157578. lajstromszámú szabadalom • Eljárás "tuberaktin" elnevezésű antibiotikum előállítására
g 157578 10 nagy molekulasúlyú szennyezések elkülönítése érdekében, majd savat adunlk hozzá, kondenzáljuk, és szerves oldószert, így metanolt vagy acétont adunk hozzá, aminek eredményeként a tüberaktint savas sójának alakjában kapjuk. A nyers tuiberaktin savas só tisztítása céljából a sót vízben oldjuk, majd hidrofil oldószert, így metanolt, etanolt, aoetont, metil-celíoszolvot, dioxánt, tetralhidroíuránt vagy. hasonlót vagy ezek elegyét adjuk az oldathoz, majd ismételten átkristályosítjúk. ,Egy további elkülönítési mód abban áll, hogy a nyers termékeket oszlopkromiatográfiás elválasztásnak vetjük alá olyan megfelelő hordozóanyagon, így kationeserélő gyantán, sziliikagélen, porított cellulózon és hasonlón, amely hatásos a tuberaktin finomító elkülönítése szempontjából. A tuber-' aktin-frakeiókat - elkülönítjük, kondenzáljuk, majd a tüberaktin-sót oldószerrel kioldjuk. A tuberaktin-só tisztításának egy előnyös módja abban áll, hogy a só tömény vizes oldatához fölös- mennyiségben vizes trietilaminszulfát-oldatot adunk. Az így képződött tuberafctim-szúMáthoz ' 'nagymennyiségű metanolt, acetont vagy hasonló hidrofil oldószert adunk, aminek eredményeként a , tuberaktin-szulf át leülepszik. Ezt. a folyamatot többször megismételve tiszta tüberaktm-iszulfátlhoz jutunk. A találmány szerinti eljárással előállított tuberaktin fizikai és kémiai tulajdonságai a következők: (1) Talált elemzési eredmény: C 35,64%, H 5,96%, N 17,14%. A tüberaktint szulfát alakjában elemeztük. , (2) Elméleti elemzési eredmény: C.85,41<>/o, H 5,i94%, N 17,01%. (3) Molekulasúly: ' 482 (szűréssel meghatározva). (4) Összegképlet: Tuberaktin-szulfát: C17 H 32 ;N 7 0 9 • H2 SO á (.kísérleti értékék és molekulasúly alapján meghatározva). (5) Olvadáspont: A tuberaktin-jszulfátniák és -íudrokloridnak nincs határozott olvadáspontja. Szulfát: 2O3—2i08 C° (elszíneződés) 241—246 C° (bomlás) : Hidroklorid: 180 C° (elszíneződés) .222—2i2S C° (bomlás) (6) Fajlagos forgatóképesség: Tuberaktin-szulfát: [a ] zs D = — 33° (c •= 1%, H2 0). (7) Ultraibolya abszorpciós spektrum: A tuberaktin-szuMát spektruma (koncentráció: 30 y/ral) la következő: lmax = 268 'm/i; >Ei°m .= 310 {vizes oldatban) Kax = 268,5. m/x; Ei'm = 250 (0,1 n HCl oldatban) lmax = 285,5 m/x; E^'m = 180 (0,1 n NaOH oldatban). A tuberaktin ultraibolya abszorpciós spektrumát az 1. ábrán mutatjuk be. (8) Infravörös abszorpciós spektrum: A spektrumot (KBr tablettával meghatá-5 rozva) a 2. ábrán mutatjuk be, amelyben megfigyelhetjük, hogy az elnyelési zónák a következő hullámszámoknál vannak: 3200; 1715 (váll); 1670; 1500; 1225; 1070' és 715 cm-1 . ' . 10 A ' tuberaktin-hidroklorid infravörös abszorpciós spektrumában (KBr-tablettávai meghatározva) a következő hullámhoszszaknál mutatkoznak elnyelési zónák: 3250; 3050 (váll); 2920 (váll); 1710 (váll); 15 1660; 1630 (váll); 1500; 1315; 1223, ill. 1040 cm-1 . (9) Oldhatóság különböző oldószerekben: • A tuberaktin szervetlen sói, így hidrdkloridjai és szulfátjai könnyen oldhatók, víz-20 ben, azonban csupán csekély mértékben oldhatók vagy. nehezen oldódnak különböző szerves oldószerekben, így metanolba, etanolban, m-butanolban, acetoriban, metilceiloszolvban, ,tetrahldrofurániban, di-2g oxánban és hasonlókban. (10) Színreakciók: Mnhidrin-reaíkíció és Sakagucíhi-reakció: pozitív." Erlicftureakeió, Pauli-reakció és izatin-re-3(1 ' akció: negatív. (11) A bázisos, savas és semleges tulajdonságok megkülönböztetése: Bázisos tulajdonság: pkai •= 7,25 pka2 = 10,3 35 (12) Szín-tulajdonságok: / A tuberaktin hidrokloridja és szulfátja fehér színű. ' A találmány szerinti eljárással előállított tu-40 beraktin antitulberkulotikus tulajdonságú, és a fentebb . említett négy élemet, vagyis szenet, hidrogént, nitrogént és oxigént tartalmazza. Ultraibolya elnyelési spektruma 268 m^-aiál mutat maximumot; ninhidrin- és Siakaguchi.- reakciója .pozitív; hidrolízisekor aminosavak keletkeznek; peptid-jellegű antibiotikum. A tuberaktinhoz hasonló ismert antibiotikus vegyületekként az -alábbiakat említjük meg: 50 Viomycin; Phthiomycin {Maeda et al, J. of Antibiotics, Ser. A 6 (4), ,18,3 (1953); 3096/1955 sz. közzétett jiaipán szabadalom); Vinactine (2 633 445 sz. amerikai szabadalom); Capreomycin (W. M. Stark et al, Antimicrob. Agents and Chemoth., 201 (1962)]; Alboverticülin [Maeda et al, J. of Antibiotics, IIA, 30 (1958)]. A tuberaktin ezektől az ismert antibiotikumoktól lényegesen különbözik, amit az alábbi összehasonlítások bizonyítanak: (la) Összehasonlítás Viomycin-nel A 3. ábra a Viomy cin-szulfát és a tuberaktin-szulfát vékonyréteg-kromatogramjait mutatja 65 szilikagél adszorbensen {Merek-féle Silicagel 5
