157865. lajstromszámú szabadalom • Eljárás két pólusszámmal kialakított kétoldalról táplált többfázisú kaszkád üzemeltetésére

5 157865 6 (2. ábra 30—13), a másik primer tekercs így a gerjesztő csatlakozás szerepét veszi át. Ennek táplálását mindenképp áramirányítóról kell ven­ni (2. ábra 10—19—11). A gerjesztő frekvencia nagyságát a két •pólusszám nagysága, illetőleg azok viszonya, valamint a fordulatszám szabják meg. A tendemforgómezős generátor azonban le­hetőséget ad arra is, hogy a gerjesztő periódus­szám alkalmas megválasztásával elérjük azt, hogy a hálózati frekvencia megtartása mellett a generátor fordulatszámát emeljük és túljus­sunk azon a határon, amelyet a rögzített legki­sebb pólusszám és a hálózati periódusszám meg­szab (például 50 Hz-nél 3000 fordulat/perc). En­nek a hajtó turbina jobb kihasználása és a gene­rátor méreteinek csökkentése tekintetében van­nak alig felmérhető gazdasági előnyei a turbó­generátorok teljesítményével szemben támasz­tott egyre fokozódó igények kielégítése szem­pontjából. Például, ha 50 Hz-es hálózatra dolgo­zik a generátor, a 4 pólusú hálózati oldali kivi­tele mellett a gerjesztő pólusszám 2-re és a ger­jesztő frekvencia 100 Hz-re való választásával adódik a szabványos 300 f/perc fordulatszám. Ha viszont az 50 Hz hálózati frekvencia és a hálózat felőli 2 pólus választása mellett gerjesz­tő pólusszámot 4-re és a gerjesztő frekvenciát 200 Hz-re állapítjuk meg, a turbógenerátor for­dulatszáma 5000 fordulat/perc lesz. Lehet a ten­demforgómezős generátort a fordulatszám, a pó­lusszámok és a gerjesztési frekvencia alkalmas megválasztásával középfrekvenciás generátor­ként alkalmazni, (2. ábra 10—19—11 és 30—13, 10 = például az 50 Hz-es hálózat). Változó fordulatszámú generátor céljára is al­kalmas a tendemforgómezős gép (ennek tipikus esetei a vonatvilágítási generátor vagy a diesel­villamos mozdony többfázisú főgenerátorként való alkalmazás), amelynél a pólusszámok és a gerjesztő frekvencia, valamint feszültség alkal­mas megválasztása, illetőleg az utóbbinak vál­toztatása révén (2. ábra 10—19—11 és 30—13) el­érhető, hogy tág fordulatszámhatárok közt is a kimenő frekvencia és feszültség állandó értéken vagy a kívánt, elegendő szűk határok közt tarthatók. A forgómezők forgásinál, ya az eddig tárgyalt üzemmódoknál általában azonos. Alkalmas üzemmódok adódnak azonban két ellenkező irányban forgó mezővel is; ez esetben azonban különböző frekvenciákat alkalmazunk. Ez az üzemmód főleg az egész kis fordulatszámok tar­tományában használható ki. A tendemforgómezős gép sokoldalú használ­hatóságát kiegészíti az a lehetőség, hogy a vas­testjét felhasítva és síkba fejtve, az ismert lineá­ris motorként alkalmazzuk amikoris a hornyok sorozata nem önmagában záródó görbét, ha­nem kinyújtva egyenest vagy körszegmenst al­kot. Ismert módon kell ilyenkor a szélső hor­nyok menetszámának módosításával, illetőleg a lépésváltoztatással a szimmetriaviszonyokat helyreállítani. 5 Egyenes vonalú, vagy kis helyen, nagy átmé­rőn történő mozgások létrehozása, vagy fordítva azok villamos jelekké való átalakítása valósítha­tó meg így a tendemforgómezős géppel. 10 Továbbmenve még alkalmasabb kivitel alkal­mazható, ha a lineáris motor továbbfejlesztésé­nek, a cső alakú motornak az elvét hasznosítjuk. Ez abban áll, hogy a már síkba fejtett mágne­ses kört és ennek síkjára merőlegesen, a hornyo-15 kon át fektetett sík mentén tovább alakítva eső­alakúra úgy hengerítjük össze, hogy a hornyok önmagukban záródjanak és a tekercsek tárcsás tekercsekké alakuljanak. 20 Végül alkalmas a tendemforgómezős gép med­dőáram termelését szolgáló nyugvó villamosgép­ként való használatra. (Meddőáram termelés alatt itt a kapacitív fogyasztóként! viselkedést értjük a szuperponált meddőhálózat elve szerint 25 magyarázva.) Ehhez a két forgómezőt ellenkező irányban kell forgatni és a két oldal táplálását azonos frekvenciával, célszerűen a hálózati frekvenciá-30 val kell végezni. Kimutatható, hogy a forgórész álló helyzete rendelhető az ilyen módon forgó mezők mindegyikéhez. Az álló forgórész azt je­lenti, hogy a légrést meg lehet szüntetni, vagyis az állórész és forgórész vastestét egyetlen le-35 meztestként lehet kialakítani. A tekercsek e vastest zárt hornyaiba kerülnek. Gyakorlati ki­vitel szempontjából ez azt a könnyebb megoldást teszi lehetővé, hogy a tekercsek behelyezését biz­tosító osztás bárhol alkalmazható. Megfelel pél-40 dául az a kivitel, amikor a belső vastestrész kül­ső felén helyezzük el a hornyokat és a külső vas­testet lezáró járomként, tekercselés nélkül ké­pezzük ki. 45 Az eddig leírt • tekercsrendszer önmagában még nem teljesíti a kitűzött feladatot, mert a két primértekercsnek a forgórészen át törté­nő kölcsönös átindukálása — amely a tekercsek elhelyezésével úgy állítható be, hogy az átindu­kált feszültségek a betáplált feszültségekkel szembe mutassanak — nem szolgáltat elegendő feszültséget, így a rendszer alulgerjesztett álla­potban van. Minthogy azonban a forgórész frek­venciája egyezik a hálózati periódusszámmal, alkalmazható a találmány által javasolt az a ki­egészítés, hogy szekundér tekercseket ne köz­vetlenül, hanem egy többfázisú soros transzfor­mátor szekundér tekercsein keresztül zárjuk egymással rövidre. 60 Ha a soros transzformátor primer oldalára a hálózatról feszültséget adunk, annak szekundér feszültsége hozzáadódik a két tendemforgómezős szekundér tekercsben indukált feszültséghez és 65 így a gép mindkét oldalán túlgerjesztés lép fel. &.

Next

/
Oldalképek
Tartalom