157686. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízgőzáteresztő hajlékony lapok előállítására
9 157686 10 Az első réteg anyagát képező pépet ezután szétterítjük a hordozófelületen, majd közvetlenül erre rávisszük vékonyabb rétegben a másik pépet; ezek az eljárás (40) és (41) lépései. Az így bevont hordozólapot az eljárás e lépésében megfelelő feszítés alatt tartjuk és bevont felületével lefelé fordítva simán bemerítjük vízbe és (pl. 20 C° hőmérsékletű) vízzel mossuk mindaddig, míg a poliuretán teljesen ki nem csapódik az oldatból és a-dimetilformamidot teljesen eV nem távolítjuk. Az eljárás e lépéseit a folyamatábrán (50) és (55) számokkal jelöltük. A nátriumklorid még visszamaradt részét azután melegített 60 C° hőmérsékletű vízzel való kilúgozás útján eltávolítjuk és a koagulált lapot, a bevonatréteggel most már felfelé fordítva, megszárítjuk, ügyelve arra, hogy a hevítés ne legyen oly mértékű, hogy a hordozólap meggörbüljön. 120 C° hőmérsékletű szárítószekrényben 20 perces szárítás általában megfelelőnek bizonyul. Az eljárás e lépéseit a folyamatábrán (60) és (65) számokkal jelöltük. A fenti módon kialakított lapszerű terméket szárítás után óvatosan leválasztjuk a hordozólapról. Ez az eljárás (70) lépése. Ez a leválasztás általában könnyebben hajtható végre az anyag még meleg állapotában. A fent leírt eljárással kapott lapnak az a felülete, amely a hordozólappal volt érintkezésben, leválasztás után rostszerű vagy a kikészített bőr húsoldalára hasonlító külsőt mutat. A hordozólapot azután az újbóli felhasználást lehetővé tevő kezelésnek vetjük alá, majd viszszavisszük az eljárás (25) lépésébe, újbóli felhasználás vagy visszanyerés céljából. A kapott terméket azután ellenőrizzük és minőségi vizsgálatnak vetjük alá [az eljárás (75) lépése], majd amennyiben megfelel a minőségi követelményeknek, kívánt esetben a fentebb említett módon további bevonatrétegekkel láthatjuk el és/vagy felületi kikészítő műveletnek vethetjük alá, dimetilformamiddal való bepermetezés és megszárítás útján. Ez utóbbi műveletet a 9976/66 sz. brit szabadalmi bejelentés leírásában ismertetett módon végezhetjük [az eljárás (80 lépése]. E művelettel a terméknek a jó minőségű borjú-barkásbőrre hasonlító külső megjelenést adunk. Kívánt esetben azonban más, alább ismertetendő kezelési műveletnek is alávethetjük a terméket. (20) lépés: A töltőanyag őrlése. Kielégíthető eredményeket kapunk, ha a szemcsék többségének átmérője 4 ps 20 mikron közé esik; az előnyös átlagos szemcseátmérő 13 + 4,5 mikron (standard eltérés: 1). A nátriumklorid szemcseméretét fotoextinkciós szedimentométerrel mérjük (az Evans Electro Selenium Limited „Model No. 41" gyártmánya; használati utasítása a H. E. Róse által az „Engineering" 1950. márc. 31. és ápr. 14., valamint „Nature" 169, 287, 1950 számaiban leírt eljáráson alapul). Ügyelni kell arra, hogy a vizsgálat során alkalmazott szuszpenzióban a szemcsék ne aggromerálódjanak; ez oly módon biztosítható, hogy a szuszpenziót ultrahang-rezgéseknek vetjük alá; ez a behatás azonban természetesen nem lehet olyan nagyfokú, hogy maguk a szemcsék is szétessenek, csupán az esetleges agglomerátumok szétesését kell biztosítani. Az őrlést oly módon végezzük, hogy a nátriumkloridot oly őrlőberendezésben keringtetjük, amely a kívánt szemcseméretnél általában valamivel durvább szemcséket hoz létre" az őrleményt osztályozóberendezésbe vezetjük és a kívánt méretű szemcsék elkülönítése után a túlságosan durva szemcséket visszakeringtetjük az őrlőberendezésbe. A művelet előnyös beállítása esetén a teljes őrlemény kb. 50%-át keringtetjük vissza újbóli őrlésre. Az őrlőberendezés pl. olyan rendszerű lehet, hogy két koaxiálisán elhelyezett tárcsát különböző sebességgel ellenkező irányban forgat és mindegyik tárcsán a másik tárcsa felé kiálló fogak vannak koncentrikus körökben elrendezve oly módon, hogy az egyik tárcsán levő fogak a másik tárcsa fogainak térközeibe essenek.A megőrölt töltőanyag tehát oly nátriumklorid kristályokból áll, amelyek nedvességtartalma nem haladja meg" a 0,2—0,4 súly%-ot; ezekhez a kristályokhoz 0,4—0,7 súly% mennyiségben egy együtt leválasztott mészből és szilíciumdioxidból álló aggregáció-gátló anyagot (pl. a „Microcal 160" védjegyzett nevű kereskedelmi terméket) adunk. Az így megőrölt nátriumkloridot lezárt edényekben, száraz légkörben tároljuk, oly módon, hogy a só-őrlemény nedvességtartalma ne lépje túl a 0,2—0,4 súly%-ot, hanem előnyösen e körül az érték körül legyen. (25) lépés: A hordozólap előállítása. A hordozólap pórusos műanyag-lemez, amelyet oly módon állítunk elő, hogy a Ziegler-elj árassal készült nagy sűrűségű polietilén-port egyenletes rétegben szétterítjük egy sima fémfelületen, majd az így szétterített réteget hordozó fémfelületet egy megfelelő hevítőberendezésbe visszük, ahol a műanyag-szemcsék lappá zsugorodnak össze. Az így kapott zsugorított lemeznek az a felülete, amely a sima fémfelülettel volt érintkezésben, simább, mint a másik felület; a találmány szerinti lapszerű terméket ezen a simább felületen alakítjuk ki. Az így kapott hordozólap 56 cm széles, 1,70 + 0,01 mm vastag, percenkénti levegőáteresztőképessége 20 cm sztatikus vízoszlop-nyomás alatt 500+100 liter, súlya 1,23 kg/m2 . (31) — (36) lépés: Az alapréteg és a bevonatré-* teg anyagául szolgáló pépszerű keverékek elké-60 szítése. A találmány szerinti vízgőzáteresztő, hajlékony, szintetikus bőrszerű lap alapanyagát poliészter-alapú poliuretán képezi; ez az anyag az alábbi módon állítható elő: 10 15 20 25 30 35 40 45 50 65 5
