157865. lajstromszámú szabadalom • Eljárás két pólusszámmal kialakított kétoldalról táplált többfázisú kaszkád üzemeltetésére

3 157865 4 pedig úgy van megválasztva és azok úgy vannak egymással összekötve, hogy az egyik primer te­kercs a szekundér tekercseken át a másik primer tekercsben feszültséget indukál és viszont. A találmány további részleteit a rajz alapján ismertetjük, ahol: az 1. ábra kétoldalról táplált kaszkád példa­kénti ismert háromfázisú csúszógyűrűs kivitelé­nek kapcs.olási rajza, a 2. á"bra a találmány szerinti kaszkád példa­kénti háromfázisú kapcsolási rajza, a 3. ábra a szinkrontranszformátor példakénti háromfázisú kapcsolási rajza. Az 1. ábra a kétoldalról táplált kaszkád há­romfázisú, csúszógyűrűs kivitelét ábrázolja, ahol az elülső motor 1 vastesten levő primer tekercse a 10 hálózatra csatlakozik, a hátsó motor 3 vas­testen levő primer tekercsét a 30 hálózat táplál­ja. A két forgórész egyrészt 4 tengelykapcsoló­val van mechanikusan, másrészt 5 és 6 csúszó­gyűrűit összekötő 7 csatlakozó vezetékek révén van villamosan összekapcsolva. A két motor Pi illetőleg P3 pólusszáma különbözik egymástól. A két rendszernek egyetlen, egy légréssel bíró mágneses körré való egyesítését lehetővé teszi annak az ismert szabálynak az alkalmazása, amelynek betartásával megengedhető két külön­böző pólusszámú többfázisú tekercsnek egy vas­testen való együttes alkalmazása, mert ez a meg­oldás a feszültség átindukálását a két tekercs közt kizárja. A két forgómező együttes fenntar­tására ezzel a lehetőség adott. A gép forgórészét kell még úgy megoldani, hogy azon keresztül az említett keresztbe indu­kálás megtörténhessék. Ennek egyik kiviteli alakja, hogy a forgórésznek is két, a primer te­kercsekével megegyező fázisszárú és pólusszámú szekundér tekercselése van, amelyek egymással rövidre vannak zárva, a cél elérésére alkalmas fázissorrend betartásával. • Az így előállított villamosgép sokoldalúan használható, főleg arra való tekintettel, hogy a korszerű tirisztoros átalakítók a • frekvenciavál­toztatás tág lehetőségét biztosítják számára. Előnyösen használható ki bizonyos esetekben a tendemforgómezős gép üzeménél az a lehetőség, hogy a két táplálás közül az egyik egyfázisú is lehet. 'Miután ugyanis a másik táplálás többfáz­sú és így az ahhoz tartozó forgómező forgása biztosított, az egyfázisú oldal lüktető mezejének felbomlása két egymás ellenében forgó mezőre létrejön úgy, hogy azok közül az egyik a ten­demforgómezős üzemmód szerint munkavégzés­re áll be, míg a mágik irányú — némi vesztesé­get okozván ugyan •— munkát nem végez és el­nyomás állapotába kerül. Ez a veszteség kis tel­jesítményű gépeknél elviselhető, azért a részben egyfázisú táplálás — amely bizonyos esetekben nagy előnnyel jár, — gazdaságosan alkalmazha­tó. A tendemforgómezős villamos gép fő kivite­li alakjai: a motorüzem, a generátorüzem és a szinkrontranszormátorüzem. A 2. ábra a tendemforgómezős gépet, motor, illetőleg generátorüzemben, példakénti három­fázisú kapcsolásban mutatja. A 2. ábra szerinti kapcsolás az 1. ábrán ismertetettől a találmány értelmében abban tér el, hogy utóbbin az 1 kö­zös vasmaggal bíró primer tekercsrendszer egyik Pi pólusszámú 11 primer tekercse közvetlenül vagy a 19 áramirányítón keresztül csatlakozik a 10 hálózatra, a másik Pj pólusszámú 13 primer tekercs közvetlenül vagy 39 áramirányítón ke­resztül csatlakozik a 30 hálózatra, ahol 10 és 30 azonos hálózat is lehet. A 2 közös vasmaggal bíró forgórész-tekercsrendszer két, 21 és 23 sze­kundér tekercse a 7 csatlakozóvezetékek révén van alkalmas fázissorrend választásával egymás­sal összekapcsolva. Az ilyen kivitelű villamos gép kétoldali, ál­landó frekvenciájú táplálásnak csupán egyes kedvező tulajdonságok esetleges kihasználható­sága érdekében, akkor is csupán motorüzemben leh'et szerepe. Ezek a tulajdonságok: a jó telje­sítménytényező, a nagy billsnőnyomaté'k és ese­tenkint a jő hatásfok. Általában azonban a változtatható fordulat­számú indukciós motor megvalósításánál kap­hat döntő szerepet a tendemforgómezős motor. Ennél lehet az egyik forgómező állandó frekven­ciájú hálózatról, például az 50 Hz-es hálózatról táplálva, (2. ábra 10—11), míg a másik oldali táplálást változtatható frekvenciájú áramirányí­tóról végezzük, (2.. ábra 30—39—13). Ekkor a fordulatszámváltoztatás határait némileg korlá­tozza, hogy a két frekvencia egymástól túlságo­san eltávolodva az üzemi tulajdonságokat káro­san befolyásolhatja. A változtatott frekvencia nagyságának alapértéke a választott pólusszá­moktól, illetőleg azok viszonyától függ. Lehet a tendemforgómezős gépet mindkét ol­dalról változtatható frekvenciájú áramirányítón keresztül táplálni, (2. ábra 10—19—11 és 30— 39—13). Akkor a két forgómező és a forgórész egymáshoz való viszonyát az üzemvitelre nézve legkedvezőbbnek alakíthatjuk és így széles sáv­ban válik változtathatóvá a motor fordulatszá­ma. A frekvencia nagyságának alapértékét itt is a választott pólusszámok nagysága illetőleg azok viszonya dönti el. A fentiekben a frekvencia alapértéke alatt azt a legkisebb frekvenciát értjük, amelyet még a névleges feszültségnél alkalmazunk. Ennél ki­sebb frekvenciánál már csökkenteni kell a fe­szültséget a motor fluxusának állandóan való tartása érdekében; ennél nagyobb frekvencián a feszültség már nem nőhet tovább, azért a tel­jesítmény álllandó értéken maradása mellett a nyomaték a feszültséggel fordított arányban csökken. A tendemforgómezős gép generátorüzemében — amikor is egyelőre állandó fordulatszámú hajtását tételezzük fel — az egyik primer te­kercs értelemszerűen a hálózathoz csatlakozik, 10 15 20 25 S0 35 40 45 ,50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom