157695. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés egy számrendszer számértékének egy másik számrendszer számértékévé történő átalakításához

7 157695 3 tetikus oszitásmódszere szerint két kimenő érték­re vian (Mbontvia. Példánkban az E6 aifokozat­ban a p'4 közbenső érték részére, aimihéz a 26 számérték van rendélve, a 15-ös érték van fenntartva, és ez 'egy, egyesre és egy ötösne van felosztva. Az E5 alfokozat részéire P4 be­menő értékként az 5, míg a tizes fokozat Z6 alfö­kozatához az ,1, amihez a ÍO1 ^ 6 érték van ren­delve, átviteli és bemeneti változóiként van ve­zetve. A felbontás ezen alapelve, ami matemati­... (k-x+l) kailag p'y+í-b' J -d k x =(p'/+í — a ._; • • , (k-x+l) . . , , • •d)-b'--', dk ~ x + & l _ j • b'-J-d k -x+l ' összefüggéssel fejezhető iki, most mindkét foko­zatban — az egyes és „rfcizes fokozatban — a polmómükus multipMkáoió szerinti összegezés elviével együtt van folytatva. Az átvitelek a tizes fokozat mészére, tehát az 1 és Z6 alsó fokozatban a 2r, -l l 0 1 számértiéklkel, az 1 a Z5 alsó fokozatban a 25-ÍQ i számóntélkkel stb. tartalmazzák az új, a decimális rendszerbe transzformált bináris számot, amiiik kiindu­ló pontiként szolgálnak a keresett decimális szám. tizes, százas és ezres helyének megálla­pításához. A 2. ábrán az 1. ábra szerinti egész dekó­doló berendezés blokksémája van szemléltet­ve, természetesen csak háromjegyű számokj azaz 1000-es számok részére. Az új számérték egyes számjegyei minden fokozat utolsó al­f okozátáníak kimeneténél vannak feltüntetve. Az elrendezés jelentősen egyszerűsíthető, ha y>0 (y egész szám) esetén q= egésszá­by . mú hányados. Az egyszerűsítés p'y+í-b'-7 ­,á k-x _ (p . ; . + ( _ a (fc ~_^ +í) . q ) .foi-J . dk ~ x + (k-x+l) ._._ +a f _,_ y -b' J y • d" x+l matematikai ekvi­valencián alapul. Minthogy a q y növekedése esetén kisebb lesz, a polinómikus osztás sze­rinti felosztásit már p';+í kisebb értékeinél fo­ganatosíthatják és ezért csak a következő, egy értékkel magasabb rendű fokozathoz, amely­hez az átvitel tartozik, kell a by tényezőnél kisebb értéket a fokozat alsó fokozataiként rendelni, amiből az átvitel ered. Ekkor ter­mészetesen mindegyik fokozat utolsó y lailfo­kozatában kiesik a közbenső értékek felbon­tása; ezen alfokozatok most már a polinómi­kus multiplikációt hajtják végre és kontäkt­piramid vagy hasonló elrendezésű formában építhetők fel. A binárisból a decimális szá­mokká vialó átalakítás során y = 1 esetén legkisebb, egészszámú hányadosként q = iy == 5 adódik. A felbontás tehát már megtör­tént, ha egy közbenső összeg p';+/>5. A már előbb számpéldaként felhozott LLLLOLOOLL bináris számot - most' ismét ezen finomított elv szerint, amelyen a 3. ábra blokksémája alapul, kell transzformálni. Az egyes fokozat E7 alf okozatában, amelyhez a !27 -10° számér­ték van rendelve, a p'3 = 7 közbenső érték van felbontva. Miivel 7-27 -10° = (7—5)-27 -10" + 5-27.10°= 2-27.100+ 1 . 26- 101, az E7 al­fokozat 2 kimenete az egyes fokozaton belül van kijielöiive és lezen kívül a (tizes fokozaton belül a Z6 alfofcaZatala 26 számértékkel egy át­vitel van továbbítva. A dekódolása falyamíat e séma szerint folyik le tovább. Az A típusú alfokozatnak már nem szüksé­ges felbontást végeznie; felépítése és műkö­désmódja („egyesösszeadás") az 5. ábrából lát­hartó. A 6. ábra szerinti alfokozat .magyarázatá­hoz, ami NEMVAGY kapukból és egy negált kapuból Van feliépítve, újira feltételezzük, hogy (k-x) Pj = 2. a i _, = 0, és ez esetben feltéve, hogy az áram értéke 0, az áram hiánya Inet jelent, így csak a G4 NEMVAGY kapuhoz tartozó bemeneten van kót áram kijelölés, (kétszer 0), amiből e kapu kimenetén 1-as következik. Va­lamennyi többi kapu bemenetein vagy egy l-es és egy 0, vagy kétszer 1 van, s így kime­netükön mindenkor 0 van. A következő TO— TÜ NEMVAGY kapuktól csak a T4 kapu.be-10 15 20 25 SO 35 40 45 50 55 60 A 3. ábrán kétféle típusú alf okozat külön­böztethető meg. A B típusú alfokozat multi­plikációt, összeadást és felbontásit végez. Egy 15 egyszerű kiviteli alakot a 4. ábra mutat. Mű­ködési' módját példa iadapján világítjuk meg. Feltételezzük, l hogy a bemenő érték py = 2, í/c—X) tehát a J2 bemenet van kijelölve, a ._• = 20 0 értékű (ÜJ Mines kijelölve), így p'j+i = = 4<q = 5 lesz; a py+j kimenő érték ebben az esetben • egyenlő p';-+(-el, s így a 04 fci­(fc-X) menet van kijelölve. Ezzel szemben a ._, 25 =1, így az átkapcsoló érintkezők át vannak váltva (p'j = 5) és két áraimútikijelölés J2— D51—00 kimenet ,, , , —e 2— adódik. p/+i = p/+f— D52—ÜO 30 — / —-— \-q = 5—1-5 = 0 összefüggésnek \ q / \ / (k-x+l) megfelelően a 00 kimenet, valamint a :_ ,_k = Pj+i \ >= 1 összefüggésnek megfele­lően az átvitel részére szolgáló ÜO kimenet van kijelölve. A 6. és 7. ábrán egy vagy több, különböző logikai kapcsolat szerinti, úgymint NEMVAGY-iületve ÉS-, VAGY- és negált kapukból álló B 50 típusú alfokozat felépítésének további általá­nos lehetőségei vannak feltüntetve. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom