157547. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízgőzáteresztő hajlékony lapok előállítására
11 157547 12 lése szűk mérethatárok közötti finomszemcsés termékké «(20. lépés) és a hordozólap előállítása (25. lépés). Hordozólapként egy nagysűrűségű polietilén zsugorítása útján kapott .pórusos lap szolgál; ezt oly módon állítjulk elő, hogy a Ziegler-elj árassal készült nagysűrűségű polietilén-port egyenletes rétegben szétterítjük egy simiafelületű fémszálUítószalagon, a szállítószalagon szétterített réteget egy megfelelően hevített kemencén vezetjük keresztül, hogy a szemcsék zsugorítását elérjük, majd az így kapott zsugorított lapot lehűtjük és leválasztjuk a szállítószalagról. Az így kapott zsugorított lapnak az a felülete, .amely a sima fémfelülettel volt érintkezésiben, simább, mint a másik felület; ezt a simább felületet alkalmazzuk a koaguláltatandó keverék szétterítésére hordozófelületként. -Az elj áras fő lépései tehát a következeik: egy pépszerű keveréket készítünk, amely egy dimetilformamidiban oldott .poliészter-alapú poliuretánból és az oldatban finoman elosztott nátriumkloridból áll (32. és 35. lépés). Ebből a pépszerű keverékből alakítjuk ki a találknány szerinti eljárás termékét, amely pl. szintetikus bőrszerű anyagként használható fel. Az így kapott lapszerű alaprétegen a találmány értelmében még további bevonatrétegek is kialakíthatók, vagy pedig felületi kikészítessél láthatjuk el a terméket. A pépszerű keveréket azután a hordozólap felületén réteggé terítjük szét; ez az eljiár ásnak a folyamatábrán 40. számmal jelölt lépése. Az így bevont hordozólapot az eljárás e lépésében megfelelő feszítés alatt tartjuk és bevont felületével lefelé fordítva simán bemerítjük vízibe és (pl. 20 C° hőmérsékletű) vízzel mossuk mindaddig, míg a poliuretán teljesen ki nem csapódik az oldatból és a dimetilformamidot teljesen el nem távolítjuk. Az eljárás e lépéseit a folyamatábrán 50. és 55. számokkal jelöltük. A nátriumklorid még visszamaradt részét azután melegített (pl. 60 C° hőmérsékletű) vízzel való kilúgozás útján eltávolítjuk és a koagulált lapot, a bevonatréteggel most már felfelé fordítva, megszárítjuk, ügyelve arra, hogy a hevítés ne legyen oly mértékű, hogy a hordozólap .meggörbüljön. 120 C° hőmérsékletű szárítószekrényben 20 perces szárítás általában megfelelőnek bizonyul. Az eljárás e lépéseit a folyamatábrán 60. és 65. számokkal jelöltük. A fenti módon kialakított lapszerű terméket szárítás után óvatosan leválasztjuk a hordozólapról. Ez az eljárás 70. számmal jelölt lépése. Ez a leválasztás általában könnyebben hajtható végre az anyag még meleg állapotában. A fent leírt eljárással kapott lapnak az a felülete, amely a hordozólappal volt érintkezésben, leválasztás után rostszerű vagy a kikészített bőr húsoldalára hasonlító külsőt mutat. A hordozólapot azután az újbóli felhasználást lehetővé tevő kezelésnek vetjük alá, majd viszszavisszük az eljárás 25. lépésébe, újbóli felhasználás céljából. A kapott terméket .azután ellenőrizzük és minőségi vizsgálatnak vetjük alá (az eljárás 75. lépése), majd amennyiben megfelel a minőségi követelményeknek, kívánt esetben a fen-5 tebb említett módon további bevonatrétegekkel láthatjuk el. és/vagy felületi kikészítő műveletnek vethetjük alá, dimetilformamiddal való bepermetezés és megszárítás útján. Ez utóbbi műveletet az 1022 739 sz. francia szabadalmi 10 leírásban ismertetett módon végezhetjük (az eljárás 80. lépése). E művelettel a terméknek a jóminőségű Iborjúbarkásbőrre hasonlító külső megjelenést adunk. Kívánt esetben azonban más, alább ismertetendő kezelési műveleteknek ._ is alávethetjük a terméket. Az eljárás részletes ismertetése. 20. lépés: A töltőanyag őrlése. 20 Kielégítő eredményéket kapunk, ha a szemcsék többségének átmérője 4 és 20 mikron közé esik; az előnyös átlagos szemcseátmérő 13±4.5 mikron (standard eltérés: 1). 25 A nátriumklorid szemcseméretét fotoextinkciós szadimentoiméterrel mérjük (az Evans Electro Selenium Limited „Model No. 41" gyártmánya; használati utasítása a H. E. Rose által az „Engineering" 1950. márc. 31. és ápr. 14., vala-30 mint „Nature" 169, .287, 1950 számaiban leírt eljáráson alapul). Ügyelni kell arra, hogy a vizsgálat során alkalmazott szuszpenzióban a szemcsék ne agg-35 lomerálódjanak; ez oly módon biztosítható, hogy a szuszpenziót ultrahang-rezgéseknek vetjük alá; ez a behatás azonban természetesen nem lelhet olyan nagyfokú, hogy maguk a szemcsék is szétessenek, csupán az esetleges 4Q agglomerátumok szétesését kell biztosítani. Az őrlést .oly módon végezzük, hogy a nátriumkloridot oly őrlőberendezésben keringtetjük, amely ia kívánt szemcseméretnél általában valamivel durvább szemcséket hoz létre; az őrle-45 monyt osztályozáberendezésbe vezetjük és a kívánt méretű szemcsék elkülönítése után a túlságosan durva szemcséket visszakeringtetjük az őrlő'berendezésbe. A művelet előnyös beállítása esetén a teljes őrlemény íkb. 50%-át 50 keringtetjük vissza újbóli őrlésre. Az őrlőberendezés pl. olyan rendszerű lehet, hogy két koaxiálisán lehelyezett tárcsát különböző sebességgel ellenkező irányban forgat és mindegyik tárcsán a másik tárcsa felé kiálló fogak' van,, nak koncentrikus körökben elrendezve oly módon, hogy az egyik tárcsán levő fogak a másik tárcsa fogainak térközeibe essenek. A megőrölt töltőanyag tehát oly nátriumklorid kristályokból áll, amelyek nedvességtartalma nem haladja meg a 0,2—0,4 súly%-ot; ezekhez a kristályokhoz 0,4—0,7 súly°/0 mennyiségben egy együtt leválasztott mészből és szilíciumdioxidból álló aggregáció-gátló anyagot (pl. 65 a „Microcal 160" védjegyzett nevű kereskedel-6
