157687. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vinkanol előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1967. VIII. 23. (Rí—322) Közzététel napja: 1970. II. 06. Megjelent: 1971. I. 30. 157687 Nemzetközi osztályozás: C 07 d 57/06 Feltalálók: Dr. Clauder Ottó egyetemi tanár, Gesztes Lajosné gyógyszerész, Budapest Tulajdonos: Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt., Budapest Eljárás vinlkanol előállítására A vinkamin (a Vinca minor L. főalkaloidja) közismerten előnyös vérnyomáscsökkentő szer, amelyet az utóbbi években fokozódó mértékben alkalmaznak terápiás célokra. A találmány tár­gya eljárás az irodalomban nem ismert, új vin­kaminszármazéknak, a vinkanolnak előállítá­sára. Ez az új vegyület, amelynek kémiai szerkezete az I. képlettel ábrázolható, a vinkaminnál erő­sebb hipotenzív hatású és ez a hatás tartósabb; ezenfelül új hatáskomponens is jelentkezik: az agy vérellátása nagymértékben javul azáltal, hogy az agyi véredények tágulása az átáramló vér mennyiségét is jelentősen megnöveli. Részletes farmakológiai vizsgálataink szerint a vinkanol macskán az LD50 érték 5%-ánák meg­felelő dózisban (0,9 mg/kg) 60—70%-os, kutyán hasonló adag 35—45%-os vérnyomássüllyedést vált ki. A hatástartam macskánál az esetek 65'%-ában, kutyánál az esetek 25'%-ában 10 per­cen túl is fennáll. A vinkanol az általános vér­nyomásesés ellenére kutyán a láb és az agy vér­átáramlását fokozza, ami az említett árterületek nagyfokú érellenállás-csökkenésével magyaráz­ható. Az LD.50 érték 5%-ának megfelelő dózisban szisztémás alkalmazása esetén 90—100%-os, int­raarteriális alkalmazás esetén 150—170%-os vér­áramlás fokozódást vált ki a hátsó lábon. Az agyi keringés a fenti dózis szisztémás ada-10 15 20 25 S0 golására 15—20%-al, fele mennyiség (LD50 érték 2,5%-a) intraarteriális adására pedig 40—45'%­kal fokozódik. A vinkanolt a találmány szerint úgy állítjuk elő, hogy a vinkamont alkáliákkal kezeljük és a kapott (—)-l-etil[indolo(2,3-a)-l,2,3,4,6,7-hexa­hidrokinolizin]-l-ecetsavat komplex fémhidri­dekkel redukáljuk. A találmány szerinti eljárás gyakorlati kivite­le előnyösen az alábbi módon történhet: A vinkamont vizes vagy alkoholos közegben alkáliákkal (pl. nátronlúggal vagy nátriumalko­holáttal) kezeljük, ezáltal annak gyűrűs laktám­csoportja felhasad és az irodalomban szintén nem ismert, új (—)-l-etil-[indolo(2,3-a)-l,2,3,4,6, 7-hexahidrokinolizin] -1 -ecetsav továbbiakban röviden (—)-etilindolokinolizidin-ecetsavnak ne­vezve; (a)D 20 =—146° (c=0,47 CHCL 3 -ban) ke­letkezik; ezt a savat azután komplex fémhidri­dekkel pl. litiumalumíniumhidriddel kezeljük, akkor az oldallánc végén levő karboxilcsoport meglepő módon nem a várakozásnak megfelelő primer alkoholcsoporttá redukálódik, hanem az indolgyűrű nitrogénatomjával spontán intramo­lekuláris gyűrűzáródás következik be és vinka­nol keletkezik. Az (—)-etil-indolokinolizidin­-ecetsavnak vinkanollá való redukciója szintén sztereospecifikus és kizárólag a hidroxilcsopor-157687

Next

/
Oldalképek
Tartalom