157903. lajstromszámú szabadalom • Eljárás heterociklusos karbonsavak előállítására

157903 10 lett szárítjuk, bepároljuk és a maradékot szili-Tcagélen végzett eluciós kromagráfiával (ben­zol-éterjégecet 900:80:20) tisztítjuk. A kapott 4-ikilór-5i(l 2-metilén-bu i tiril)-indoíl-2-karbonsav 191—191°-on olvad. 3. Példa. a) Az 1. Példa a) pontjával analóg módon 3,4-diklór-5-butiril-indol-2-karbonsavból kiin­dulva paraformaldehiddel és dimetilamin-hid­rokloriddal kapjuk a nyers 3,4-diklór-5-(2-di­metilaminometil-butiril)-indol-2-karbonsav­hidrokloridot, melyet nátriumacetáttal és jég­ecettel 3,4 diklór-5-(2-metilén-butiril)-indol-2-karbonsavvá alakítjuk át, o. p. 210—211° (ben­zol-etilacetát elegyből). A 3,4-diklór-5-butiril­indol-2-karbonsav kiindulási anyagot a követ­kezőképpen állítjuk elő: b) 29 g 4-klór-indol-2-karbonsavat (lásd H. N. Rydon és szerzőtársai, J. Chem. Soc, 1955, 3499) 400 ml éterben szuszpendálunk. Ehhez a szuszpenzióhoz forráspontján visszafolyatás és keverés közben 20 perc leforgása alatt 15 ml szulfurilkloridot csepegtetünk. A reakcióele­gyet ezen a hőmérsékleten 3 órán keresztül to­vább keverjük, ezt követően lehűtjük és csep­penként 100 ml vízzel elegyítjük. Az éteres ol­datot a vizes oldattól elválasztjuk, a szerves fá­zist vízzel mossuk és két ízben 100 ml telített nátriumhidrogénkarbonát-oldattal extraháljuk. A nátriumhidrogénkarbonátos oldatot tömény sósavval pH-2-re megsavanyítjuk, a kicsapódott szabad karbonsavat leszűrjük, vízzel mossuk és vákuumban 60°-on szárítjuk. Benzol-etilacetát elegyből végzett átkristályosítással kapjuk a tiszta 3,4-diklór-indol-2-karbonsavat, amely 240—-241°-on olvad. c) 11,5 g b) pont szerint kapott karbonsavat , 50 ml nitrobenzolban szuszpendálunk. Ehhez a szuszpenzióhoz hozzáadunk 7,5 g butirilklori­dot, az elegyet 0°-ra hűtjük és keverés közben adagokban 25 g porított alumíniumkloriddal elegyítjük, úgy hogy a reakcióelegy hőmérsék­lete a 10°-ot ne lépje túl. Az anyagot ezt köve­tően még 5 órán át 25° reakcióhőmérsékleten tovább keverjük. Ezután a reakció elegyet 200 g jég és 40 ml tömény sósav keverékébe önt­jük, 70 ml benzolt adunk hozzá és a szuszpen­ziót jól átkeverjük. A kivált csapadékot leszűr­jük, 60°-on vákuumban szárítjuk és dioxánból átkristályosítjuk. A kapott 3,4-diklór-5-butiril­indol-2-karbonsav 271—272°-on olvad. 4. Példa: a) Az 1. Példa a) pontjával analóg módon nyers l-metil-3,4-diklór-5-butiril-indol-2-kar­bonsavból kiindulva paraformaldehiddel és di­metilamin-hidrokloriddal kapjuk a nyers 1-me-til-3,4-diklór-5-(2-dimetilaminometil-butiril)-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 indol-2-karbonsavhidrokloridot, melyet jég­ecettel és nátriumacetáttal l-metil-S^-diklór-S­(2-metilén-butiril)-indol-2-karbonsavvá alakí­tunk át, o. p. 163—164° (benzolból). A kiindulási anyagot, vagyis az l-metil-3,4-diklór-5-butiril-indol-2-karbonsavat a követke­zőképpen állítjuk elő: b) 29 g 4-klór-indol-2-karbonsavat (lásd H. N. Rydon és szerzőtársai, J. Chem. Soc. 1955, 3499) gyenge melegítés közben feloldunk 300 ml acetonban. Ezt az oldatot 35 ml dimetilszul­fáttal elegyítjük és keverés közben 30 perc le­forgása alatt 45 g finoman porított káliumkar­bonát 150 ml aaetonnalí készített és gyengén forrásban tartott, szuszpenziójához csepegtet­jük. A keverést visszafolyatás közben még to­vábbi 3 órán keresztül folytatjuk. Ezután az ol­datot szűrés útján megszabadítjuk a kicsapó­dott sóktól és a szürletet vákuumban bepárol­juk. A visszamaradt nyers l-metil-4-klór-in­dol-2-karbonsav-metilésztert 75 ml 4 n nát­riumhidroxid-oldattai, 75 ml vízzel és 50 mi etanollal elegyítjük. Az elegyet 30 percig visz­szafolyatás közben forraljuk, majd lehűtjük, éterrel mossuk és tömény sósavval pH-2 érték­re megsavanyítjuk. A kivált kristályokat le­szűrjük, vízzel mossuk és vákuumban 70°-on szárítjuk. A nyers terméket dioxánból átkristá­lyosítjuk, ami után l-metil-4-klór-índol-2-kar­bonsavat kapunk, melynek olvadáspontja 252— 253°. A kapott karbonsavat a 3. Példa b) pontjá­val analóg módon szulfurilkloriddal l-metil-3,4-diklór-indol-2-karbonsavvá (o. p. 252—253° dioxánból), ezt butirilkloriddal az 1. Példa b) pontja szerint l-metil-3,4-diklór-5-butiril-indol-2-karbonsavvá (nyers termék) alakítjuk át. 5. Példa. a) Az 1. Példa a) pontjával analóg módon 4-metil-5-butiril-benzofurán-2-karbonsavból ki­indulva paraformaldehiddel és dimetilamin­hidrokloriddal kapjuk a nyers 4-metil-5-(2-di­metil-aminometil-butiril)-benzofurán-2-kar­bonsav-hidrokloridot, melyet nátriumacetáttal jégecetben 4-metil-5-(2-metilén-butiril)-benzo­furán-2-karbonsavvá alakítjuk át, o. p. 159—-160° (benzol-etil-acetát elegyből). A kiindulási anyagot, vagyis a 4-metil-5-bu­tiril-behzofurán-2-karbonsavat a következőkép­pen állítjuk elő: b) 11 g 2-metil-6-hidroxi-benzoldehid [lásd O. Anselmino, Chem. Ber. 50, 395 (1917)] és 11 g vízmentes káliumkarbonát 40 ml metiletilke-. tonnái készített szuszpenzióját visszafolyatás és keverés közben forraljuk és 15 perc leforgása alatt cseppenként 20 g brómmalonsav-dietilész­terrel elegyítjük. A reakcióelegyet ezt követően 7 órán át keverjük és továbbforraljuk, majd vákuumban bepároljuk. A maradékhoz 10 g 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom