157623. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mikroporózus vízgőzáteresztő fóliák előállítására
3 157623 4 adott esetiben kénessawal vagy annak sóival, valamint más formaldehiddel reagáló vegyületből ismert módon állítunk elő, vagy az a) és b) komponensekből előállított koagulált felületi képződményeket a szintetikus cserzőanyagok vizes oldatával utánkezeljük. Azt találtuk, hogy ez az eljárás lényeges mértékben javítható, oly módon, hogy az oldószer kimosásához a d) pontban víz helyett mam-oldászierlből, célszerűen vízből, és oldószerből álló keveréket használunk. A „nem-oldószer" kifejezésen olyan folyadékot értünk, amely a poliuretánofcat nem oldja, azonban a poliuretánoik oldószerével elegyedik. Oldószerként célszerűen dimdtilformamidot alkalmazunk. A terméket formaadás után általában 1/2—20 percig nedves levegőn állni hagyjuk. Ez a lépés azonban el is maradhat. Az oldószer kimosásához több oldószer- nem-oldószer keverékből álló fürdő — ebben az esetben az oldószer-koncentráció fürdőről fürdőre csökken — alkalmazható. Az első fürdő előnyösen kb. 80% oldószert és 20% vizet, az utolsó majdnem vagy kizárólag nem^oldószert tartalmaz. A) komponensként olyan poliuretánkarbamidok használhatók, amelyek ureitán kötések mellett még —R'—NH-CO-NH-csopoirtokat tartalmaznak, amelyek adott esetben pl. a következő csoportok egy részét képezik: —R'—NH-CO-NH—R— —R'—NH-CO-NH —NH-CO—R— —R'—NH • CO • NH —NH - CO • NH—R— —R'—NH • CO • NH —NH • CO - O—R— —R'—NH • CO • NH • N—R— Alkil -R'—NH-CO -NH-N CH2—CH2s SCH 2 —CH 2 N —R'—NH • CO • NH • NH • CO • NH • R'— —R'—NH-CO-NH-NHCO • NH • NH • CO • NH—R'— ahol R' szerves diizocianát kétértékű gyökét, és R ugyancsak kétértékű szerves gyököt jelent. Ilyen csoportok előállíthatók pl. izociamáitcsoportofc kétfunkciós lánohosszabbítószarekkel való reagáltatásakor, amelyek nitrogénatomokhoz kötve izocianátokkal szemben reakcióképes hidrogénatomokat tartalmaznak, pl. primer (di)-naminok, hidrazin, karbohidrazid, (di)-thidrazinok, (di)-hidrazidok, (dij-szemikarbozidok vagy . (di)-karbazinészterek. Víz kétfunkciós lánchoszsziabbítászerként való alkalmazásakor is —R'— —NH • CO • NH—R'^ típusú karbamidcsoportok alakulnak ki. Ezeket az elasztomer poliuretánkarbamidofcat ismert módon állíthatjuk elő. Nagyobb molekulasúlyú, lényegében lineáris, láncvégi hidroxilcsoportofeait tartalmazó, 500—5000 közötti molekulasúlyú polihidroxilvegyületóket és adott esetben további kismolekulasúlyú diálkoiholakat 5 diizocianátdk feleslegével először láncvégi izo. cianáticsoportoíkait tartalmazó előaddufcttá, majd azt vízzel vagy a választott reakció-körülmények között kétfunkciós vegyületekkel, amelyek izocianátokkal szemben reakcióképes hidrogén-10 atomjaikat nitrogénatomokhoz kötve tartalmazzák, reagáltatjuk. A diótokkal szembeni sokkal nagyobb reaktivitás és reakciósebesség miatt ezt a Mnchosszabbítási reakciót erősen poláros, vízoldható, 100 C°-nál magasabb forráspontú 15 oldószerekben hajtjük végre. Ilyen poliuretárakarfoamidoldatok előálltíása pl. a 888 766, 1123 467, 1150 517, 1154 937 sz. német szabadalmi leírásokban, az 1 161 007, 1 183 196, 1 186 618 sz. német közzétételi iratokban a 649 619, 646 637, 658 363, 664 344, 664 346, 666 208 sz. belga szabadalmi leírásokban, az 1 360 082, 1 371 391, 1 383 077 sz. francia szabadalmi leírásokban, • valamint a 2 929 803, 2 929 804, 3 040 003 sz. USA szabadalmi leírásokban megtalálható. 20 25 30 S5 40 45 S0 55 60 65 Nagyobb molekulasúlyú, lényegében lineáris, láncvégi hidroxilcsoportokat tartalmazó polihidroxüvegyületként poliészterek, poliészteramidok, poliéterdk, poliacetálok, polikarbonátok^ vagy poli-N-aakiluretánok ill. ezek keverékei használhatók, valamint olyan vegyületek is, amelyek észter-, éter-, amid-, uretán-, N-alkiluretáncsoportokat tartalmaznak, és molekulasúlyúk 500—5000 között, olvadáspontjuk pedig célszerűen 60 C° alatt, célszerűen 45 C° alatt van, mivel különben 0 C° körüli vagy az alatti hőmérsékleten a késztermékek könnyen —• a tulajdonságok nein kívánatos megváltozása közben — túlságosan megkeményednek. Különösen alkalmasak az adipinsavból és adott esetben diaikoholok pl. etilónglikol, propilénglikol, 1,4-butándiol, 2,2-dimetilpropándiol, l,64iexándiol, bisz-hidroximetilciklohexán keverékeiből, célszerűen öt vagy több szénatomos diolokból vagy diol keverékekből előállított poliészterek, mert az ilyen poliésztereknek viszonylag jó a hidrolízissel szembeni ellenállásuk. Kaprolakiton és dietilémglikol polimerizációjávai előlállított szűk molekulasúly eloszlású poliészterek ugyancsak alkalmazható kiindulási anyagok. Poliéterefcből, célszerűen politetrametilénéterdioloikból, amelyek adott esetben keverók-poliéterként (kis mennyiségű propilénoxid vagy epiklótfhidrin kokondenzálásával) is vagy végcsoport módosítás, pl. az OH-csoportok kicserélése —O-CO-N (alkil)-CH2 -CH 2 -OH-csoportra, útján is felhasználhatók, 'hidrolízissel szemben kitűnő ellenállófcépességű poliuretánkarbamidoik állíthatók elő. Lángálló végtermékek előállításához láncvégi OH-csoportokat tartal-2
