157554. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üvegből készült testek külső felületének kalibrálására és/vagy ilyen testek edzésére, valamint az eljárás megvalósítására alkalmas készülék

157554 8 Az 1 alakítószerszám lehűtésének meggyorsí­tására az 1 alakítószerszáim felé néző nyílások­kal beállított, gyűrű alakú 7 vezetéket alkal­mazunk, melyen keresztül nyomólevegőt fujtat­hatunk az 1 alakítószeirszámra. Az elhasznált 5 levegő iá 8 köpeny alsó részén kialakított nyí­lásokon át távozik. Az idomdaraibot is, ameny­nyiben az üreges és átmenetileg nyitott, ugyan­csak nyomólevegő segítségével hűlhetjük, me­lyet a .3 fenéklap közepén egy nyíláson keresz- io tül vezetünk be. A 9 idomidarab egy üvegcső csonkakúp alakú végdarabja. Példa: Í5 A fentiekben leírt készülék segítségével pl. az 1. ábra III diagramján szemléltetett kalibrá­lás a következőképpen megy végbe: A .megközelítő kívánt mértékre előalakított 20 idomdarabot, pl. a „Duran 50" védjeggyel for­galomba hozott fcészüléküvegből készült csövet, melynek 9 kúpos végrészét kell a külső oldalon kalibrálnunk, szobahőmérsékleten kézi úton vagy automatikusan fölülről függőlegesen bele- 25 helyezzük az ugyancsak szobahőmérsékleten le­vő, 2. ábra szerinti 1 alakítószerszámbia. A szer­számot 10—15 másodperc alatt 67:0 C°-ra hevít­jük fel, majd 100 C°-kal lehűlni hagyjuk, elő­nyös módon a 7 vezetéken keresztül hűtőlevegő befuvatása útján. Ezt követően az alakítószer­számot ismét felmelegítjük, az idomdarab egy­idejű lehűtése mellett és így azt néhány másod­perc múlva kiemelhetjük. Az idomdarabnak a megközelítő kívánt mé­retre való előtalalkítása a szokásos melegalakítási eljárások egyikével történhet, így pl. megfelelő görgők alkalmazásával forgó padon történő megmunkálás útján, és ennek során nyomó­levegő befuvatásával vagy centrifugális erő se­gítségével lehet kitágításokat létrehozni. Ennek során már lehetőség szerint a legnagyobb mér­tékben meg kell közelíteni a végleges mór eteket. Az idomdarab toleranciája a kívánt 'méreteikhez viszonyítva általában 0,01 mm-es nagyságrend­ben mozoghat, ami a szokványos melegalakítási eljárásokkal még éppen elérhető. Amennyiben az eltérések nagyobbak lennének, a kívánt pontosságra való kalibrálás adott körülmények között lépcsőzetesen történhet és ennek során a szükséges eljárást különböző alialkítószerszámok igénybevételével többször egymásután kell el­végezni. Az alakítószerszámiba bevezetésre kerülő idomdarab már a kívánt végleges pontosságú mérettel rendelkezhet, a találmány szerinti el­járást nem kalibrálás, hanem nemesítés cél­jából kall végrehajtani. Ennek során pl. egy mélyebb hőmérsékletű,' illetve nagyobb kiter­jedésű hűtési tartomány alkalmazásával, mint azt az 1. ábra szerinti diagramok szemléltetik, az üvegből készült test edzését biztosíthatjuk, vagy pl. egy csupán gyűrű alakú melegítési sza- g5 kasz beállítása mellett, melyet csupán egyetlen hűtőtekercs alkalmazásával létesíthetünk, az üvegtest inhomogén állapotát alakíthatjuk ki, melyet példaképpen törési helyként alkalmaz­hatunk. Az alakítószerszáim felmelegítése elektromos ellenállás fűtéstől eltérő egyéb módon is végez­hető, pl. Mng segítségével, vagy induktív úton. A melegítési és lehűtési idők hosszabbak vagy rö­videbbek lehetnek, mint laz 1. ábra diagramjain feltüntetett értékek, a megmunkált idomdarab alakjától és méretétől függően. így példáiképpen egy tömör test esetében lassúbb felmelegítés szükséges, mint üreges testnél, lehűtése is las­sabban megy végbe már csak lazt is figyelemibe véve, hogy belülről nyomólevegő segítségével történő hűtés 'ebben az esetben nem alkalmaz­ható. Figyelembe kell venni általánosságban, hogy a hőmérsékleti folyamat (a hőmérséklet­-változás nagysága és gyorsasága) az idomdarab alakjához, méretéhez és anyagához, valamint a kívánt elérendő hatáshoz kell hogy alkalmaz­kodjon. Szükség esetén a legmegfelelőbb és legcélszerűbb munkakörülményeket néhány elő­zetes kísérlettel állapíthatjuk 'meg. 30 35 40 45 50 55 60 Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás üvegből vagy üvegszerű anyagból készült testek külső felületének kalibrálására és/vagy ilyen testek nemesítésére, melynek so­rán a kívánt méretet (megközelítő méretre elő­alakított testet vagy test-részt külső felüleltével egy matricaszerű fémes anyagból készült ala­kítószerszám formázó felületére illesztjük és az alafcítószerszárnmal együtt .magasabb hőmérsék­letről alacsonyabb hőmérsékletre hűtjük, azzal jellemezve, hogy a szerszámot az üvegszerű anyag megmunkálási határa alatt lévő (cca. 780 C°) és az alakítási határ fölött lévő (480—-800 C°) vagyis a megmunkálási és az alakítási határ között lévő .közbenső hőmérsékletre (590—780 C°) melegítjük; az alakítandó testet az alakítási határ (480—590 C°) alatt lévő hőmérséklettől az előmelegített szerszám hőmérséklete alatt lévő hőmérsékleti értékre melegítjük elő; a testet bevezetjük a szerszámba vagy mind a testet mind pedig a szerszámot az alakítási határ alatti és az alakítási batárba eső hőmér­sékleten (480—590 C°) tartjuk és a testet ilyen módon vezetjük he a szerszámba; a részeket közösen a közbenső hőmérsékleti határon (590<— 780 C°) belüli hőmérisékletre melegítjük; azután a testet és a szerszámot a közbenső hőmérsék­leti határban (590—780 C°) a hőmérsékleti ki­egyenlítődés ^megtörténte után közösen az ala­kítási határ hőmérsékletére (480—590 -C°) hűt­jük le; a szerszámot a közbenső hőmérsékleti határban lévő (590—780 C°) hőmérsékletre is­mét felmelegítjük; és végül a testet adott eset­ben az alakítási határon belüli hőmérsékletre való lehűtés után (480—590 C°) a szerszámból kiemeljük. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom