157757. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés végnélküli forgácslemez előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1966. VII. 16. (NI—95) Német Szövetségi Köztársaság-beli elsőbbsége: 1965. VII. II. (N 27 052 I c/39 a7) Közzététel napja: 1970. II. 06. Megjelent: 1971. V. 31. 157757 Nemzetközi osztályozás: B 27 g 11/00 V \ i: ,.dt Feltalálók: Lehmann Manfred vegyészmérnök, Nopper Herbert Vegyésztechnikus, Krefeld, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Niederrheinische Maschinen­fabrik Becker et van Hüllen, Krefeld, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás és berendezés végnélküli forgácslemez előállítására A találmány eljárás ós berendezés végnélküli forgácslemez előállítására. Végnélküli fomgáeslamezek szállítószalagra felhordott, a kívánt minőségnek és struktúrának megfelelő forgácsanyagból szakaszosan működő 5 sajtolással történő gyártására számos eljárás és berendezés ismert. Az ismert eljárásoknál a kötőanyaggal kevert, a szállítószalagra felhordott forgácsanyag szakaszosan kerül a hevített sajtó­nak megfelelő szakaszhosszal a sajtóba és ott a 10 sajtoló nyomás, valamint a sajtó útján közölt hő következtében tömörödik. A sajtolásra kerülő forgácsanyagot általában egy prizmatikus elősaj­toló térbe vezetik, amely a sajtoló sajtolóteré­nek megfelelően ékszerűen összeszűkül. Ezáltal 15 biztosított az, hogy a forgácsanyag már az elő­sajtolótérben tömörödik, anélkül, hogy a tömö­rödés során a nyíróerők túlzott mértékben növe­kednének. Kötőanyagként a forgácsanyag összeragasztá- 20 sara rendszerint duroplasZtokat, főleg karbamid­formaldehid-kondenzációs termékeket használ­nak, amelyeket 50—70%-os vizes diszperzicó alakjában adagolnak a forgácsanyaghoz. A kar­bamid-formaldeíhid-Jkondenzációs terméket álta- 25 Iában lúgosra állítják be és savas katalizátorral keményítik ki. A kikeményedés, illetve a savas jellegűvé való áthangolás a lemezek sajtolásakor a.nőj illetve nyomás hatására következik be. A kikeményedés során a forgácsrészecskék egy- 30 máshoz rgasztódnak. A sajtolási 130—180 C° hőmérsékleten, a lemez vastagságától függően 10—30 kg/cm2 nyomással végzik. Kötőanyagként természetesen egyéb olyan anyagok is használhatók, amelyek pH-érték el­tolódás esetén hő és nyomás hatására keményed­nék. Ilyenek például a fenolgyanták, amelyek ha bázikusra vannak (be^Éh^miegfelelŐpH-érték­változás esetén bázikus^KÖtíegben isikikeményed­nek. A nyomás és a hőközlés mellett a kikeménye­dési folyamat elősegítésére o^aa vegyi anyago­kat adagolnak, amelyek nyomás iJUstyé hő'hatá­sára elbomlanak és az alapanyag plí-értékét a kívánt mértékben és értelemben megváltoztat­ják. Így például savas anyagban a pH-érték meg­változtatására karbamid-gyantáknál gyenge lú­gokból, vagy erős savakból nyert sókat használ­nak fel. A gyenge lúg, illetve erős sav sói már általában oldatban felbomlanak és savként rea­gálnak, szükséges a bedolgozáshoz szükséges idő biztosítása céljából bizonyos kötéskésleltető anyagok adagolása. A késleltetés lényegében a sav-felbomlás kompenzálása. Ezt a folyamatot puffer^folyamatnak nevezik. Puffer-anyagként általában gyenge lúgot, ammóniakot alkalmaz­nak és ezt á5%-os vizes oldatban adagolják a kikeményitést végző katalizatoranyaghoz. Kata­lizátor-anyagként ammóniák esetén ammónium-157757

Next

/
Oldalképek
Tartalom