157695. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés egy számrendszer számértékének egy másik számrendszer számértékévé történő átalakításához
157695 5 6 suk fái, és hogy ezt az eljárást egészen a végeredmény elérésedig folyamatosan folytassuk. Mivel ae egyes alfdkiaziaitolkikal végrehajtandó műveletek mindig azonosaik, egységes és éttelkintheltő, könnyen elten őriztető műveletek adódnak. A szerkezeteik szempontjaiból jelentős egyszerűsítést ad az a körülmény, hogy d>b, iffl. d<b, és hogy q hányados érteiké egyenlő d -in - b MI. q — értékkel, ahol y> 0 és egész b^ szám d* d>4> összefüggés szempontjából olyan szerkezet adódik, amelyeit az jiellemez, hogy y értéke egyenlő a ítehető legnagyobb értékkel, amely a q értékére nézve egész számú értékeit adhat, és hogy vlailametnínyi laílfidkoziatbian az összegező fokozatról kapott összeget q értélkkel osztó osztófokozalt van elrendezve ési hogy az egész számú többszöröst jellemző egy S^-y (k-y) fokozat U ; _, alsó fidbozaitänak információs bemenelte a hozzácsatlakozó nagyobb nagyságrendű S;--x+; fokozat U ,-_.-_.. alf okozatához csat lakozik. d<Cb eseitén analóg módon olyan elrendezésit kapunk, amelyre az jellemző, hogy y értéke azonos azzal a tehető legnagyobb értékkel, amely q értékére nézve egész számot ad, és hogy minden alsó fokozatban egy olyan szorzáfokozait van elhelyezve, amely egy információs bemeneten egy előző alfokozat osztói okozatának' maradék értékét kapja és ezt a maradék értéket q értékkel szorozza, és (k-x) hogy az Su-x fokozat egy U ( ._, alfokozatánalk a következő oezitófokozait maradék értéket jellemző információs bemenet a hozzárendelt (k-x+y) magasabbriendű Sfc_x + y fokozat U ; _, ; kiseblbrendű alfdkíozatámak ugyanazon információs bemenetével van Összekötve. Emeltett a ^ valamivel módosított művelat folyamán d>ib feltétel, adódik, amely a művetetet kis mértékben módosítja. Ez a változás abban áll, hogy az utolsó y alfokozatok minden fokozattan csupán egy szorzó és egy összegező fokozátíM kell hogy rendelkezzenek. Az osztónak ill. a q tényezőnek d érték helyett való alkalmazása azt okozza, hogy a felbontásit már kisebb értékeknél is elvégezhetjük, ill. hogy az értékek összegezése nem ad túl nagy közbenső értékeket. Mindkét esetben ezáltal jelentősen kisabb ráfordításira van szükség az egyes aMofcbzatakfoan anélkül, hogy ezáltal az egyszerűség és a berendezés könnyű ellenőrizhetősége csökkenne. A találmány tárgyát képező megoldást a következőkben ábrák és számpéldák alapján világítjuk msg közelebbről. Az 1. ábra a találmány szeirinti dekódoló 5 berendezés egy egyszerű felépítését •mutatja, . amelynél különösen a polinamikus mulitiiplikáció és a szintetikus osztás tekinthető át könynyen. A 2. ábra az 1. ábra szerinti dekódoló el-10 rendezés teljes ibioltóksémáját mutatja. A 3. ábra egy előnyös dekódoló berendezés blokksémáját ábrázolja. A 4. és 5. ábra a 3. ábra aiifokozatának két különböző típusát ábrázolja érintkezős kivi-15 télben. A 6. és 7. ábra a 3. ábra B alfofcozatáníak felépítését szemlélfbeti álltalános jellegű vázlatban logikai szimbólumokkal. A 8. ábra decimális számdk binániis számok-20 ká történő átalakításához szolgáló' berendezést mutat. Az 1. ábra 1024 =-1010 szám részére szolgáló dekódoló egy részét mutatja be, amely révén a találmány alapját képező alapelv kü-25 lönösien jól érzékelhető. E kapcsolási elrende^ zés szerinti berendezés működési módját számpélda alapján világítjuk meg. Az átalakítandó tízjegyű bináris száni értéke legyen LLLLOLOOLL = 979. 30 <'í—x ) Az S/£ -x fokozat mindegyik U j _, alfoko^ zartának — a könnyebb áttekinthetőség érdekében az 1—3. ábrákon az aillfokozatok az egyes fokozatban E-vel, a tiizes fokozatban ZS5 vei, a százas fokozatban H-val vannak jelölve — egy szervvel kell most rendelkeznie abból a célból, hogy a megelőző alfokozat által szolgáltatott P; értéket 2-vel multiplikálja ésezen<fi-x) kívül az ennek megfelelő a , , bemenő értekeiket (bináris O vagy L, amely a decimális rendszerben, amelyben az összes műveletet végrehajtják, 0-nlak, illtetve l-nek fieM meg} hozzáadják. Az egyes fokozatban ebből szár, 45 mázó első három közbenső érték, amely p/+iel legyen jelölve, a feníti példában p'1 = p 1 = a i «') = aC)=l, P'2 = P2 = 1 • 2 + 1 = 3, 50 p'3 = P3 = 3-2-|-l = 7. Mivel a p'i, p'2 és p'3 közbenső értékek a d = 10 értéket nem haladják meg, azok a pi, P2 és pa értékekkel megegyezőek. Ennek meg-55 felelően az E9 alfofcozátfoan az 1. kimienet, az E8 alfokozartfoan a 3 kimenet, az E7 alífokozatfoan a 7 kimenet van jelölve. Először az E6 ailfokbzatban a polinómikus multiplikáció alkalmazása révén p3^ból nyert p';+; = p'4 köz-60 benső érték vehet fél 10-től 15-ig terjedő értéket, legfeljebb a következő alfokozatokfoan szükséges húsz (O-tól 19-dg) vezeték a p'j+i közbenső érték részére. Ha a p'j+i közbenső értékeit jelző, 10-től 19nig terjedő kimenetek 65 egyikét jelölik ki, e közbenső érték a szin-3
