157853. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés üvegszálak előállítására üvegrost-termékek készítéséhez

5 157853 6 zett berendezés, amelyik, mint azt már említet­tük, úgy kell legyen elhelyezve, hogy a szálak a kenőpárnán a megfelelő feszültség elérésére egy törésvonalat képezzenek, és ugyanakkor elhelye­zése olyan is kell legyen, hogy szálszakadás után vagy a berendezés beindulásakor a szabadon eső, és nagyobb tömegük miatt még forró cseppek ne érinthessék. A fentieknek megfelelő kenőberendezés hatás­foka elsősorban azért rossz, mert a kenőanyaggal folyamatosan ellátott párnára felfutó fonalakv a párnát kerületüknek csak kis részével érintik és két szomszédos szál közötti felületről csak kevés kenőanyagot vehetnek fel. Az említett hátrányo­kat az a javaslat sem küszöbölte ki, amelyik sze­rint minden szálsort külön kenőberendezéssel látnak ej, főleg mert ezáltal a nehezen hozzáfér­hető, valamint nehezen megfigyelhető és felügye­letet -kívánó berendezések száma.csak tovább emelkedik. Valamennyi, a fentiekben említett hátrányt kiküszöböli a találmány szerinti megoldás, ame­lyik teljesen elhagyja az egyes szálak keletkezési helye' és a fonódobra való felfutási hely között elhelyezett, a fonalakat kenőanyaggal ellátó ke­nőbérendezést és ehelyett magát a fonódobot látja el egy igen vékony kenőfolyadék-réteggel, amelyik a szálaknak a fonódobra való tapadását a fonódóbra víaió felfutástól egész a leemelésig biztosítja *és ugyanakkor a szálaikat elasztikussá tevő kenőfolyadék egy részét a szálakra is átvi­szi. Ezek szerint a szűkebb értelemben vett talál­mány lényege a, megdermedő üvegáramokból hú­zott szálak kenőanyaggal való ellátása üvegszál­termékek; mint üvegrost-paplanok, bundák, fátylak és szalagok előállításánál és abból áll, hogy a kénőfolyadékot közvetlenül a szálakat le-és kihúzó -fonódóbra visszük fel, amelyen ez, mint tapadást elősegítő közeg hat, és a fonódob­ról vékony film alakjában részben a lehúzott szá­lakra is áttevődik. Így a találmány elsőnek és teljes egészében szakít az eddig javasolt és részben a gyakorlatba is bevezetett szokványos eljárásokkal, miután el­lentétben az eddig ismertekkel nem az egyes szá­lakat vonja bé a kenőfolyadékkal, ezeknek a fo­nódobra való felfutása előtt, hanem ezzel teljes ellentétben— és viszonyítva teljesen fordított sorrendben — a kezeletlen szálakat csak a fonó­dobon érintkezteti a kenőfolyadékkal. Tehát ed­dig a fonódobot közvetve, azaz a felfutó szálak útján látták el a tapadáshoz szükséges kenőfo­lyadékkal, a találmány szerint a kenőanyagot közvetlenül és pontos adagolásban a fonódobra visszük fel és a szálakra csak ennek felületéről kerül. Ez utóbbit eddig általában kivihetetlennek tartották. A találmány szerinti közvetlen kenő­anyag-felvitelnek egyik lényeges előnye az, hogy ä fonódobra folyamatosan pontosan adagolható mennyiséget lehet felvinni és ezáltal egy állandó kenőanyag-arányt '— például 0,2—0,5%-ig sza­bályozható mennyiséget biztosíthatunk a szála­kon vagy rostokon. Az 1,490.078 sz. francia szabadalmi leírásból ismeretes ugyan egy olyan berendezés, amelyik az egyes lefutó üvegszálak kenőpárnán történő kenése után az előfonallá összefoglalt szálakat míg másodlagosan, rászórt vagy rácsepegtetett kenőanyaggal látja el. Ennél a megoldásnál is a fonószemölcsök és a húzódob között futó szálak a kenőlécen törést szenvednek és a másodlagos kenés csak az összefoglalt szálkötegbe való, te­hát műszaki problémát nem jelentő rácsepegte­tésből vagy szórásból áll. A találmány üvegrostból felépített termékek, mint bundapaplanok, szalagok és gyékényheve­derek készítésére szolgáló üvegszálak előállítá­sára szolgáló eljárásra és az ehhez tartozó beren­dezésre vonatkozik. Az eljárás szerint a fonócsatornából, illetve fonószemölcsöktaől lefutó nagyszámú üvegszál­áramot olyan fonódobon, amelyet a felfutó és lefutó szálak legalább 180°-ra körül fognak szá­lakká nyújtj uk, a szálakat a fonóHoh teljes kö­rülfogása előtt leemeljük és rostokká bontjuk és amely eljárásnak az a jellegzetessége, hogy az egyes elemi szálakat kizárólag a fonódób felüle­tén látjuk el kenőanyaggal, amelyet közvetlenül és előnyös módon érintésmentesen visszük fel a fonódob felületére. A találmány szerinti eljárás egy másik jelleg­zetessége szerint a fonódob felülete által magá­val sodort, forgo levegőnhatárréteget a szálak­nak a fonódobra való felfutási helye és fonódob felületéről történő leemelési helye között, tehát a szálakat nem vivő övezetben önmagában is­mert módon torlasztjuk és a kenőfolyadékot a torlasztás mögötti, a fonódob felületére irányuló szívási tartományban visszük fel. A találmány szerinti eljárás megvalósítására szolgáló berendezésnek szálhúzó fonódobja van, amelyről a fonódobra lényegében párhuzamosan felfutó és szálakká dermedt ömledékszálakat a fonódob teljes körülfogása előtt egy kaparóesz­közzei és ehhez csiaítlakozó tereloberendjezessel le­emeljük és rostokká bontjük és az a jellegzetes­sége, hogy az önmagában ismert leemelő-terelő­szerkezet hátoldala mögött és ennek közelében a húzódobnak szálakat nem vivő övezetében a húzódob felületére kenőanyagot juttató cseppeg­tető- vagy permetező-berendezése van. A fonódob felületére irányuló szívóhatás kel­tésére célszerű hogyha a torlólemezt önálló al­katrészként képezzük ki, amelyik továbbá a hú­zödob felületéhez képest merőlegesen és vízszin­tesen is eltolható. Esetlegesen a fonódob által magával sodort le­szakadt szálak a torlasztólemez az alkalmazott igen kis fonódob-torlasztólemez távolság miatt megsérthetik, ezért célszerű lehet a torlasztóle­mezt vagy annak alsó részét egy vízszintes ten­gely körül billenthetően kiképezni. A kenőanyag­felhordó berendezés célszerűen a szívóhatás zó-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom