157757. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés végnélküli forgácslemez előállítására

3 157757 4 kloridot alkalmaznak, amely hő hatására sósav­gázzá bomlik. Katalizátorként kénsavsók, pél­dául ammóniumszulfát, vagy foszforsavsók, pél­dául ammóniumfoszfát alkalmazhatók. Puffer­amyagként ammóniumborátot, nátriumborátot, kairbamidot és hexametiléntetramint alkalmaz­nak. A lemezek gyártásánál, amennyiben azok vég­telen szalagként kerülnek legyártásra, általában keskeny, keresztirányú sávok mutatkoznak. A sávok kevésbé tömöttek, kisebb szilárdságúak, kevésbé zártak, mint a sávok közötti lemez. Ezen kívül a sávok elszíneződést is mutatnak. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy a végtelen szalagként gyártott farostleme­zeknél mutatkozó sávképződés a szalagon való gyártás során összegyűlt nedvesség hatására ve­zethető vissza. A feldolgozásra kerülő forgács­anyag mechanikailag, vagy kémiailag kötött ned­vességet tartalmaz, amely a sajtolás illetve tö­mörítés során, illetve a sajtolási követő kisütés alkalmával az anyagból kicsapódik. Ehhez járul azután az esetleges, a kötésből felszabaduló ned­vesség is. A kicsapódó gőz egy része ugyan eltá­vozik a lemez szélén, illetve a prés szélén, jelen­tős része azonban a prés bemeneti, illetve kime­neti nyílásához kerül, azaz merőlegesen a szalag­ra. Mivel éppen a folyamatos gyártás miatt a le­mez-szalagból a nedvesség közvetlenül eltávozni ném tud, a 100 C° hőmérséklet alá való lehűlés következtében intenzív gőzlecsapódás keletkezik. A gőzlécsapódás mértéke számos tényezőtől, pél­dául a sajtolási hőmérséklettől, sajtolási időtől, sajtolási lemezvastagságtól, lemezsúlytól, stb. függ. ; A gőzlecsapódás a teljes gyártott lemez széles­ségében a mindenkori hőmérsékleti változástól függő lemezterületen következik be. . A gyakorlat bebizonyította, hogy különösen savak használata esetén minden esetben a hőfok­tól függő kondenzációs területen olyan nagy mértékű előkeményedés következik be, amely­nek során saj toláskor lehetetlenné válik az egyes faforgácsok összeenyveződése, illetve összetapa­dása. Emiatt azután a lemez szilárdsága, kemény­sége, tömörsége erősen kifogásolható. Sok eset­ben a kondenzálódás ezen a szakaszon olyan nagy mértékű, hogy a faforgács az átnedvesedés kö­vetkeztében egyáltalán nem ragasztható össze. A találmány célja ezen felismerés után olyan eljárás kialakítása, amely a kondenzáció káros hatását kiküszöböli, anélkül, hogy a gyártást bo­nyolítaná. A találmány kitűzött célját azzal éri el, hogy a kondenzációs területen elhelyezkedő faforgács­hoz puffer-anyagot adagolunk, amely puffer­anyag az erős sav-disszociációt a kondenzvíz összegyűjtésével oly módon kompenzálja, hogy a kötőanyag káros előkeményedése kiküszöbölve legyen. Bebizonyosodott, hogy az eljárás akkor a leg­kedvezőbb, ha a puffer-ariyaggal ellátott tarto­mány szélessége a lemezanyag hosszirányában tekintve mindkét oldalon valamivel hosszabb, mint a fő kondenzációs zóna szélessége. Előnyö­sen ez a szélesség mintegy kétszerese a fő kon­denzációs zóna szélességének. A puffer-anyag jól elosztott bevitele akkor ér-5 hető el, ha a puffer-anyagot már a forgács-anyag beszórása folyamán permetezik a forgácsra. En­nek azután az is az előnye, hogy a pufferolás a forgács-anyag minden megkívánt rétegvastagsá­gában biztosítható. Ugyanis a befröcskölés, il-1° letve bepermetezés irányának megfelelő megvá­lasztásával a puffer-anyag a lehulló forgács­anyagot többé, vagy kevésbé járja át. Gyakran ugyanis nem szükséges, hogy a pufferolás a tel­jes lemezvasitagságban bekövetkezzék. Vonatko-15 zik ez főleg nagy vastagságú lemezek gyártására, így például három, vagy több rétegből készített lemez esetén gyakran elegendő csupán a két szélső réteg pufferolása. 20 Karbamidgyantáknál, például savas közegben kikeményedő kötőanyagnál, puffer-anyagként bórsavas só és karbamid mellett különösen elő­nyös a hexametiléntetramin használata. A hexa­metiléntetramin, azaz (CH2)GN4 , amely ammó-25 niákból és formaldehidből áll, a hevítés során a következő alkotóelemekre bomlik: (GHÍJN/.+G H2 0 = 6 HCHO+4 NH:! 30 A hexametiléntetramin felbomlása kb. 80 C° feletti hőmérsékletnél következik be. A felbom­lás ezen kívül függ a kötőanyagban.levő szabad formaldehidtől, amely a karbamidgyanta külön­böző típusai szerint jelentősen ingadozhat. 35 További ismérve a hexametiléntetramininak, hogy oldata enyhe lúgos tulajdonságú. A hexametiléntetramin fenti tulajdonságának következménye az, hogy egyidejűleg hat késlel­tetőként és a későbbiekben kataldzátor-anyag-40 ként. A hexametiléntetramin úgynevezett „lá­tens szilárdító", mivel 80 C° körüli hőmérsékle­tig mint puffer-anyag, ezután pedig mint kötés­gyorsító katalizátor működik. A hexametiléntetramin alkalmazása esetén a 45 különböző lemezrétegek és zónák pufferolása különösen egyrétegű lemezek esetében fontos, mivel a teljes forgácsanyag a teljes lemezvastag­ságban egyforma mértékben való kikeményedé­sét biztosítja. 50 A hexametiléntetramin a kötőanyagok között a forgácslemez gyártásban már régóta ismert anyag. Üj azonban a kettős hatása, illetve szerepe a 55 találmány szerinti eljárásnál, valamint annak felismerése, hogy vele a pufferolás és keménye­dés váltakozóan biztosítható, amennyiben azt a már kötőanyaggal ellátott farosthoz adagoljuk. A pufferolás az alábbi feltételeik mellett hajt-60 ható végre: A puffer-öldat koncentrációja: minimum 1% maximálisan 25% A hexametiléntetramin legkedvezőbb koncent-65 rációja: 7,5% 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom