157554. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üvegből készült testek külső felületének kalibrálására és/vagy ilyen testek edzésére, valamint az eljárás megvalósítására alkalmas készülék
157554 6 a diagramban meghatározott hőmérsékleti értékek irányadák, hanem a viszkozitásra vonatkoztatott úgynevezett tipikus értékek [Merkblatt GIT 7 (1963) Haft 12, „Typische Temperaturen von Glas"]. Figyelembe kell venni továbbá, hogy a megadott hőmérsékleti értékek egyrészről az alakítószerszám, 'másrészt pedig az idomdarab szempontjából a teljes keresztmetszetien vett középértékek. Magától értetődik, hogy pl. a következőkben leírt kiviteli változatban a hőmérsékleti kiegyenlítődés a közvet-. len érintkező szakaszban gyakorlatilag, azonnal bekövetkezik, a távolabbi szakaszokban pedig megfelelő késleltetessél. A 152 68:1 sz. szabadalom szerinti eljárásban (I diagram) az idamdarab hőmérséklete az alakítószerszálmmal való érintkezés pillanatában (jelenleg 0) a felhasznált anyag alsó megmunkálási tartományaiban van, míg az alakítószerszámot az anyag alakítási határának felső hőmérsékletére hevítjük fel. Az érintkezés után az idomdarab folyamatosan a szerszámra történő hőleadás útján viszonylag gyorsan lehűl, míg a szerszám hőmérséklete megfelelően .emelkedik mindaddig, amíg — legalább az érintkezési szakaszban — a hőmérséklet-kiegyenlítődés be nem következik. Ezt követően a környezetbe történő hőleadás útján az együttes lehűlés döntő szakasza kezdődik a szerszámra és az idomdarabra vonatkozóan, melynek során s kalibrálás és/vagy nemesítés végbemegy. Kb. 50—70 C°-fcal való lehűlés után (az alakítószerszám kiinduló hőmérsékletéhez viszonyítva) a kalibrált lidomdarabot közvetlenül a tela es beszorulása előtt lehet kiemelni. A kiemelés pillanatát a diagramon tg-vei jelöltük. Mivel ennek a pillaniatnalk a megállapítása nem könnyű - és túl korai kiemelés esetén a kívánt hatást nem érjük el, általánosságban oélszerű a lehűtést valamivel tovább végezni és az alakítószerszámot újból felmelegíteni, hogy a szilárdan fekvő idamdarab kiemelését lehetővé tegyük. A fentiekben ismertetett eljárást a II és III diagramon szemléltetjük. A fentiekben ismertetett eljárással ellentétben a II diagram szerinti eljárási változatnál az idomdaraibot nem melegítjük fel a megmunkálás alsó határa körüli hőmérsékletre. Az idomdarab hőmérséklete az alakiítószerszámba való bevezetése során, vagyis a nulla időben, 350 C°, ami a megelőző előalakításá műveletből származik és minden további nélkül valamivel magasabb vagy alacsonyabb is lehet, így pl. szobahőmérsékleten, amennyiben a kalibrálás és/vagy nemesítés nem közvetlenül kapcsolódik az előalakít ási eljáráshoz. Az. alakítószerszám kiindulási hőmérséklete - 0 időiben ennél az eljárási változatnál olyan magas, hogy a végbe• menő hőmérsékleti kiegyenlítődés során az idomdarab és az alakítószerszám hőmérséklete kb. 670 C° legyen. Ezt követi az idomdarab és szerszám együttes lehűlési folyamata 570 C°-ig, majd ezután az alakítószerszám felmelegítésével és az idomdarab hűtésiéivel tE időpontban az idamdarab kiemelése lehetővé válik. A fenti eljárási változattól a III diagramon szemléltetett változat lényegileg abban különbözik, hogy az utóbbi esetben az idomdarabot az alakítószerszám felmelegítése előtt vezetjük be abba és azokat együttesen hevítjük fel. A diagramon azt az esetet szemléltetjük, amikor az idomdarab és az alakítószerszáni 0 időpontban, vagyis az érintkezés pillanatálban szobahőmérsékleten vannak. Folyamatos üzemelés és azt közvetlenül megelőző előalakítás során természetesen az idomdarab és az alakítószerszám kiinduló hőmérséklete valamivel magasabb is lehet és nam kell kezdettől fogva egymással egyezniük. Amikor az alakítószerszám melegítése következtében ez a szerszám és az idomdarab együttesen a 670 C° hőmérsékletet elérte, következik az együttes lehűlés kb. 100 C°-teil, mire az alakítószerszám újbóli felmelegítésével és az idomdarab lehűtésével utóbbi kiemelése lehetővé válik. A fentiekben ismertetett két utóbbi kiviteli változat megvalósításához egyszerű készülék alkalmas, melyet példaként a rajzok 2. ábrája kapcsán, mint üvegcsövek végrészén képzett kúpos illesztőfelületek kalibrálására és/vagy nemesítésére alkalmas készüléket ismertetünk. Az 1 alakítószerszám kúpos hüvelyként „Inconel" védjeggyel forgalomba hozott niklkelötvözetből készül, mely a hengeres 2 hüvelyen hosszabbításként foglal helyet. Ez utóbbi a 3 fenéklappal van összekötve. Az 1 alakítószerszámon annak külső falán a „Thermocoax Ne" védjeggyel forgalomba hozott anyagból készült, az alakítószerszám felfűtését szolgáló 4 fűtőtekercs megfelelően kialakított horonyban fekszik. Jó kalibrálási eredmények biztosításia érdekében az 1 alakítószerszám részére a rendszeres és egyenletes hőeloszlás biztosítása igen jelentős. Ezt a 4 fűtőtekercsek egyenletes menetmagasságával és továbbá azzal biztosíthatjuk, hogy nem az egész fűtött szakaszt, hanem annak csak középső részét használjuk fel a kalibráláshoz. Bizonyos meghatározott célokra egyenetlen hőeloszlás is szükséges lehet, így pl. amennyiben a kalibrálandó testen egy ponton kis mértékű (néhány 0,001 mm nagyságrendű) domborítást akarunk kialakítani, vagy ha az idomdarabon egy feszültségi szakaszt (pl. mint törési helyet) akarunk biztosítani. A 4 fűtőtekercs táplálása a két 5 vezetéken keresztül történik. Az 1 alakítószerszám hőmérsékleti alakulásának figyelemmel kísérésére megfelelő helyen ternioelektromos 6 hőérzékelőt alkalmazunk. Megfelelő ikapcsolásokon keresztül, melyéket külön nem ábrázolunk, annak mérési értékeit a folyamaitok automatikus vezérléséhez — a fűtőáram be- és kikapcsolásához, az idomdarab bevezetéséhez és kiemeléséhez — használhatjuk fel. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
