük, vízzel mossuk és vákuumban foszforpent­oxid felett szárítjuk. A terméket petroléterből (f. p. 60—80 C°) kristályosítjuk. A kapott dime­til-a- [4-(4-brón"Hf enil)-tiazol-2-il] -a-metil-malo­nát olvadáspontja 64—65.5 C°. 4. példa 1.9 g nátriumhidrid (a reagens készítését az 1. példában ismertettük) 25 ml száraz dimetilfor­mamiddal képezett szuszpenziójához 6.1 ml di­etilmalonátot adunk és az elegyet 30 percen át keverjük. 5.4 g 2-bróm-4-(4~bróm-fenil)-tiazol hozzáadása után a reakcióelegyet keverés közben olaj fürdőn 145—155 C°-on visszafolyató hűtő al­kalmazása mellett 4 órán át forraljuk. A reak­cióelegyhez 50 ml vizet adunk majd a pH-t só­savval 7-re állítjuk be. Az elegyet eközben le­hűtjük, a kiváló szilárd anyagot szűrjük és a színező szennyezések eltávolítása céljából egy­másután 40 ml vízzel és 50 ml éterrel mossuk. A szilárd anyagot 100 ml metiléndikloridban oldjuk, az oldatot egymásután 30 ml 10 súly/tf%­os vizes nátriumkarbonát-oldattal és 30 ml víz­zel mossuk. Az oldatot vízmentes nátriumszulfát felett szárítjuk, aktív, szénnel kezeljük, szűrjük és szárazra pároljuk. Kétszeri etanolos kristályo­sítás után dietil-4-(4-bróm-fenil)-tiazol-2-il-ma­lonátot kapunk, mely fizikai tulajdonságai alap­ján az 1., példa szerint előállított termékkel azo­nos. 5: példa 0.26 g nátriumhidridet 60 ml száraz éterben szuszpendálunk, majd keverés közben 30 perc alatt 2.6 g metil-2-(4-klór-fenil)-tiazol-4-iPacetát 60 ml száraz éterrel képezett oldatát csepegtet­jük hozzá. Ezután 15 perc alatt 1,8 g dimetilkar­bonát 10 ml száraz éterrel képezett oldatát ada­goljuk be és a reakcióelegyet nitrogén^atmosz­férában 16 órán át szobahőmérsékleten keverjük. A reakcióelegyhez további 0.126 g nátriumhidri­det adunk és 3 órán át keverjük. Az elegyet szűr­jük, a maradékot éterrel mossuk, »30 ml 2 n vi­zes nátriumhidroxid-oldattal keverjük és szűr­jük. Az ily módon kapott dimetil-2-(4-klór-fenil)­-tiazol-4-il-malonát-a-nátrium-származék-dihid­rát 133 C°-on olvad. A kapott nátrium-származékot (.2 g) 50 ml víz és 50 ml éter elegyében szuszpéndáljuk -majd erőteljes keverés közben 50 ml n vizes sósavat adunk hozzá. Az éteres réteget elválasztjuk, víz­zel jól kimossuk, vízmentes magnéziumszulfát felett szárítjuk és szárazra pároljuk. A maradé­kot n-hexánból kristályosítjuk. Az ily módon kapott dimetil-2-(4-klór-fenil)-tiazol-4-il-malo­nát 46 C°~on olvad. 6. példa 1.6 g dimetil-2-(4-klór-fenil)-tiazol-4-il-malo­nát és 0.82 g vízmentes nátriumacetát 20 ml jég­ecettel képezett elegyéhez szobahőmérsékleten 10 perc alatt keverés közben 0.8 g bróm és 10 ml jégecet oldatát adjuk. Az elegyet 30 perc múlva 100 ml vízbe öntjük és a terméket 50 ml éterrel extraháljuk. Az éteres extraktot vízmentes mag­néziumszulfát felett szárítjuk, az oldószert vá­kuumban ledesztilláljuk és a maradékot ciklo­hexánból kristályosítjuk. Az ily módon kapott dimetil-a-bróm-a-[2-(4-klór-fenil)-tiazol-4-il]­-malonát 110—111 C°-on olvad. 7. példa 8 g dimetil-2-(4-klór-fenil)-tiazol-4-il-malonát 16 ml metanollal képezett oldatához keverés köz­ben 2.84 ml 40%-os vizes dimetilamin-oldatot adunk. A képződő szuszpenzióhoz 5 perc alatt szobahőmérsékleten 2.16 ml 36 súly/tf%-os vizes formaldehid-oldatot csepegtetünk. A reakcióele­gyet 1 órán át keverjük, a kiváló szilárd anya­got szűrjük és 50%-os vizes etanollal mossuk. Az ily módon kapott dimetil-a-[2-(4-klör-fenil)­-tiazol-4-il] -a-dimetilaminometilmalonát 95—96 C°-on olvad. 8. példa 3,4 g nátriurnhiidrid (50^/0 r-os diszperzió; készí­tését lásd az 1. példában), 21 ml dimetilkarbonát és 2.9 g 5-(4-klór-fenil)-2-metil-tiazol elegyét ke­verés közben 4.5 órán át olájfürdőn 105—115 C°­on visszafolyató hűtő alkalmazása mellett forral­juk. A besűrűsödő elegyet 25 ml éterrel hígítjuk, a nátriumhidrid feleslegének megbontása céljá­ból metanollal kezeljük és 50 ml vízzel elegyít­jük. A reakcióelegy pH-ját ecetsavval 7-re állít­juk be, a szilárd anyagot szűrjük, vízzel jól ki­mossuk és szárítjuk. A terméket aktívszén je­lenlétében klórbenzolból kristályosítjuk. A ka­pott dimetilJ 5-(4-klór-feml)-tiazol-2-il-malonát olvadáspontja 212.5—214 C°. A fenti eljárást azzal a változtatással végezzük el, hogy dimetilkarbonát helyett dietilkarboná­tot alkalmazunk és a reakciót 1.5 órán át 135—• 140 C°-on végezzük el. Az ily módon kapott di-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom