157554. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üvegből készült testek külső felületének kalibrálására és/vagy ilyen testek edzésére, valamint az eljárás megvalósítására alkalmas készülék

157554 nel" védjeggyel forgalomba hozott anyagokból készült szerszámok. A fentiek szerint a bejelentés tárgya üveganyagból készült testek külső felületének kalibrálására és/vagy ilyen testek nemesítésére vonatkozó eljárás, melyet az jellemez, hogy a legalább megközelítően a kívánt méretre előalakított testet vagy testrészt, melynek külső felülete a matricaszerű, fémes anyagból készült alakító-szerszám formázó felületére felfekszik, az alalkítószerszámmal együtt az üveganyag alakítási és megmunkálási határa közötti hőmérsékletről az alakítási határon vagy az alatt fekvő hőmérsékletre lehűtjük. Bejelentésünk tárgya továbbá az ismertetett eljárás kivitelezéséhez alkalmas készülék is, melyet matrica alakú fémes alakítószerszám, továbbá a szerszám fűtésére, adott esetiben pedig a szerszám és/vagy a benne levő idomdarab lehűtésére is alkalmas eszközök jellemeznek. Az eljárás során abból az állapotból indulunk ki, melynél a kalibrálandó, illetve nemesítendő idomdarab külső felületével az alakítószerszám formázó felületére fekszik fel, amelynek során mind az idomdarab, mind pedig az alakítószerszám legalább a kölcsönös érintkezés szakaszában az üveganyag alakítási határa és' megmunkálási határa közötti hőmérséklettartományban van. A 152 681 számú szabadalom szerinti eljárásnál ezt az állapotot úgy érjük el, hogy éppen csak az említett közibenső tartomány feletti hőmérsékletre •melegített testet vagy testrészt valamivel a fenti középső tartomány alatti hőmérsékletre melegített szerszámba vezetjük és ennek során az érintkezés után a szerszám és az idomdarab közötti hőmérséklet-kiegyenlítődés következtében azok a 'megmunkálási határ és az alakítási határ közötti hőmérsékletre kerülnek. Ez az eljárási mód különösen akkor bizonyult előnyösnek, ha üreges test alakú idamdaraibot belső gáznyomás segítségével viszünk fel az alafeítászierszám formázó felületére. Amint azonban megállapítottuk, a, találmány célkitűzését akkor is megvalósíthatjuk, ha a kiinduló állapotot más módon hoztuk létre. így pl. az üvegből készült test hőmérséklete, abban a pillanatban, amikor külső felülete az alakítószerszám formázó felületére kerül, magasabb helyett azzal egyenlő vagy alacsonyabb is lehet, mint az előzetesen felmelegített alakítószerszámé. Bizonyos esetekben toválblbá az alakítószerszámot nem kell előre felmelegíteni, hanem lehetséges azt az idomdaraibíbal együtt szobahőmérsékletről, vagy annál valamivel magasabb hőmérsékletről az üveganyag alakítási határa és megmunkálási határa közötti hőmérsékletre felhevíteni. Bármiképp hozzuk létre a kiinduló állapotot, a kívánt hatás elérése érdekében mindig az irányadó, hogy az alakítószerszám és az abban elhelyezett, külső felületével az alakítószerszám formázó felületére felfekvő idomdarab együttes lehűtésének csatlakozó fázisa az alakítási tartományban vagy alatta levő hőmérsékleten történik-e. Lehetőség szerint a lahűtési folyamatban lét-5 rejövő kalibráló és/vagy nemesítási hatás abban van, hogy az említett eljárás során a lehűlő fémes alakítószerszám nagyobb hűlési kontrakciója következtében az .általa körülfogott idomdarabra nyomást gyakorol és ennek 10 során a megaidott hőmérsékleti követelmények között az üveganyag viszkozitása olyan tartományban van, melyben az idomdarab már kellően szilárd ahhoz, hogy egy nyomás kialakulása számba jöhessen, azonban az említett idom-15 darab még elég képlékeny ahhoz, hogy a nyomás hatására és a rendelkezésre álló idő alatt kisebb alakváltozások még létre jöhessenek.' A fentiekben ismertetett eljárással összhangban, a már ismertetett eljárási változatokkal együtt főleg a következő két. kiviteli változat jöhet számításba, melyek a 152 681 sz. szabadalom szerinti eljárási változatoktól együttesen abban térnek el, hogy az üveganyagból készült test vagy testrész hőmérséklete az alafcító-2^ szerszámba vialó bevezetéskor a megmunkálási határ hőmérséklete alatt van. Az egyik kiviteli változat esetében előmelegített alakítószerszámmal dolgozunk, míg a másik változat esetében az alakítószerszámot csak az idomdarab be-30 vezetése után és. azzal együtt hozzuk az eijárás kivitelezéséhez szükséges kiinduló hőmérsékletre. Ez utóbibi változat kézen/fekvő okokból hengeres vagy hasáb alakú idomdarabok kezelésére nem alkalmas, azonban az első K'i-35 viteli változattal együtt alkalmas egyik oldalukon keskenyedő alakú, pl. osonkakúp alakú testek kalibrálására, illetve nemesítésére. A továbbiakban a fentebb említett két ki-40 viteli változatot hőmérséklet-idő függvények kapcsán (lásd 1. ábra II és III diagram) ismertetjük részletesebben és a 152 681 sz. szábadalom szerinti eljárással való összefüggés szemléltetésére összehasonlítást is végzünk (1. ábra. 45 I diagram). A diagramokban az alakítószerszám hőmérsékleti változását teljes vonallal, az idomdarabét pedig szaggatott vonallal jelezzük, az idő abszcisszáit másodpercben, a hőmérsékleti ordinátáikat pedig C fokokban adjuk meg. 56 A hőmérsékleti tengelyen két tartományt ferde von aláz ássál különösen kiemeltünk. Az alsó tartomány (480—600 C°) viszkozitásllag az alakítási tartománynak felel meg, míg 780 C°-.nál a megmunkálási tartomány kezdődik. 55 Figyelemmel kell lenni arra, hogy az említett viszikozitásértékeiknek megfelelő hőmérsékleti értékek az. alkalmazott üvegfajtától függenek, és így kézenfekvő, hogy minden egyes üveg-60 fajtához egy arra jellemző értéksor tartozik. A csatolt diagramokon — kiviteli példaként — olyan viszonyokat ábrázoltunk, melyek a gyakorlatban jól bevált, „Durán 50" védjeggyel forgalomba hozott készüléküvegre jellemzőek. 65 Általánosságban a találmány értelmében nem 2